A konferenciavárosok versenyében a rendezvények száma alapján fővárosunk a 6. a Nemzetközi Konferenciák Szövetsége (ICCA – International Congress & Convention Association) 2006. évi statisztikái szerint. A dobogón Bécs, Párizs és Szingapúr végzett, Brüsszel, London és Prága csak mögöttünk következik. Az országok viszonylatában az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság az első három, míg Magyarország 2005 után ismét a 20. helyen zárt, megelőzve Belgiumot, Csehországot és Lengyelországot is. Budapest 86 nemzetközi rendezvénynyel, míg Magyarország összesen 106 rendezvénnyel érte el a fenti pozíciót. Érdemes tudni, hogy az ICCA-kritériumok szerint nemzetközi szervezeti ülésnek minősülnek a legalább ötven fő részvételével rendszeresen zajló, legalább három ország között rotálva megrendezésre kerülő konferenciák. A másik nagy szervezet a Nemzetközi Szövetségek Egyesülete (UIA – Union of International Associations), amelynek 2006. évi statisztikái csak idén ősszel készülnek el. Ez viszont csak a nagyobb, a legalább 300 fő részvételével tartott konferenciákat veszi figyelembe. Ezen a listán Budapest 2005-ben a 12. volt. Ez a helyezés is jónak számít, szakemberek szerint viszont lenne további előrelépési lehetőségünk, amennyiben rendelkezésre állna egy többezres létszámú kongresszusok befogadására alkalmas konferenciahelyszín.

A fejlődés gátja a kapacitáshiány

Az elmúlt években Magyarország a kongresszusi résztvevők számát tekintve a világranglista 30., míg Budapest a 33. helyén állt. A jelenlegi hazai konferenciakapacitás legfeljebb 800 fő számára képes a nemzetközi elvárásoknak megfelelő rendezvény lebonyolítására. Budapest népszerű kongresszusi helyszín, de a megfelelő kongresszusi központ hiánya az igazán nagy konferenciák rendezését nem teszi lehetővé. A teljes turisztikai szakma egyetért abban, hogy a hazai konferenciaturizmusnak több ezer fős kongreszszusi létesítményre van szüksége. A térségben Bécs és Prága is rendelkezik nagyméretű kongresszusi központtal. Prága kongresszusi központja 2700 fős plenáris kapacitással és a szekciótermekben további 3700 hellyel rendelkezik. Az Austria Center Vienna 4320 fő plenáris elhelyezésére képes, és 14 darab, együttesen 9400 m2 területű konferenciateremmel rendelkezik.

A Tüskecsarnok előélete

A sportcsarnok eredeti tervei már 1993-ban elkészültek, és hamarosan az építkezés is elkezdődött. Itt lett volna a lemondott 1996-os világkiállítás központja, majd később az egyetemisták sportközpontként vehették volna birtokukba. Az építkezés 1998-ban szakadt félbe, hogy aztán minden egyes nemzetközi sportverseny rendezésénél újból fellángoljon a vita a torzó sorsáról. Először a tornász-világbajnokságot akarták itt megrendezni, majd az úszó Európa-bajnokságot. Most, úgy tűnik, pont kerül a hányatott sorsú projekt ügy végére.

A konferenciaközpont-projekt előkészítése 2004 tavaszán kezdődött, amikor a KPMG Tanácsadó Kft. a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) jogelődjének felkérésére elkészítette egy több ezer fő befogadóképességű kongresszusi központ építéséhez a költség-haszon elemzést. Az Országgyűlés 2005. december 19-i ülésén a miniszterelnök megerősítette, hogy az új, nagy befogadóképességű kongresszusi központ európai uniós források felhasználásával valósul meg. A kormány 2007. április 25-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az önkormányzati és területfejlesztési miniszter előterjesztését, hogy a lágymányosi volt expoterületen található befejezetlen „Tüskecsarnok” funkcióváltásával és befejezésével új, 4000 ezer fő befogadására alkalmas kongresszusi létesítmény valósuljon meg.

Finanszírozás, haszon

A funkcióváltás megvalósításához a kormányzat magánbefektető bevonását tartja valószínűnek, és a pályázaton nyertes cég a befejezett „Tüskecsarnok” kizárólagos hasznosítási és vagyonkezelői jogát 25 éves időtartamra megkapja. Ezért cserébe a cég vállalja, hogy a beruházás befejezésének megvalósítását maga finanszírozza az ÖTM által előírt műszaki követelményrendszernek megfelelően. A szaktárca szerint a magánszféra a túl magas kezdeti beruházási költségek miatt állami szerepvállalás nélkül nem vállalkozik a teljes beruházás finanszírozására, így a közszféra szerepvállalása szükséges. Ennek megfelelően az Újbudai Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat is támogatja a „Tüskecsarnok- projektet”. A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának forrásait is felhasználhatná. A projekt a Közép- Magyarországi Régió operatív programjából (KMOP) kaphat támogatást, és a „régió vonzerejének fejlesztése” prioritás „turisztikai versenyképesség fejlesztése” nevű intézkedés keretén belül megvalósítható. Az EU-s és hazai források együtt 25%- os maximális támogatást, azaz 2-3 milliárd forint központi hozzájárulást jelentenének.

A Tüskecsarnokkal olyan versenyképes konferencia-helyszín létesül, amely a közép-európai régióban bármelyik központtal felveheti a versenyt. A KPMG tanulmánya szerint a létesítmény már a negyedik évben csaknem 180 rendezvénynek adhat otthont, ami 210-240 rendezvény napot jelent. A hozzávetőlegesen 145 000 résztvevő 272 000 napot töltene el Budapesten. A kongreszszusi résztvevők társadalmi, gazdasági és tudományos hátterüknek köszönhetően hazájukban olyan véleményformáló tényezők, hogy a vendéglátó ország imázsát közvetlenül is befolyásolhatják. A várható éves adóbevétel a KPMG becslése szerint eléri a 3,2 milliárd forintot. Nem beszélve a konferenciaturizmus munkahelyteremtő képességéről, amely a várakozások szerint 3400 új munkahelyet jelent. Mivel a konferenciák fő szezonja a tavasz és az ősz, a MICE-turizmus segít a szezon meghosszabbításában.

Budapest vs. Bécs

A Tüskecsarnok kialakítását tekintve az ugyancsak 4300 fő plenáris elhelyezésére alkalmas Austria Center Viennával kívánja felvenni a versenyt. Érdemes ugyanakkor összehasonlítani, milyen marketingstruktúra segíti a „sógorok” vezető létesítményének sikeres működését, és mi a helyzet idehaza.

Az évekkel ezelőtt még önállóan működő Magyar Kongresszusi Iroda jelenleg két állandó alkalmazottal és egy gyakornokkal a Magyar Turizmus Zrt. égisze alatt működik a marketingigazgatóságon belül, a termékcsoport részeként. Jelenleg nem létezik kifejezetten a fővárosi konferenciaturizmussal foglalkozó állami vagy egyéb nonprofit szervezet. Bécsben ezzel szemben két iroda is foglalkozik a kongresszusi és konferenciaturizmus marketingjével és támogatásával. Országos szinten a nonprofit Austrian Convention Bureau (ACB), Bécs viszonylatában pedig a Vienna Convention Bureau, amely 1969-ben a Bécsi Turisztikai Hivatal egyik osztályaként alakult. Működését a Bécsi Városháza és a Bécsi Kereskedelmi Kamara közösen finanszírozza, ezenkívül a magánszféra szponzorálása is nagyban hozzájárul az eredményes munkához. A támogatók között szállodák, utazásszervezők és konferencia- központok találhatók. Az irodában tíz professzionális konferenciaszervező dolgozik. A főváros legnagyobb kongresszusi központját, az Austria Center Vienna csarnokot az Internationales Amtssitz- und Konferenzzentrum Wien Részvénytársaság (IAKW-AG) üzemelteti, amelyet 1971-ben az osztrák kormány és a bécsi városháza alapított.

A szállodai infrastruktúra rendelkezésre áll

– Egy nagy befogadóképességű rendezvénycsarnok úgy kell Budapestnek, mint egy falat kenyér – emeli ki Fekete László, Budapesti Turisztikai Hivatal igazgatója. – Budapest népszerű helyszín, de nagyszabású megakonferenciát nem tud rendezni kapacitáshiány miatt. Pedig a közelmúlt szállodafejlesztései révén már az infrastruktúra és a kapacitás is megvan. Szomszédainknál, akár Bécs, akár Prága példáját nézzük, vannak hatalmas konferencia-központok. Bécsben a konferenciaturizmus 1,1 millió vendégéjszakával járul hozzá az idegenforgalomhoz, ez Budapest vendégforgalmának a 15%-a lenne. A szolgáltatásokat intenzíven igénybe vevő rétegről van szó: a konferenciavendégek drága szállodákban szállnak meg, sokat vásárolnak, és fontos véleményformálók. Az infrastrukturális háttér vagy a csarnok megléte csak egy tényező a sok közül. Egy konferencia sikere a köré szerveződő, a rendezvény előtti és utáni kiegészítő programoktól is függ.

Problémás a magántőke bevonása

– A szakma már tizenöt éve harcol nemzetközi szintű csarnok felépítéséért, hiszen az összes többi feltétel adott ahhoz, hogy Magyarországon is méltó körülmények között tartsanak megarendezvényeket – hangsúlyozza Köves Tamás, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége elnöke. – Volt már több ezer fős orvoskongresszus, sőt én is vettem részt két alkalommal is négyezer fős kongresszus lebonyolításában nem éppen ideális körülmények között. A nemzetközi statisztikákból persze ki lehet emelni a számunkra kedvező adatokat, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy Budapest csak a kis létszámú rendezvények számában jeleskedik, ami a szakma nyelvére lefordítva sok munkát és kevés bevételt jelent. A százfős konferencia ugyanazt a szervezést igényli, mint az ezres létszámú. Nemzetközi viszonylatban a megakonferenciák száma, főleg az orvosi kongresszusoké folyamatosan nő, és mi rendszeresen veszítjük el a rendezés lehetőségét. A konkrét tervekkel kapcsolatos egyik észrevételem, hogy ezeket a nagy központokat mindenhol a város és/vagy a régió tartja fenn, mivel egy ilyen központ felépítése és fenntartása hatalmas költségekkel jár, míg a bevételek a teljes nemzetgazdaságban jelentkeznek, a szállodákban, az üzletekben és a turisztikai szolgáltatóknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magántőke bevonásánál számos probléma jelentkezik. Bécsnek annyival egyszerűbb a helyzete, hogy ott nemzetközi szervezetek központjai is találhatók, amelyek rendezvényeiket helyben tartják.

Sportcsarnokból konferencia-központ?

Hansághy Péter, a MATUR elnökségi tagja is egyetért azzal, hogy nagy befogadóképességű konferenciacsarnokra égetően szükség lenne Budapesten. Ugyanakkor a Tüskecsarnok funkcióváltásával kapcsolatban van némi aggálya.

– Egy sportcsarnoknak és egy konferencia- központnak is sajátos igényeknek kell megfelelnie. Amit eredetileg sporteseményekre terveztek, nem biztos, hogy konferenciáknak is ideális helyszíne lesz. A 2006-os kedvező MICE-adatokra alapozva mostanában több konferencia- központ építésének a terve is felmerült. Egy kicsit lehűteném a kedélyeket, mivel Budapest előkelő helye a kis létszámú konferenciák magas számának köszönhető. Nem szabad elfelejteni, hogy a megarendezvények teljesen más piacot jelentenek, más szereplőkkel, egészen más feltételekkel. Egyelőre koncentráljunk egy megacsarnok felépítésére, de az feleljen meg a legszigorúbb nemzetközi elvárásoknak, aztán hagyjuk a piacot organikusan tovább fejlődni. Egy nagy központra már megvan a kereslet, és ehhez Budapest infrastruktúrája és kulturális kínálata is megfelelő. Előnyünk lehet még, hogy a régi, bevált helyszíneket a résztvevők előbb-utóbb megunják, és új országok, városok után néznek.

A leendő konferencia-központ főbb jellemzői:

MICE-eredmények

A Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében a hivatásturizmus, különösen a konferencia- és az incentive turizmus 2007- ben is kiemelt termék, ebben segít a 2004-ben indult Konferencia Nagyköveti Program (KNP), amelynek célja a nemzetközi szervezetek üléseinek Magyarországra hozása. Minden olyan magyar szervezet pályázhat, amely nemzetközi szervezet tagja. Az anyagi támogatás a rendezvény pályázási költségeinek 80%-áig, maximum bruttó 3 millió forintig lehetséges. Két év alatt a program keretében 37 150 fősnél nagyobb nemzetközi konferencia került Magyarországra, amelyre 22 250 konferenciavendég érkezett vagy érkezik hazánkba. A konferenciák (+26,8%), a nemzetközi vásárok (+20,8%), a részt vevő nemzetek (+4,7%), valamint az átlagos tartózkodási idő (+12,5%) is rekordot döntött 2006-ban, amikor 431 nemzetközi konferenciánk volt 100 ezer résztvevővel, valamint 13 ezer, a kritériumoknak nem megfelelő rendezvény több mint 570 ezer résztvevővel. A konferenciák átlagos résztvevőszáma 200 főről 238-ra nőtt, átlagos időtartama fél nappal meghaladta a 2005-ös értéket, és 4,5 napra emelkedett, minden negyedik hatnaposnál hosszabb. Bár a vendégéjszakáknak csupán 3%-a származik a konferenciákra érkezőktől, a külföldi konferencialátogató kétszer annyit költ, mint a szabadidős turista. A konferencialátogatóktól származik a turisztikai szolgáltatásokra fordított bevételek 13,6%-a.

Tavaly a 100 fő alatti rendezvények száma csökkent, míg a 100–250 fős és a 250–500 fős konferenciák részaránya nőtt. Az 500 fő feletti nemzetközi rendezvények részaránya viszont alig 7,5%, ami nagyon alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy az ICCA adatai szerint minden harmadik nemzetközi konferencián több mint 500 fő vesz részt. A helyszínek közül továbbra is a szállodák a legkedveltebbek, amelyek aránya egy év alatt 69%-ról 77%-re emelkedett.

A nemzetközi konferenciák közül minden másodiknak magyar a megrendelője. Külföldről tavaly a legtöbb megrendelés az Egyesült Királyságból (11%), az USA-ból (7%), Franciaországból és Németországból (6%) érkezett. A legtöbb vidéki konferenciát Pécsett (11%-a), Szegeden (10%), Debrecenben (9%) és Sopronban (8%) tartották, 3,6 nap átlagos tartózkodási idővel és 203 fő átlagos résztvevőszámmal. A nemzetközi szervezetek és cégek aránya csupán 10% körüli, szemben a budapesti 55%-os értékkel.