A fejlesztés hosszú évek óta forog a köztudatban mind állami, mind magánbefektetés tárgyaként, de az elmúlt évek erőteljes próbálkozásai ellenére sem valósult meg egyetlen terv sem. Pedig egy Budapest szintű városban alapvető követelmény egy színvonalas kongresszusi központ, hiszen más európai nagyvárosban akár 2-3 ilyen létesítmény is megtalálható. A potenciális helyszínek között szerepel és szerepelt többek között a Tüskecsarnok néven ismert épület, a Syma csarnok melletti új épületegyüttes, az Óbudai Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget, a Millenniumi Városközpont, az ELTE új épülettömbjéhez kapcsolódó terület, illetve a már meglévő egyetlen kongresszusi központunk, a Budapest Congress & World Trade Center eredeti tervek szerinti kibővítése.

A kongresszusi központok Európa szerte kivétel nélkül városi tulajdonban vannak, derül ki a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. tanulmányából. A városok építik meg az ingatlanokat saját turizmusuk fejlesztése, gazdaságuk hosszú távú bővítése érdekében. A források megteremtése viszont nyugaton sem egyszerű feladat: egy 3-4 ezer főt befogadni képes létesítmény felépítése 30-40 milliárd forintba is kerülhet. Ha közpénzből valósul meg a beruházás, az elsősorban fővárosi forrásokat jelenthet - esetleges állami támogatással -, hiszen egy ilyen központ hozadéka elsősorban a várost érinti, és nem terjed ki az egész országra.

Budapesten egy átlagos, 60-70 százalékos kihasználtsági mutató mellett 20-30 év alatt térülne meg a beruházás, amihez azonban számos szolgáltatásnak is kapcsolódnia kell, mint például szálloda, éttermek, kávézók, pubok, írja a tanulmány. Az adottságok között pedig feltétel a megfelelő tömegközlekedés, a jó parkolási lehetőség és a színvonalas általános infrastruktúra. A befektető szempontjából a konferenciaturizmus a kapcsolt szolgáltatások miatt jelenthet potenciált.

Kongresszusi körkép – hogyan javíthat Budapest?

Bár a kelet-közép-európai városokkal összevetve Budapest nem szerepel rosszul a kongresszusok ranglistáján, a potenciál megtartása és a nagyobb rendezvények idevonzása érdekében indokolt lenne a fejlesztés.

Varsó és Pozsony nem nevezhető számottevő versenytársnak, az igazi rivális Bécs, ahol összesen öt nagyobb konferencia-központ található, közülük a legnagyobb 4 320 fő befogadására alkalmas, míg a többi 2700, 2500, 1700, illetve 1000 férőhelyes. E kapacitással Párizs után Bécs bizonyult a második legnépszerűbb konferencia-fővárosnak Európában. Az elmúlt évben, az osztrák fővárosban 316 alkalommal került sor háromszáz főnél nagyobb nemzetközi kongresszus megrendezésére.

A kapacitáskülönbségtől eltekintve Bécs és Budapest paramétereit tekintve a fő eltérések az atmoszférában illetve az ár-érték arányos szolgáltatási különbségekben rejlenek, amelyből előbbi inkább Bécsnek, míg utóbbi egyértelműen Budapestnek kedvez, emeli ki a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. tanulmánya. Ennek tudatában Budapestnek valójában nem olcsóbbnak kellene lennie, hanem magasabb szintű szolgáltatást kellene nyújtania a kedvezőbb eredmények eléréséhez, írja a tanulmány.