- Megváltoztak az utazási szokások, ma már komplex élményeket várnak el a turisták. Ritka, hogy valaki egy szálloda, vagy akár fürdőhely miatt keressen fel egy települést, inkább szeretné megismerni annak környékét - hangsúlyozta Maráczi Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai és marketing igazgatója. Mint elmondta, a Dél-Dunántúlon ehhez adottak a feltételek. A tradicionális, unikális értékek - kulturális, természeti örökség - bemutatása egyedi módon, élményszerűen történik. Harkány pedig egyedülálló gyógyászati - psoriasis, meddőség - lehetőségeivel vonzza a vendégeket. Mindez komplex termékként jelenhet meg a turisztikai piacon.

A statisztikák szerint egyébként a régióban a vendégéjszakák száma 5,5 százalékkal nőtt 2013-ban, a vendégek 80%-a belföldi.

Nyugdíjasok és exegyetemisták

- A Dél-Dunántúl olyan emberek számára lehet vonzó, akik nyugalomra vágynak modern körülmények között - fűzte tovább a megkezdett gondolatsort Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára. - Megjelent egy új vendégkör is, a Pécsett végzett diákoké, akik rendszeresen visszatérnek családjukkal, barátaikkal. A turizmus fellendítése érdekében fontos lenne egy olyan közérthető, a kíváncsiságot felkeltő egyediséget megtalálni, amellyel egy mondatban megfogalmazható, mit kínál a régió.

Ökoturisztikai minősítőrendszer

Szabó Géza, a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter elnöke szerint is tenni kell valamit annak érdekében, hogy markánsabban jelenjen meg a régió a turisztikai piacon. A Dél-Dunántúlon az 1990-es évek végén létrejöttek a közös érték menti együttműködések, a régió kiemelkedő szerepet játszott a TDM-ek megalakításában, ezek közül kettő EDEN- díjas lett. Kitért arra is, hogy egyedi a régióban kialakított Öko-porta rendszer, amely nagyban hozzájárult a minőségi falusi turizmus létrehozásához. Az országban elsőként jön létre a Dél-Dunántúlon egy ökoturisztikai minősítőrendszer, májusban húsz ilyen hely minősítésére kerül sor. - A Dél-Dunántúl aprófalvas régió, ahol megmaradtak a tradíciók, a falvak értéket őriznek – emelte ki Szabó Géza. - A bortól az ökoturizmusig, a helyi termékeken át minden felfűzhető a paraszti élethez kapcsolódó ünnepi szokásokhoz, amelyekből akár imázsterméket is létre lehet hozni. A másik ki nem használt lehetőség a Duna és a Dráva, ugyanis egyik sem jelenik meg az országimázsban, mint márka, vagy mint turisztikai lehetőség.

Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a városlátogató turista a világban mindenhol 2-3 éjszakát tölt el az adott településen. Az EKF évében Pécs is belefutott a városlátogató turizmus hibáiba. A vendégéjszakák száma nem emelkedett jelentősen, Villányba már nehezen lehetett kicsábítani őket.

- Harkányból, ahova három hétre érkeznek a vendégek, sokan felkeresik a környékbeli településeket, elsősorban Siklóst és Villányt - emlékeztetett Hegyi Zsuzsa. – A fürdővárosban 6000 ágy fogadja a vendégeket.

Ugyanakkor a régió turistaforgalma Pécsre és környékére koncentrálódik, az utóbbi időben Bikal, a Reneszánsz Élménybirtok vonz több turistát. Ebből a helyzetből a kivezető utat csak az unikális attrakciók jelenthetnek, valamint az egyes célcsoportok megfelelő időben történő megszólítása. Emellett olyan hálózatokat kell létrehozni, amelyek együttesen eladhatók. Erre jó példa az erdészeteket, természeti szövetségeket és az ökoturisztikai klasztert összefogó hálózat, amely egy közös felületen hétről, hétre frissítve kínálja a hétvégi programokat, szálláshely-kínálattal. A nyár elejére elkészül az osztálykirándulások megszervezését segítő regionális oldal.

A tanácskozáson szó volt arról is, hogy az emberek tudatába Pécs elsősorban műemlékváros, a most megjelent és a Turizmus Trend Íránytű kommunikációs versenyén díjat nyert Visit Pécs-Szellem/Tér/ Kép kiadvány fontos szerepet tölt majd be abban, hogy felhívja a figyelmet a fiatalos, innovatív, kreatív városra. Többen annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a régióban elszigetelt attrakciók vannak, de nincs egy olyan, amelyre minden ráfűzhető.

Határon átívelő együttműködés

Szó esett a horvát-magyar együttműködés keretében megvalósult IPA-programokról: a Béda-Karapancsa projektről, a Mura, Dráva, Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum és a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi értékein alapuló turisztikai termékfejlesztésről, a GoGreen/Baranya Zöldút - szelíd, alternatív turizmus eddig megvalósult állomásairól. A 2006-2013-as uniós költségvetési ciklusban 16-17 milliárd forint került kiosztásra a magyar és horvát pályázók között. 2014 és 2020 között is lesznek IPA-projektek, amelyekre 19-20 milliárd áll majd rendelkezésre. A tervezés folyik, pályázati kiírások jövőre várhatók.

Nagyatád és Krizsevci

- Ahhoz, hogy a turista elégedett legyen, fontos, hogy élményekkel gazdagodjon - hangsúlyozta Darko Masnec, Krizevci város gazdasági és pénzügyi osztályának vezetője. - Ennek egyik eleme a mese, mert a turizmus nemcsak idegenforgalmi termékekből áll, hanem valami pluszt is kell adni. Minél elégedettebb egy turista, annál látogatottabb egy régió. Ehhez emelni kell a vendégéjszakák számát, fontos a különböző turisztikai termékek és a minőségi turizmus fejlesztése. Ebben kiemelt szerepet játszottak az IPA projektek keretében elnyert támogatások. Jelenleg Nagyatáddal együttműködve egy turisztikai központ létrehozásán dolgozunk, Nagyatádon és Krizevciben.

A Baranyai Zöldút

Gonda Tibor, a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter projekt-menedzsere hozzátette, jó lenne, ha a határon átnyúló projektekben a szolgáltatások fejlesztésére is lennének források, mert akkor válhatnának az ötletek élményígéretté. Kitért arra is, a Baranya Zöldút nem egy kijelölt útvonalat jelent, hanem ráirányítja a figyelmet erre a lehetőségre. Kiemelte, hogy a falusi turizmus a kezdetekben csak pluszforrást jelent a családi költségvetésben, de lesznek, akiknek egy idő után már ez lesz a fő bevételük.

Vendégéjszakák alakulása a Dél-Dunántúl kereskedelmi szálláshelyein

(forrás: KSH)

2007 – 806869

2008 – 802833

2009 – 739273

2010 – 749858

2011 – 749114

2012 – 803758

2013 – 858343

A vendégforgalom igazán örvendetesen alakult az utóbbi két év során a régióban: a 2008-ban kezdődött visszaesés megfordult, és 2013-ban már jelentősen meghaladták az adatok a 2007-es értékeket.