Szabó Ákos a Bo18 Hotel *** Superior nevében köszönti vendégeinket, egyben felfed egy titkot: mitől lett a Bo Hotels brand első tagja éppen „Bo”? Mint kiderül, testvére és az ő neve a magyarázat, ám a skandináv területről érkező vendégkör számára más miatt telitalálat ez az elnevezés. A „Bo” annyit jelent, mint lakni, élni.
Érdeklődve hallgatják a Szabó név feléből alkotott szállodanevet az Opennetworks jelen lévő képviselői, azonban ők nem érik be „félmegoldással”, hiszen cégük komplex vállalati telekommunikációs megoldásokat kínál.
Értékesítési vezetőjüktől, Kulik Zsolttól megtudjuk, felhőalapú szolgáltatásuk használatához a szállodásnak nem kell sem speciális beruházót, az üzemeltetéshez pedig külön IT-szakembert alkalmaznia, így az IP-alapú telefonrendszer mintegy 50-70 százalékos költségmegtakarítást hozhat más, hagyományos telefonközpontok használatához képest.
Bár még több mint fél év van hátra a következő Sirha Budapest programig, viszont az élelmiszeripar, a sütő- és cukrászipar, a szálloda- és vendéglátóipar legfontosabb szakkiállítását beharangozó ismertetőnek már nagyon is itt az ideje, ezért Tihanyi Klára, a szakkiállítás igazgatója ismerteti klubunk tagságával a részleteket. Megtudjuk, hogy a budapesti Sirhával egy időben, egy helyen rendezik meg a Bocuse d’Or kétnapos európai döntőjét, amely a topgasztronómiai szakma egyik csúcsrendezvénye, és sok látogatót vonz.
Rendben megérkezik a Gault & Millau étteremkalauz 2015 által adott Év vidéki étterme címet elnyerő vendéglátóhely tulajdonosa, a Brill Bisztró megálmodója és elindítója, Gabnai Csaba, akit elsősorban arról kérdezünk, miért zárta be imádott fine dining helyét egyik napról a másikra júliusban, és nyitott a helyén egy teljesen átlagos tömegétkezési helyet. Kiderül, a napi folyamatos jelenlét, a topalapanyag beszerzés, valamint az étterem működtetése mellett két szállodájának nyitása felőrölte erejét, idejét. Az sem volt az üzletmenetre jó hatással, hogy a szakácsok, felszolgálók jöttek-mentek, Békéscsabán pedig nem könnyű hasonló „kaliberű” vendéglátóst találni. Nyár közepén eldöntötte: márpedig ezt nem csinálja így tovább. Mert rámegy az egészsége, az élete, és a családjától sem várhatja el, hogy folyton az étterem legyen az első, mindent annak rendeljen alá. Most tehát biztosra megy, ahogy ő fogalmaz: egy rendes, közönséges, átlagos éttermet működtet, a környékbelieknek is elfogadható, megfizethető árakkal az étlapon, a hely pedig végre a nyitás pillanata óta „dübörög”.
A debreceni IKON Restaurant és Lounge főszakácsa, Pataky Péter többéves tapasztalat alapján csak azt mondhatja, fine dining étterem nyitásának ma vidéken nincs realitása. Többéves angliai, Michelin-csillagos házban végzett konyhai munka során azt látta, mennyire megy a ház. Sosem volt elég hely, igaz, a vendégkör helikopterrel érkezett enni, nem pedig a környékbeliekből állt. Amikor a két tőkeerős tulajdonossal megnyitották a debreceni IKON-t, eleinte nagy siker volt, azonban egy-két hónap múlva „leült”, és egy idő után szinte csak egymást nézték. Pedig próbálkoznak sok mindennel: prémiumebéddel háromezer forintért,
kétarcú étlappal, amelyben debreceni fogások is szerepelnek. Az IKON-ról még megtudjuk: a fehér kesztyűs felszolgálásnak már annyi, az elegáns batisztterítőket is levették. Pataky szerint olyan éttermet érdemes ma nyitni, ahová ellazulni érkezhet este az üzletember, ahol levetheti a zakóját, zsebre vághatja a nyakkendőjét, ahol kényelmesen ülhet a terített asztal mellett, ehet, ihat és kellemes zene mellett jókat beszélgethet.
Utolsó előadónk még ennél is tovább megy, hiszen szerinte, hogy mindez megvalósuljon, ma nem étterembe, hanem valakinek az otthonába kell menni enni. Boros Regina a Yummber képviseletében bemutatta az új magyar találmányt, a házikosztot kínáló új szolgáltatást, amelyet gasztro-Ubernek is neveznek, és amelyről részletesen írtunk lapunk nyári dupla számának 46. oldalán.
