– Nem egyedül dolgozom, hanem egy teamet vezetek. A munkatársaim magyarok, tehát ismeretekben nincs hiány. Másrészt pedig az üzleti ismeretek és tapasztalatok nem országhoz kötöttek, nem beszélve arról, mennyire fontosak lehetnek a kapcsolatok.
Mondana néhány szót a szakmai pályafutásáról?– Eredetileg mérnöknek tanultam. 11 évig dolgoztam a British Airwaysnél Londonban, a kilencvenes években munkakapcsolatom volt többek között a Lufthansával és a Uniteddel is. 1997 és 1998- ban részt vettem a Malévval kötendő szerződés előkészítésében. 1999-ben Magyarországra költöztem, alapítottam egy jótékonyságra szakosodott marketingcéget. Olyan partnereim voltak, mint a Danone és a Kraftfoods, a cégem részt vett az Aranyág programban is. Később a magyarországi ír nagykövetségen voltam kereskedelmi tanácsadó. Ezt a munkát nagyon élveztem.
Miért hagyta abba?– Amikor lejárt a szokásos négyéves ciklus, mindenki elment a követségről.
Ismét az üzleti szférában folytatta?– Igen, 2004-től az ír befektetők tulajdonában lévő Sármelléki repülőtéren dolgoztam, majd 2005 júliusában kerültem a Malévhoz.
Honnan ez a vonzódás Magyarországhoz?– Szerintem nagyon jó Magyarországon élni. Budapest gyönyörű és élő város, tele programokkal, az idő jó, a nők gyönyörűek, az ételek és a borok kiválóak, jó a közbiztonság, és az emberek nagyon vendégszeretőek.
Volt-e valami, ami mégis meglepte, amikor Magyarországon kezdett élni?– Igen, az egyik például a magyarok legendás és alaptalan pesszimizmusa. Ugyanakkor az is meglepett, hogy a magyar kultúra és nyelv Erdélyben menynyivel élőbb, mint Magyarországon, ahol sokkal inkább lehet érzékelni a globalizáció hatásait.
Vázolná röviden a Malév marketingstratégiáját?– Azt akarjuk elérni, hogy utólag úgy gondolják az utasok, érdemes volt velünk utazniuk. Nagyon éles küzdelmet folytatunk a fapados légitársaságokkal, ezért fontos, hogy sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsunk náluk. Nálunk a fedélzeten ingyenes a vendéglátás, és nagyon ízletesek az ételek, a városok központi repülőtereire repülünk, és a gépeink általában nagyon pontosak. Igyekszünk olyan kedvező árú ajánlatokat kidolgozni, amelyek sok ember figyelmét megragadják – ilyen volt például a „Ketten egy jegy áráért” és a „Szabad szombat” nevű akciónk.
Vannak a stratégiának olyan elemei, amelyek kifejezetten az ön közreműködésére kerültek be?– Fontosnak tartom, hogy hagyjam a teamet dolgozni, legfeljebb azt közvetítsem feléjük, ami egy külföldi számára nagyon pozitív Magyarországgal kapcsolatban: a nyitottságot, a barátságosságot, a vendégszeretetet. Azt remélem, együtt meg tudjuk teremteni a Malév magyar „ízét”.
Valamilyen szempontból speciálisnak látja-e ön a magyar piacot?– Igen, itt a szokásosnál sokkal inkább a nyárra koncentrálódnak az utazások. A szakma többi képviselőjével együtt dolgoznunk kellene a szezon szélesítésén.
Az egyik utazási szakember nemrég azt mondta, hogy az, hogy Budapest idegenforgalmi mutatói ennyire kedvezőek, nem annyira a turizmus kiváló munkájának, hanem inkább a kedvező körülményeknek köszönhető; annak, hogy a főváros Európában divatos hely lett. A Malév készül valahogy a „rossz időkre”?– A légi iparra mindig is jellemző volt a szezonalitás – ez valamennyi résztvevőre igaz, ezért aztán egy-egy kevésbé frekventált időszakban történő visszaesés ellensúlyozására is törekszünk. Sokat fog segíteni az is, ha szorosabbra tudjuk fűzni a kapcsolatunkat egy nagy légi szövetséggel.
Mit tart élete legnagyobb sikerének illetve kudarcának?– A legnagyobb sikernek azt tartom, hogy képes voltam arra, hogy jól végezzem a munkámat a követség kötelékében. Előtte kizárólag az üzleti szférában mozogtam, sokan óvtak is a váltástól. Büszke vagyok arra, hogy ekkora váltásra képes voltam. Ami pedig a kudarcokat illeti – kisebbek-nagyobbak mindenki életében előfordulnak, az a fontos, hogy az ember megtanulja belőlük, amit kell.
Mondana valamit a terveiről?– Szeretném még sokáig segíteni a Malévot. Szívesen élek Magyarországon, azt is el tudom képzelni, hogy ide szülessen a gyermekem – szerintem Magyarország van olyan jó hely, ahol érdemes felnőni.
