Ki ne álmodott volna már arról, hogy igazi kastélyban töltsön el egy éjszakát? Alsó-sziléziai utunk során nekünk ez többször is megadatott. Már első ebédünket is egy kastélyszállóban, a Hermes Hotelben fogyaszottuk el, de az igazi meglepetés este ért minket, amikor bekanyarodtunk szálláshelyünkre, a Palace Stanisow parkjába. Egy pillanatra azért még térjünk vissza ebédünk helyszínére, Szklarska Poreba kisvárosába. A környék az aktív turizmust kedvelők nyaralóhelye: télen a síelők, máskor meg a gyalogos és hegyi kerékpártúrázók paradicsoma. A 34 szobás Hermes szálloda különlegessége, hogy egyik szárnya régi és klasszikus, míg a másik modernebb kialakítású. Szállásunk, a Palace Stanisow Jelenia Gorában igazi ékszerdoboz. Enteriőrje mellett az épületet körülölelő park a tavacskával sem utolsó látvány. Hamar hozzászoktunk a jóhoz, és szerencsére másnapi szállásunk ismét minden várakozásunkat felülmúlta. Egy tetőtől talpig megújult, ötcsillagos kastélyszállodában, a Hotel Palac Paulinumban tértünk nyugovóra. A 29 szobából álló XIX. századi kastély felújítása során a korhűség megőrzése maradéktalanul sikerült, a szálló intarziás bútorai és mennyezeti mozaikjai visszarepítenek a múltba. Teljesen más stílusú, szinte kuckós hangulatot tükröz a Jelenia Gorától öt kilométerre található Lomnitzi kastélyszálló, amelynek kialakítása a négygyermekes német tulajdonosasszony kifogástalan ízlésére vall. Természetesen az összes négy- és ötcsillagos kastélyszálló rendelkezik wellnessrészleggel, ahol nyugati vagy akár magyar viszonylatban is megfizethető árakon szállhatunk meg.

Csapóajtók, kincseskamrák

A legpraktikusabb a kastély- és vártúrák előtt megnézni a Minimundust Kowaryban, ahol a térség várainak és kastélyainak kicsinyített másai találhatók. A park idegenvezetőjének jóvoltából a műhelybe is bepillanthattunk, ahol a makettkészítés „kézműves” technikáját is elleshettük. Chojnik, Bolkow, Czocha várai mind Alsó-Sziléziát gazdagítják, éppúgy, mint a „felejthetetlen” Ksiaz. Az ódon kastély mély magánya rejti, világ elől méla bánatát – jut eszembe Juhász Gyula, ahogy az idegenvezetőt hallgatom. Wroclawtól egyórányira található ez az eredetileg a XIII. században épült vár, amelynek termeiben sétálva az ember szeme csak káprázik a pompától. Aztán egyszer csak megmozdul a padló, megnyílik a fal, és a többi már történelem. Idegenvezetőnk meséli, hogy a vár Hitler egyik támaszpontjaként funkcionált, és az épület alatt 1,2 kilométeres bunkerrendszert alakítottak ki, ahová a termekből rejtett ajtókon keresztül vezetett le az út. Mesél még fegyverkísérletekről, elrabolt kincsekről, amelyeket éjszaka teherautókkal szállítottak. A bejáratokat növényekkel fedték el, szinte teljes erdőket helyeztek át egy-egy éjszaka. Történészek szerint az építkezés során mintegy negyvenezer kényszermunkás halt meg. Vérfagyasztó történet, s ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen a feltárásnak még koránt sincs vége, a hihetetlenül vastag betonfalak még őrzik titkukat.

Tornyok és harangok

Merőben más élményt nyújt a Kamien Slaski, amely fél évszázada ugyan még katonai bázisként működött, de a kilencvenes években takarosan újjáépítették, majd 1994-ben átadták az egyháznak. A helyreállított kastélyban szállodát, konferencia-központot, valamint kápolnát is kialakítottak. Egy másik kedvencem Moszna vára megszámolhatatlan mennyiségű tornyával, amelyek kecsesen vagy éppen tömzsin, stílustól függően kapaszkodnak az ég felé: ezt nehéz behatárolni, mert vannak részek, amelyek barokkosak, mások neoreneszánsz vagy épp neobarokk stílusúak. Évek óta szanatóriumként üzemel, és a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. Hatalmas parkjában valóban aktívan űzhetjük el a stresszt. Bár utunk elsősorban a várakra, kastélyokra koncentrált, azért lengyelországi kiruccanás nem létezhet templomok nélkül. Az egyik turistakedvenc az UNESCO világörökségi listáján szereplő swidnicai evangélikus béketemplom. A faszerkezetű templom puritán külseje díszes, barokkos belsőt takar. Szintén a térségben található Swieradow Zdroj, az ismert gyógyüdülő, amelynek radonban gazdag gyógyvizét mi is megkóstoltuk. A híres üdülőhely a magyar vendégeket, köztük a gyermekeket is kedvező ajánlatokkal várja.

Főváros az Odera partján

Az 1108-ban alapított Jelenia Góra nem annyira ismert, mint nagytestvérei, Wroclaw vagy Krakkó, pedig legalább annyira rendezett és fess, a színesre festett házak között akár órákat is barangolhat az ember. A város a Chojnik vár meglátogatásához és az aktív túrázáshoz is ideális kiindulópont.

Híresebb szomszédja Wroclaw, az Odera-parti, 640 ezres alsósziléziai főváros, amely lassan, de biztosan helyet követel magának a lengyel beutazóturizmusban. A foci Eb rendezési jogának megnyerése után most a világkiállítás megrendezésére is pályázik. Maga Wroclaw 12 szigetre épült, és 127 hídja van. A városmag elrendezése hasonló más lengyel városéhoz. Hatalmas főtér városházával és templomokkal, valamint a teret szegélyező üzletek, éttermek és kávéházak garmadája. Wroclaw csaknem egy évezrede az Ostrow Tumski városrészen született, amely még lengyel viszonylatban is templomban gazdag terület. Itt áll a város emblematikus épülete, a Keresztelő Szent János- székesegyház. Hatalmas várparkjában a nyüzsgés elől mindig menedéket lelhet a fáradt vándor és turista. Egy körépületben itt állították fel a híres raclewicei körképet, amely az oroszok feletti győzelemnek állít emléket. Bár a város elég kiterjedt, igazi arcát csak gyalogos városnézéskor fedi fel. Ilyen séta során találkozhatunk Wroclaw hangulatát oly meghatározó eklektikus szobrokkal, elveszhetünk az Odera partján, hogy aztán alvás előtt feloldódjunk az éjszakai főtéri forgatagban.

Krakkó örök

Krakkóról előttem már mindent leírtak. Aki először látogat oda, annak, mint minden városban, itt is vannak kötelező penzumok. Ilyen Európa legnagyobb, 200×200 méteres középkori főtere a bele futó utcákkal. A tér a 13. században épült ki, és azóta is a város szíve és ütőere. Itt található a Szent Mária-templom, a Szent Adalbert-templom és a Városháza. A tér közepén található Posztócsarnok utcaszintje egy hatalmas kézművespiac, amely maga megér egy-két órás bóklászást. Aki először jár a városban, annak érdemes egy teljes napot rászánnia a Wawelre, végigsétálni a királyi úton, s megtekinteni a királyi palotát, a székesegyházat és a Zsigmondkápolnát. Ellazulásra tökéletes a Kazimierz negyed, a város volt zsidónegyede, amely ma Krakkó egyik gasztronómiai centruma. Az utcácskák este élnek igazán, amikor a helyiek turistákkal karöltve ellepik a környékbeli vendéglőket. A kerület az évente megrendezett nyári zsidó kulturális fesztivál helyszíne.