A kutatás szerint a kulturális turizmusban fontos szerepet betöltő európai városok öt csoportba sorolhatók. A csoportok az alábbiak: kisebb város épített örökséggel (1); kisebb város épített örökséggel és művészeti kínálattal (2); város épített örökséggel és művészeti kínálattal (3); város épített örökséggel, művészeti kínálattal és kreatív iparágakkal (4), valamint metropolisok épített örökséggel, művészeti kínálattal és kreatív iparágakkal (5). A magyar főváros jelentős épített örökséggel, művészeti kínálattal és ún. kreatív iparágakkal (média, szórakoztatóipar, design, építészet és divat) rendelkező nagyváros. Budapesttel azonos csoportban található például Amszterdam, Barcelona, Brüszszel, Koppenhága, Dublin, Lisszabon, Lyon, Milánó, München, Nápoly és Bécs, amelyek a magyar főváros versenytársainak tekinthetők. A legsokrétűbb adottságokkal rendelkező európai metropolisok közé Berlin, Isztambul, London, Madrid, Párizs és Róma tartozik, míg jelentős kulturális örökséggel rendelkező kisebb városokként Avilát, Canterburyt és Pisát említik a kutatásban.

A városi és kulturális turizmusban továbbra is a nagyobb, úgynevezett „kulturális fővárosok” dominálnak, ugyanakkor a kisebb és még felfedezetlen európai desztinációk iránt fokozottabb érdeklődés tapasztalható. Utóbbiak innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal növelhetik piaci részesedésüket. A városi és kulturális turizmus továbbra is az örökségen és a művészeteken alapul, emellett azonban a kreatív iparágak egyre fontosabb szerepet játszanak.

A kutatás eredményei szerint az európai városlátogatások elsődleges motivációja a desztináció kultúrájának megismerése. A kulturális vonzerők közül az épített örökség és a műemlékek népszerűbbek, mint a kulturális programok, -események.

A kulturális céllal utazók többségükben nők, magas iskolai végzettséggel és viszonylag magas jövedelemmel rendelkeznek. A városlátogatók leggyakrabban repülővel utaznak és szállodában szállnak meg. Az utazás alatt végzett kulturális tevékenységek minden korcsoport számára kedveltek, ugyanakkor az 50 év felettiek a fiataloknál gyakrabban látogatnak kulturális attrakciókat. A kulturális turisták által leggyakrabban használt információforrások a barátok és rokonok ajánlásai, dinamikus növekedést mutat ugyanakkor az internet használata is.

A tanulmány szerint az európai városok vendégforgalma a 2000. évben ért a csúcsra. Az amerikai vendégforgalom 2000 óta tapasztalt visszaesését a belföldi és az Európán belüli vendégforgalom ellensúlyozta, amely a tengerentúli piacoknál jóval pozitívabb eredményeket mutatott. A tanulmány szerint a jövőben az európai városok között, valamint az európai és az ázsiai és amerikai városok között fokozottabb verseny várható. A nyugat- és dél-európai városokkal szemben a közép- és kelet-európai desztinációk piaci részesedése növekszik. Az európai városok turizmusának növekedésében az ázsiai küldőpiacok játszanak majd kiemelt szerepet.