Izgalmas időszakban tért vissza Magyarországra 1997-ben.
– Szerintem a legjobbkor, a rendszerváltást követő időszakban. Akkor már lehetett utazni, de sokan még az idegenforgalmi szakmából sem eszméltek fel. Korábban főként az IBUSZ-on és a Cooptouriston vagy a nagy bécsi tour-operátorokon keresztül lehetett Tunéziába eljutni.
Miért pont Magyarországon vetette meg a lábát a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal?
– Mielőtt megszületett a döntés, 1996-ban a cégünk komoly piackutatást végzett a magyarok körében. Azt vizsgálták, milyen lehetőségek rejlenek az itteni piacban. A számadatok mindenkit meggyőztek. 1997-ben, a nyitás évében 17 500 magyar látogatott Tunéziába, 2000-ben már 23 ezer. 2003-ban volt a legnagyobb ugrás: 58 ezren érkeztek hozzánk. Tavaly 59 ezer magyar nyaraló járt nálunk, ami az előző év adataihoz képest 4 százalékos növekedés. 1998–99-ben volt egy kis visszaesés.
Hol nyaraltak akkor a magyarok?
– 1998–99-ben a Jorgosz Travel emberek tízezreit utaztatta potom pénzért a görög üdülőhelyekre, elsősorban Rodoszra és Krétára. Amint azonban befellegzett a Jorgosznak, mi fellélegezhettünk, hiszen a tömegturizmus, a nyaralást szeretők köre átpártolt hozzánk. Van egy titkunk: aki egyszer ellátogat hozzánk, az a következő évben ismét visszatér. Akkor pedig már hozza a szomszédot, a rokonokat, az ismerősöket. Mert Magyarország így működik, a reklámhadjárat itt kevesebbet ér.
Meddig tart Tunéziában a főszezon? Igyekeznek-e azt meghosszabbítani?
– A szezon májustól októberig tart, júniustól szeptemberig beszélhetünk csúcsszezonról. Azonban tavasszal és ősszel is érdemes hozzánk ellátogatni, a Tunisztól 700 km-re délre fekvő Djerba szigetére például, ahol egy évben 3100 a napos órák száma. Ma már közismert, hogy nemcsak nyaralásokat kínálunk a tengerparton, hanem fakultatív jellegű programokat is azoknak például, akik a kalandokat, kihívásokat szeretik. Körutakat szervezünk az ország belsejébe, a sivatagba, ez télen is lebonyolítható.
Hallhatnánk a vendégszámokról?
– A németek jönnek a legtöbben, évente 1,2 millióan, őket a franciák követik 1 millió turistával. Olaszországból 450 ezren, Nagy-Britanniából 400 ezren érkeznek. A magyarok közül többen szállnak tőlünk Tunézia felé repülőre, mint a hatalmas Lengyelországból, és ez nagy eredmény. A régióból a csehek érkeznek a legtöbben, évi 100 ezer cseh turista jut el Tunéziába.
Mi a helyzet az eddig jórészt ismeretlen északi tengerparti területekkel?
– Eddig valóban nem reklámoztuk Tabarkát és környékét, ennek oka, hogy ott egyelőre kevés ágykapacitással rendelkezünk. Egyébként más jellegű turizmus várja az odaérkezőt: az ökoturizmus, a búvárkodás, a golf szerelmeseinek kínáljuk ezt a vidéket. A fejlesztések befejezése után Magyarországon is elkezdjük értékesíteni az északi területeket, de ez 2006–2007-nél előbb nem várható.
Említette a golfot. Emellett a thalasszoterápia jut még eszembe, ha Tunézia speciális kínálatára gondolok.
– Összefügg a két kínálat. Ma nyolc, tökéletesen kialakított, luxuskategóriájú golfpályával rendelkezünk, a kilencedik most épül a sivatag kellős közepén, ezt jövő év elején adják majd át. Az angol piacon a legfőbb vonzerő a golf, de Észak-Európából is sokan jönnek hozzánk e sportág szerelmesei. Aki pedig golfozni jön, nem egyedül érkezik, elsősorban tehát a hölgyeknek kínáljuk a thalasszoterápiát. A franciák kezdték meghonosítani nálunk, ők hozták át a Földközi-tengeren ezt az iparágat, 1994–95-ben kezdődtek az első beruházások, ma már Tunézia a Földközi-tenger második legnagyobb thalasszoterápiás központja. Tunézia turista-nagyhatalom.
Mennyire fontos az ágazat az ország számára?
– Nálunk minden hatodik ember közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomban dolgozik, számottevő bevételt és foglalkoztatást jelent tehát ez az iparág: a GDP mint- egy 7-9 százalékát hozza. 2004- ben 6 millióan látogattak hozzánk, ami 17,3 százalékos emelkedés a korábbi évhez képest. Ez 34 millió vendégéjszakát jelent, ami 21,54 százalékos növekedés 2003-hoz képest. A szállodai ágyak foglaltsága átlagban 48,5 százalékos volt a korábbi 42 százalék után. Tunézia turizmusból származó bevételei 2,2 milliárd dínárt tettek ki (1 dínár = 0,65 euró) 2004-ben, ez 17,7 százalékos javulás a korábbi évhez képest, tehát az elmúlt év eredményeivel összességében elégedettek lehetünk.
Született
1963. április 3-án a Kos jegyében, Tuniszban.
Család
Vasútnál dolgozó édesapa, öt gyerekkel otthon lévő mama, akik közül négyen ma is Tuniszban élnek. Csak Badreddine került távol a családi fészektől, amikor Budapestre érkezett, ahol – részben apai indíttatásra – vasútgépészmérnöknek tanult. Időközben idegenforgalmi képesítést és gyakorlatot is szerzett. Neje szülőföldjéről való, budapesti lakásukban három gyereket nevelnek: egy kislányt és két fiút.
Iskolák
A tuniszi középiskolai évek után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1989-ben diplomázott vasútgépészmérnök szakon. 1987-ben elkezdett egy marketingtanfolyamot, ahol szintén 1989-ben szerzett szakképesítést.
Munkahelyek
1990–1996: Tuniszban, a hazai BKVnak megfelelő intézménynél helyezkedett el, ahol kocsiszínfőmérnökként tevékenykedett 1996: Először Tuniszban, majd hazája külföldi idegenforgalmi képviseleteinél – Frankfurt, Milánó, Prága – szerzett szakmai gyakorlatot 1997-től: a magyarországi képviselet munkáját vezeti, ő nyitotta 1997 márciusában a tunéziai képviseletet hazánkban 2003. január 1-jétől: Szerbia, Horvátország, Macedónia, Románia és Bulgária képviseleti munkáit is ő irányítja.
Nyelvismeret
Arab, francia, angol, magyar.
Hobbi
Korábban a röplabda, mára a futball maradt. És természetesen továbbra is az első helyen áll az utazás.