Horváthné dr. Fekszi Mária közigazgatási államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy május óta a külügyminisztérium a korábbinál jóval részletesebb információkkal töltötte fel honlapját a kiutazók tájékoztatására. A kormány ugyanis májustól a külügyi tárcát ruházta fel azzal a joggal, hogy veszélyesnek nyilvánítson egy adott területet. A honlapon megkülönböztetik a nem javasolt célországokat és azokat az államokat, ahová bizonyos körülmények (pl. terrorfenyegetettség) miatt a turista csak a saját felelősségére indulhat útnak. A weboldalon jelenleg a világ 160 államáról olvasható részletes felvilágosítás. A bővített adatbázisban szerepelnek információk a beutazási szokásokról, az ország szokásairól és adott esetben az aktuális politikai helyzetről is. A magyar turisták 23 legfontosabb célországáról a potenciális utazók egy nemrégiben kiadott bankkártya méretű kiadványsorozatból is tájékozódhatnak, de telefonon is érdeklődhetnek egy-egy ország után a külügyminisztérium kék vonalán.

A tárca a közelmúltban lehetőséget teremtett a külföldre utazó magyarok számára, hogy regisztráltassák magukat: megadják hogy mikor, hová utaznak, hol lesznek elérhetőek, így az állam könnyebben intézkedhet az érdekükben vészhelyzet esetén. A délkelet-ázsiai szökőár után bevezetett lehetőséggel ez idáig kevesen éltek. A cunami idején felállított telefonos válságközpont vonalai azonban a londoni és a Sharm el Sheik-i robbantások után folyamatosan égtek.

Fekszi Mária hangsúlyozta, hogy Magyarország konzuljainak feladata az is, hogy ismerjék a lehetőségeket, amely a magyar állampolgárok számára a legolcsóbb és leggyorsabb hazajutási lehetőséget biztosítja. „Hazánk jól kiépített külkapcsolati rendszerrel rendelkezik, és azokban az országokban, amelyekben nincsen konzulátus, a magyar állampolgárok vészhelyzetben egyre inkább számíthatnak az uniós partnerországok konzuli segítségére” – tette hozzá.

Az utazásszervezők felelőssége

Simon András, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének szóvivője rámutatott, hogy a májusi kormányrendelet óta a külügyi szolgálatoknak rendkívül nagy a szerepük és felelősségük az esetleges vészhelyzetek megítélésében, illetve az azokról való hiteles tájékoztatásban. A MUISZ a vészhelyzetek esetén egyeztet a tárcával.

A szakember úgy véli, ha egy turista külföldön valamilyen problémával találja szembe magát, a konzulátus rendszerint utolsó lehetőségként jön, illetve kell hogy szóba jöjjön. Az utas elsőként maga keres megoldást, másodsorban a szolgáltatóhoz fordul, legyen az utazási iroda, légitársaság, szálloda stb. Harmadsorban a biztosító szolgál támaszként, és ha mindezek után sem oldódott meg a gondja, fordul a konzulátushoz. Simon András szerint a hazai utaztatók helyi, külföldi partnerei nagyon sokat segíthetnek egy-egy vészhelyzet esetén, de előfordulhat az is, hogy éppen ők idézik elő a bajt, például azzal, hogy a célországban derül ki egy utas számára, hogy nem foglaltak neki szállást. Ebben az esetben, ahogy a szakember elmondta, az ottani fogyasztóvédelmi felügyelőséghez is fordulhat panaszával a magyar utas. A szakember hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a túraszervezőket a jogszabály csak a szolgáltatásról való tájékoztatásra kötelezi, a legtöbbjük a célországról is ad információkat. Úgy véli, az utóbbi években pozitív tendencia az, hogy az úti célok eddig elhallgatott árnyoldalairól is őszintén említést tesznek.

Az internetes foglalások veszélyei

Simon András az internetes repülőjegy- és szállásfoglalások térhódításának veszélyeire is felhívta a figyelmet. A hazánkban bejegyzett utaztatóknak európai viszonylatban szinte páratlanul szigorú feltételeknek kell eleget tennie. Az internetes utazások terjedésével előfordulhat azonban, hogy az utas egy külföldön bejegyzett céggel szerződik, amelyre nem vonatkoznak a jellemzően utasbarát magyar jogszabályok, és lehet, hogy legnagyobb bosszúságára már csak az úti célban derül ki, hogy a cég, amelynek útjára befizetett nem is létezik. Jelenleg az unióban ugyanis nem az utazási tevékenységet, hanem az utazási tevékenységet végző szervezetet szabályozzák. Ezért amint a fenti feltevés is bizonyítja, megtörténhet ez az eset. De ha a cég valós is, a magyar utas akkor is csak az adott ország fogyasztóvédelmi szervéhez folyamodhat bármiféle reklamációjával, ami viszont sok pluszköltségébe kerülhet. A szakember szerint fel kell készülni arra, hogy egyre extrémebb úti célokban, egyre szélsőségesebb helyzetekbe kerülhetnek majd honfitársaink, ha a jogszabály nem változik. Simon András lapunknak elmondta, a MUISZ legközelebbi módosító javaslatai között erre vonatkozóan is szerepel majd egy indítvány.

A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy komoly következményekkel és nehézségekkel járhat a papír repülőjegyek 2007-re tervezett megszüntetése. Az interneten foglalt jegyek, amelyek papírbizonylat helyett már most is csak egy kódot adnak meg az utas számára, nehezen visszakereshetők a foglalási rendszerekben, mindezzel pedig egyre kevésbé követhető nyomon, hogy egy-egy turista hová is utazott, ami vészhelyzetben megnehezíti a konzuli segítségnyújtást.

E111: nyomtatvány volt, kártya lesz

Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nemzetközi Főosztályának főosztályvezetője és dr. Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) utastagozati vezetője egyaránt rámutatott, hogy a külföldre készülő honfitársaink fejében el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az unió tagállamaiban 2004. május elseje óta ingyenes orvosi ellátásban részesülnek. A bizonyos E111-es formanyomtatvány bemutatásával is csak úgy részesülhetnek egészségügyi ellátásban, ha az önrészt kifizetik, amelyet az OEP sem térít meg számukra. Az önrész mértéke országonként változik. Szlovákiában sokszor mindössze 20 korona, Franciaországban viszont a teljes összeg 40 százaléka is lehet, vagyis több tízezer forint. A három hónapig érvényes papíralapú nyomtatványt november 1-jétől plasztikkártya váltja fel, amelyet az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárakban kell kikérni. A már kiváltott formanyomtatvány 2006. január 1-jéig használható fel az EUtagállamaiban, illetve még Izlandon, Lichtensteinben és Norvégiában is. Az E111 előnyét elsősorban a külföldön huzamosabb ideig tartózkodók (diákok, munkavállalók) látják, akik számára sok lenne a napi több száz forintos utasbiztosítás. Korlátja viszont, hogy csak szerződéses orvoshoz fordulhat vele a beteg, és nincs olyan adatbázis, amely országonként tartalmazná elérhetőségeiket. Az OEP-nél érdeklődők kiutazás előtt kaphatnak egy központi számot, ahová gond esetén fordulhatnak. Az OEP ugyanakkor az üdülni utazóknak ajánlja, hogy kössenek utasbiztosítást, mert a nyaralóhelyek környékén kevés a szerződéses orvos. Egyes államokban ráadásul a hazainál szűkebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatások köre, illetve külföldön történt baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelező egészségbiztosítás.

Horváth Péter a biztosítótársaságok képviseletében kiemelte, hogy az E111-gyel ellentétben az utasbiztosítás 24 órás magyar telefonos asszisztenciát nyújt nemcsak az unió határain belül, hanem olyan távoli helyeken is, mint Mauritius vagy Kenya. A magyarok körében kedvelt számos üdülődesztinációban élhetnének honfitársaink nyaralásuk alatt az E111 kínálta lehetőséggel, mégis kevesen teszik, tavaly ugyanis összesen 200 ezer állampolgár váltotta ki, míg utasbiztosítást 3,5 millióan kötöttek. Ennek az is lehet az oka, hogy míg a nyomtatvány csak beteg- és baleseti ellátásra jogosít fel, addig a biztosítás a poggyászkárokat is fedezi. Jóllehet, a biztosító által az utasoknak kifizetett károk 80 százaléka betegségi kár.

Az egyéni utazók ritkán kötnek biztosítást

Horváth Péter mégsem elégedett az utasbiztosítási kötvények eladásával. Amint elmondta, az utóbbi fél évtizedben évről évre egyre kevesebb kiutazó köt biztosítást. 2000-ben, és 2001-ben 11 millió, 2002-ben 13 millió, 2003- ban 14 és 2004-ben 17 millió kilépést regisztráltak a határátkelőkön, ehhez képest azonban a biztosításkötések száma szerényebb mértékben, minden évben csak 10 százalékkal emelkedett. A MABISZ illetékese, az egyéni utazások számának növekedésével magyarázza a jelenséget. Az egyénileg útnak indulók gyakran elfelejtenek kötvényt vásárolni, vagy alulértékelik annak jelentőségét. Emellett pedig sokszor egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba utazási irodával, amelynek jogszabályi kötelezettsége felhívni a figyelmet az utasbiztosításra. A magyar biztosítási piacon évente eladott kötvények száma a jelenleginek akár duplája is lehetne, és elérhetné az évi 6-6,5 milliót.