– Így van, egészen addig, amíg fel nem épül a világ következő legjobb akusztikájú létesítménye. Nehéz feladat jól kialakítani és aztán következetesen képviselni egy arculatot. Ráadásul az, hogy hogyan ítélik meg külföldön a Művészetek Palotáját, az országimázsra is hat, azon keresztül pedig közvetve a gazdasági versenyképességünkre is. A zene és a tánc eszközeivel könnyebben lehet üzenni a külföldnek, mintha verbálisan próbálnánk meg ugyanezt tenni.
• Van visszajelzése arról, a Művészetek Palotája mit tudott üzenni a külföldnek?– A London Times egyik újságírója azt mondta, „az orosz elnyomás alól felszabadult Magyarország az egyetlen lehetséges módot választotta arra, hogy pozitív módon mutassa meg magát a világnak”. Azzal, hogy több mint 30 milliárd forintot fordított az intézmény felépítésére, azt sugallta, hogy a magyar megbízható kultúrnép.
• Milyennek kell lennie ön szerint a Művészetek Palotájának?– A magyar kulturális élet fóruma kell hogy legyen, ahol megmutatkozhatnak a magyar értékek, és e módon a nemzetközi kulturális vérkeringésbe is bekapcsolódhatunk. Nagyon fontosnak tartom a kortárs művek, a különböző irányzatok és a vidéki produkciók bemutatását is.
• Mennyire tud érvényt szerezni ezeknek a szempontoknak? Előfordul, hogy a politikával is meg kell küzdenie?– Amikor elfogadtam a megbízatást, az volt a legfontosabb kikötésem, hogy a politika semmiféle formában nem szivároghat be a létesítménybe.
• Melyek azok a területek, amelyekkel közvetlenül ön foglalkozik?– A műsorstruktúra kialakítása, a rendezvényszervezés, a marketing, természetesen a cég építése és a gazdasági ügyek.
• Könnyű rávenni egy előadót arra, hogy itt lépjen fel, vagy ez csak pénzkérdés?– Egy jól ismert előadó nem léphet fel akárhol, mert az rombolhatja az imázsát. Az egyik világhírű zenekar – az öt leghíresebb egyike – nem akart velünk szerződni; elmaradott országnak gondolhatta Magyarországot. Végül eljöttek körülnézni, és a látottak annyira meggyőzték őket, hogy 2007-re és 2008-ra is elfogadták a felkérést. Azt látni egyébként, hogy a művészek általában körülnéznek az épületben az előadás után, sőt gyakran házvezetést is kérnek, pedig ez egyáltalán nem jellemző.
• Mekkora a Művészetek Palotájának az a kerete, amelyet előadók meghívására fordíthat?– Az idei évre 1 milliárd forint bruttó, ami valójában 800 millió forintot jelent. Ez nem túl sok, de azt gondolom, nincs miért zúgolódni, ha egyszer felépült ez az épület.
• Mennyit kell fizetni egy híresebb előadónak a fellépésért?– Ez alku tárgya. A nagyobb produkciók esetében tízmillió forintos nagyságrendről van egyébként szó. Egyik marketingtrükkünk például az, hogy minden impresszáriónak odaadjuk vagy elküldjük a Művészetek Palotájáról készített DVD-t és könyvet.
• Van adatuk arról, átlagban mekkora a külföldi nézők aránya?– Nagyon változó a számuk; attól függ, van-e egyéb program a városban, hogy milyen az idő (mennek-e a Balatonra vagy nem). Pontos számot nem tudok mondani, szerintem még nem alakult ki, valójában mekkora lesz a külföldiek aránya.
• Hogyan szervezik a közönséget a Művészetek Palotájába?– Most sokan kíváncsiak rá, a mi dolgunk az, hogy az érdeklődőket visszatérő vendégekké tegyük. A közönségszervezési módszereinkben semmi különös nincs: írott és elektronikus médiumok, szórólapok, plakátok. Különösen fontosnak tartom a fiatalok megszólítását; szeretnénk elérni, hogy a Művészetek Palotája bekerüljön a kedvenc találkozóhelyeik közé, és rendszeresen látogassák a rendezvényeinket is.
• A Budapesti Tavaszi Fesztivál megalapításával valószínűleg beírta a nevét a magyar kultúra történetébe. Meséljen a hőskorról; egyáltalán hogyan jut ilyesmi eszébe az embernek? Mi fordította el a szállodaszakmától?– A Budapesti Tavaszi Fesztivál ötletgazdája és kitalálója, koncepciójának kidolgozója Lengyel Márton – 1980-ban az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökhelyettese – volt. Engem egyébként semmi nem fordított el a szállodaszakmától, ma is jóban vagyok az ott dolgozókkal, de jobban érdekelt a kultúra.
• Ön mivel kapcsolódik ki, miután egész nap kultúrával foglalkozott? Mi a hobbija?– Nagyon szeretem a klasszikus komolyzenét és az operát. Szívesen olvasok és teniszezek.
