Soltész Miklós hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben mások mellett Mátraverebély-Szentkúton, Bakonybélben, Bodajkon, a Budakeszihez tartozó Makkosmárián, Győrben, Vértessomlón, Márianosztrán, Máriakálnokon, Máriapócson, Magyarszéken, Tihanyban, Máriagyűdön, Petőfiszállás-Szentkúton és Csatkán is valósultak meg felújítások zarándokhelyeken. Ezek mind a közösséget szolgálják - jelezte. Hozzátette, a zarándokutak a magyar turizmus fejlesztésének egyik pillérét is jelentik.

Révész Máriusz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktív Magyarországért felelős kormánybiztosa közölte: már száz turistaház - zarándokszállás, vízitúra-megállóhely, kulcsosház - megújítását támogatta a kormány annak érdekében, hogy az aktív, egészséges életmód feltételeit javítsák. Ezzel uniós szinten is az élmezőnyben áll Magyarország. Megjegyezte: a vándortábor mintájára indított zarándoktáborok a Tihany-Pannonhalma útvonalon indultak, ahol az aszófői mellett más szállásokat is fejlesztettek, például Városlődön, Vöröstón vagy Pannonhalmán. Az elmúlt két évben már több mint ezer zarándoktáborozó diák járt az útvonalon, és idén is betelt már a jelentkezés a táborokba.

Az épületet megáldó Udvardy György veszprémi érsek elmondta: a bencés közösség egy az egyházmegye tulajdonában álló, leromlott állapotú ingatlant újított meg, a közös munka pedig "az egyház kincseinek közösségét" is mutatja. Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele a beruházást ismertetve közölte: a 241 négyzetméteres, ötvenfős zarándokház emeletes ágyas elrendezésű szobákból, vizesblokkokból, teakonyhából és egy közösségi térből áll. Az apátság tájékoztatása szerint a 140 millió forintból épült zarándokházhoz 98 millió forintot az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ finanszírozott a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programból, további 25 millió forinttal pedig az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság támogatta a beruházást.