Hétről hétre egyre biztosabbá válik, hogy a néhány évtized múlva születő történelemkönyvek az elmúlt évekre – és talán az ezután következőkre – is úgy emlékeznek majd vissza, mint arra a korszakra, mikor Budapest értékes épületei sokszor mindenféle kreativitást, vagy a múlt megőrzésére való törekvés legkisebb jelét is mellőző lakó- és irodaházaknak adták át a helyüket, hiszen megállás nélkül követik egymást a bontásokról, ráépítésekről, illetve különböző, a városképet pusztító intézkedésekről szóló hírek - írja a 24.hu.

Az 1793-ban borkimérésként indult Márványmenyasszony körül az elmúlt két évszázadban véres harcok folytak, és jókora házak nőttek ki a földből, a hely azonban mindent túlélt.

A lap megszólaltatta az I. kerület főépítészét, Csány Évát, akinek beszámolója szerint az új tulajdonosok 2020 végén keresték meg őt egy egyeztetésre, majd a kerületi kormányhivatalnál benyújtották az engedélykérelmüket az épület bontására, amire meg is volt minden joguk, hiszen a Márvány utca 6. nem élvez védettséget: a műemléki feltételeknek formailag nem felel meg, bontási tilalommal pedig épp ezért nem is ellátható.

Az építészeti érték azonban távolról sem egyenlő az eszmeivel, hiszen a Sulzbergerek irányítása alatt, a reformkorban az épület a budaiak és pestiek egyik legfelkapottabb szórakozó- és találkozóhelyévé vált, a táncmulatságokon pedig némi túlzással moccanni sem igazán lehetett. Az étlapján egész működése alatt magyaros ételeket tartó hely a szocializmus évtizedeiben a Gundelnél egy fokkal olcsóbb alternatívát kínált a Budapestre érkező külföldieknek, illetve a magyaroknak.

A rendszerváltás után a Márványmenyasszonyt privatizálták, majd az épület három tulajdonosváltás után 2020 őszére eljutott a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft-hez, amely november 16-án tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemmel fordult a földhivatalhoz.

Ezt a hivatalos iratok szerint máig sem jegyezték be, az I. kerületi lap szerint azonban ez nem okozott problémát az új gazdának, így a tulajdonosváltással párhuzamosan az étterem bezárta a kapuit.  A kerületi főépítész hozzátette: igyekeznek meggyőzni a gazdát arról, hogy legalább az utcafrontot tartsa meg, így a földszint megmaradhatna jelenlegi formájában, felette pedig új emeletek épülhetnek.

Azok talán hajlanak is efelé, hiszen a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához eljuttatott bontási engedélykérés csak részleges bontásról szólt. Erről december 23-án döntés is született, így a munkák akár már 2021-ben elindulhatnak.

Sokak fejében felmerülhet a jogos kérdés, miszerint van bármiféle lehetőség a XVIII. századi alapokkal rendelkező, százötven éve jobbára változatlan képét mutató épület megmenekülésére. A válasz sajnos elszomorító: az építésügyi jogkörök 2020 márciusától a kerületi önkormányzatok, illetve a városvezetés kezéből a kormányhivatalokhoz vándoroltak, így néhány kivételtől eltekintve sem a főpolgármesternek és munkatársainak, sem a 2019 őszén megválasztott kerületi polgármestereknek nincs lehetőségük effektív védelmi vonalat nyújtani.

Persze a jelen esetben nem biztosítható műemléki védettség sem nyújtana megoldást, hiszen korábban többször előfordult, hogy olyan épületek tűntek el a városból, vagy került rájuk néhány emelet, amelyek rendelkeztek ezzel a kiemeléssel.