A nulladik nap előadásai közül kiemelkedett a Sziget-fesztivál létrehozójának, valamint az első magyarországi Michelin-csillaggal rendelkező Costes társtulajdonosának, Gerendai Károly inkább kötetlen beszélgetésnek minősülő, mintsem prezentációja. A Szigettel kapcsolatban elmondta, az egy hétig tartó rendezvény 6,5 milliárdos forgalmával ma már Magyarország legnagyobb programsorozata, amelynek alkalmával 50 ezer jegyet értékesítenek külföldön – és mivel a Szigeten 25 ezer ember fér el – a többi látogató természetesen Budapest más szálláshelyeit tölti, vagyis jelentős turistavonzatot, és ezzel együtt komoly idegenforgalmi bevételt generál a fővárosnak a Sziget. Ezért aztán több mint érdekes, jegyezte meg a főszervező, hogy mivel vitán felül ez a hazai legnagyobb turistaattrakció, a fővárosi vezetés – hosszas egyeztetés, alkudozás után – „csak” 150 millió forint terhet pakol a szigetesekre: 50 millió forint bérleti díjat kér a helyért, és 100 millió forint értékben kötelezi a szervezőket, hogy eladjanak különböző szolgáltatásokat a látogatóknak. Gerendai még a témával kapcsolatban megjegyezte: túl sok ma már a hazai fesztivál, abszolút túlkínálat van e téren, és ezzel nem vagyunk egyedül: Európában is dúl a fesztivál-láz. 2012-ben 2000 új fesztiválprogram indult, viszont 3000 meg is szűnt – érdeklődés híján.
A foglalási portálok működéséről szóló kerekasztalnak beharangozott, de inkább négy érdekes, rövid prezentációt magába foglaló együttgondolkodás a szállodás szakma egyik komoly problémáját feszegette: a nagykereskedők, az OTA foglalásainak árpolitikájával szemben mit tehet ma a szállodás? Bogár Zoltán (Danubius Hotels) szerint az a fő probléma, hogy a nagykereskedőkkel való együttműködés során a szállodás elveszti a kontrollt az árai fölött, és hiba öntik tonnaszám a vendéget az ilyen portálok, a szálloda üzletét ez inkább rombolja, mintsem előrevinné. Fáska Gábor (Opera Garden) szerint a budapesti szállodások esetében a nagy nemzetközi foglaló portálok (booking.com, Expedia) elveszik a helyet, a lehetőséget a direkt foglaló vendégektől, és az is gond, hogy sokszor túl nagy kontingens igénnyel lépnek fel e portálok. „Csak erős idegzetűeknek!” címmel tartotta előadását Fejér Péter (Velence Resort and Spa), aki szomorú szívvel állapította meg, hogy milyen nagymértékben függnek a hazai vidéki wellness szállodák az OTÁ-tól, és mennyire agresszív módon használják ki a lehetőségeiket a foglalási portálok.
„Ez tulajdonképpen bújtatott kuponozás”, vonta meg a következtetést a Velencei-tavi házi szakember. Szekerka András (Hunguest Hotels) ennél sokkal sarkosabban fogalmazott, szerinte a kuponos történet hazánkban az ostobaság diadalmenete. Arra is felhívta a figyelmet, milyen hibás magatartás egy szállodás részéről, ha mondjuk, a recepcióst bízzák meg a ház weblapjának kialakításával, gondozásával, valamint keresőoptimalizálási feladatokkal. Érdekes ellenpontként vetette fel a közönség soraiból egy hozzászóló, hogy pont a Hunguest részéről különös hallani a kuponok elleni kifakadást, hiszen ők maguk is működtetnek kuponos oldalt. A válasz erre az volt, hogy ez náluk tapasztalatszerzésre alkalmas eszközként funkcionál.
A nap szintén jelentős pontja volt, amikor a Starwood Hotels and Resorts nevében Thomas Willms első alelnök, a Kelet-Közép-Európa régió vezetője köszöntötte a magyar szállodás szakmát a kecskeméti házban, aki bemutatta a nemzetközi brandet, amelybe immár több mint 70 szálloda tartozik. Az alelnök feladatkörébe tartozik az új házak nyitásának felügyelete, valamint a bővítések irányítása. Így első magyarországi házuk nyitásánál is aktívan részt vett a topmenedzser. Aki kifejtette, hogy luxusmárkáik bővítése mellett céljuk az is, hogy minél több olyan franchise-rendszerben működtetett hotel létrehozásában működjenek közre, amilyen a kecskeméti négycsillagos Four Point by Sheraton is.
