Készítettek egy különleges, Balaton alakú asztalt, ezzel is jelezve szándékuk komolyságát, hogy minden évben tartanának hasonló évadnyitót, illetve az egyesület új jelmondatát is illusztrálták vele: „a Balaton a mi asztalunk”.

Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke a megnyitó beszédében kiemelte: „még egy rendezvényen sem jelent meg együtt ilyen sok balatoni vendéglátós, összesen mintegy százan – ezzel is bizonyítva, hogy milyen jelentős számban tudnak azonosulni a Balatoni Kör azon szellemiségével, ami által elsősorban nem versenytársakat látunk egymásban, hanem mindannyian régiónk gasztronómiai értékeit és a minőségi vendéglátást igyekszünk képviselni.”

Az évad legfontosabb témáit közösen ismertette a Balatoni Kör, a Balatoni Szövetség és a VisitBalaton365.

Princzinger Péter, a VisitBalaton365 ügyvezetője három üzenetet fogalmazott meg: „A régióban óriási potenciál van, rengeteg a kiaknázatlan tartalék, térben, időben, kapacitásokban, kommunikációban. Ezen rejtett tartalékok mobilizálása a térség turisztikai szereplőinek közös feladata és felelőssége, nincs más lehetőség, mint az együttműködés, aminek követendő példája a Balatoni Kör tevékenysége és eredményei. A VisitBalaton365 célja a régió turisztikai szakmai szervezeteinek és a vállalkozásoknak a szakmai, kommunikációs támogatása e történelmi jelentőségű feladat megvalósításában.”

Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója arról is beszélt, hogy szeretnék újraindítani a Balaton Napja rendezvényt azzal a céllal, hogy magára a Balatonra és a balatoniságra kerüljön a fókusz, mert még a víz minősége is mintha csak a nyaralók fürdőzése miatt tűnne fontosnak. A régió nyáron kívüli életéről olyan kevés szó esik, hogy úgyszólván az ország legismeretlenebb vidéke a Balaton ebből a szempontból – felfedezésre váró régió. Hangsúlyozta:„nem kincstári optimizmust és csak jó híreket szeretnénk, hanem tényalapú kommunikációt. Akik az árszínvonalról írnak, ne csupán pár kiragadott vélemény alapján írjanak róla. Általában a lángos ára jelenik meg fő értékmérőként, hogy az milyen „drága”, de közel sem reális ez a kép, mert a mai bekerülési költsége egy sajtos-tejfölösnek valójában közel azonos egy alap margherita pizzáéval, ami közel a duplájába kerül országszerte. Akkor miért a lángos számít drágának? A fagyi ára pedig mintegy másfélszerese az Adrián. 

A Balatoni Kör és a Rizling Generáció megtartotta az idei BalatonBor és Hegybor premiert, amelyen nyilvánosságra hozták, kik palackozhatják idén ilyen közösségi címkével olaszrizlingjüket.

18 BalatonBor : Androsics Birtok, Barna Pince, Bujdosó Pincészet, Dobosi Pincészet, Dóka Éva Pincészete, Dombi Pince, Fata Pince, Feind Pince, Homola Pincészet, Hujber Pincészet, Kányavári Boebirtok, Koronczai Pincészet, Laposa Birtok, Szabó és Fia Borpince, Szeremley Birtok, Tagyon Birtok, Veszprémi Pince, Zelna Borászat

12 Hegybor: Androsics Birtok, Cseh, Dobosi Pincészet, Dombi Pince, Fata Pince, kisspince, Martinus Pince, Szabó és Fia Borpince, Tagyon Birtok, Tánczos Pince, Végh Testvérek, Zelna Borászat

Idén először közös kommunikációs kampányt indítottak a Balaton Borrégió borászai – kimondottan a BalatonBor régiós márka és annak termelői – a balatoni vendéglátóhelyek bevonásával.

„Célunk, hogy a BalatonBor régiós brandet minél több, a Balatonhoz érkező vendéghez eljuttassuk. Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy a jövőben minden balatoni vendéglátó- és kereskedelmi egységben ott legyen a Balaton bora – mint közösségi bor és a térség minőségi szimbóluma. Ennek érdekében egy kérdőívet is elindítottunk, amelyben a balatoni vendéglátó egységeket kérdeztük meg: milyen nehézségek akadályozzák a helyi borok előtérbe kerülését? A válaszok segítenek feltérképezni a valódi helyzetet, hogy a BalatonBor jelenléte ne csak elv legyen, hanem valóság a régió egészében.” – nyilatkozta Dobosi Győző, borász, a BalatonBor program egyik kezdeményezője.