A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2015. december 8-án új elnököt választott Légli Ottó személyében. A tisztújítással párhuzamosan az alapszabály módosítására is sor került abból a célból, hogy minél hatékonyabb testületi vezetés, demokratikus döntéshozatal, következetes végrehajtás, valamint átláthatóság legyen jellemző a szervezet munkájára a jövőben. A döntést egységesen támogatta a huszonkét borvidéket képviselő szakmaközi szervezet tagsága.

A decembertől elnöki tisztséget betöltő Légli Ottó már több mint huszonöt éve vezeti pincészetét, komoly szerepet vállalva a Balaton déli partján fekvő termőterületek elismertségének növelésében. Többek között olaszrizling, chardonnay és rajnai rizling szőlőfajtákból készített dűlőszelektált fehérborai régóta stabil pozíciót töltenek be a hazai borkínálat felső szegmensében. Szakmai munkáját 2010-ben egyszerre ismerték el a Borászok Borásza és az Év Bortermelője címekkel. Légli Ottó elnökké választását megelőzően 2013 októbere óta tagja az elnökségnek, munkája elsősorban a támogatási rendszert érintő kérdésekre fókuszált.

A tisztújítás keretében a közgyűlés új elnökségi tagot választott Dr. Nyilas János személyében. A szőlész szakember 1995 óta irányítja 220 hektáros mátrai birtokát, és már korábban is részt vett a HNT munkájában a Mátrai borvidék képviseletében, szőlészeti küldöttként.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkári posztját 2016. január 1-jétől dr. Brazsil Dávid tölti majd be, aki több generációra visszatekintő Balaton-felvidéki borászati hagyományokkal a háta mögött Franciaországban végezte szakmai tanulmányait, majd miután a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál dolgozott, Brüsszelben képviselte a hazai borászat érdekeit.

Kivételes évjárat lesz az idei

 A HNT szakmai összefoglalójából kiderül, hogy Magyarországon 2015-ben több szőlő termett az utóbbi évekhez viszonyítva. Idén segítette az időjárás a szőlőtermelőket a nagyobb és jobb minőségű termés elérésében.  Éppen ezért az idei évjárat sok borász szerint kivételesen emlékezetes borokkal ajándékozza meg a fogyasztókat. 

Csökkent az importált borok mennyisége

A Magyarországra importált borok mennyisége a tavalyi évhez viszonyítva jelentősen csökkent, ami azt bizonyítja, hogy a HNT által bevezetett ellenőrzési díj nagyon sikeresnek bizonyult. Az idei évben az FN borok importja radikálisan csökkent. Az FN borok ellenőrzését az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) vette át.

Az exportált borok mennyisége nőtt

Az exportált borok mennyisége a tavalyihoz képest magasabb lesz. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar borok egyre ismertebbek és népszerűbbek a külföldiek körében. A HNT aktívan kapcsolódott be idén a magyar borok nemzetközi népszerűsítésébe. A marketingen túl a borászok életét is hivatott segíteni a szervezet, így az adminisztrációcsökkentés érdekében elkezdődött egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely a modern kor követelményinek megfelelően lehetővé teszi majd a tagok online ügyintézését, illetve az új jövedéki törvény kialakításában is jelentős szerepet vállalt a Tanács. Nagy siker volt, hogy az EKÁER bevezetése kapcsán a HNT alapos oktatási anyagot tudott biztosítani a tagok részére, illetve elérte, hogy a szőlő kikerült a kockázatos termékek köréből.

Kapcsolat a termelők és felvásárlók között

A szüret közeledtével a HNT igyekezett tárgyalásokat kezdeményezni a termelők és a felvásárlók között, illetve olyan centrumárat dolgozott ki, amellyel a piaci folyamatokat kívánta strukturálni, és olyan árat meghatározni, amely előnyös mindkét félnek. Hatékonyan reagált a HNT az olasz borbotrányra is, hiszen az FM-mel és a NÉBIH-hel együttműködve azonnal zároltatta a gyanús tételeket, és felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal.

A HNT mintegy 60 ezer gazdálkodót tömörít

A HNT a szőlő-bor ágazat legnagyobb, mintegy 60 ezer gazdálkodót, vállalkozót tömörítő, kiemelt fontosságú szakmai szervezete, melynek szerepe megkerülhetetlen a kormányzati agrárpolitika és a szőlész-borász társadalom tagjai számára. Épp ezért a szervezet fontosnak tartja, hogy a jövőben erősebbé és rendszeressé váljon az ágazatban működő szakmai szervezetekkel való kapcsolata, valamint nyitott, konstruktív, kezdeményező szakmai együttműködést ígér a kormányzati szerveknek, kiemelt partneri szerepet szánva a Földművelésügyi Minisztériumnak és a Miniszterelnöki Hivatalnak. A szervezet következő feladatának azt tekinti, hogy a már meglévő alapokra támaszkodva és a szakmai szervezetekkel együttműködve néhány hónapon belül kialakítsa az ágazat középtávú stratégiai tervét, amelyet az agrárkormányzattal egyeztetve véglegesítenek majd.