Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője azt mondta, a fogyasztók ne vásároljanak ír sertéshúst illetve abból készült húskészítményeket vagy készételeket. Ennek nem mindig könnyű eleget tenni, hiszen azt nem lehet kideríteni, az olyan sokféle alapanyagból készített élelmiszereknél, mint mondjuk a virsli, melyik alkotórész honnan származik. Komoly veszély mindenestre nincs, hiszen mint Éder Tamás, a Magyar Húsfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke a Népszabadságnak elmondta, a dioxinos sertés biztosan nem tűnik fel tőkehúsként a boltokban, mert az ír sertés eleve drága, és ráadásul komoly szállítási költséggel is meg van terhelve. Az ügynek egyelőre nincs magyar vonatkozása – áll a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján is.

Mint ismeretes, Hollandia értesítette az Európai Bizottságot ír sertés/sertéshús dioxin-szerű PCB (poliklórozott bifenil) tartalmáról. Az ír élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az összes 2008. szeptember 1-e után levágott sertés hústermékeit visszahívták a piacról, továbbá figyelmeztették a fogyasztókat a lehetséges veszélyre és az ír sertéshús fogyasztásának elkerülésére. Tíz farmot láttak el szennyezett takarmánnyal, ami az ír sertésfarmok 10 százaléka. Ezen farmokról kerültek ki azok a sertések, melyeket később feldolgoztak, és ami az Írországból származó sertéshús szállítmányok 80 százalékát teszi ki. A terméket Belgiumba, Dániába, Észtországba, Franciaországba, Németországba, Olaszországba, Hollandiába, Lengyelországba, Svédországban, Portugáliába, Angliába és Cipruson szállították. A terméket továbbá Kanadába, USA-ba, Kínába, Hong Kong-ba, Koreába, Japánba, Oroszországba, Svájcba és Szingapúrba exportálták.