Panyik Gáborné versenyigazgató, a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének adjunktusa elmondta, a Gyulán áprilisban zajlott versenyre összesen 791 tétel érkezett nemcsak Magyarországról, hanem többek közt Szlovákiából, Csehországból, Romániából, sőt Örményországból is. Nyolcvanhat párlat kapott aranyérmet, közülük húsz champion minősítést. Utóbbiakból választotta ki a zsűri a legjobbat, az agárdi szilvapálinkát.
A győztes pálinkát a korábbi évek nyertes párlataival együtt, "megőrzendő nemzeti kincsként" helyezték el külön vitrinben a Mezőgazdasági Múzeumban.
Az Agárdi Pálinkafőzde képviseletében Vértes Tibor főzőmester úgy fogalmazott, a 2001-ben alakult cég mindent megtesz, hogy az általuk termelt gyümölcsből a legjobb minőségű termékek készüljenek és igyekeznek mindig megfelelni a feladatoknak.
"Magyarországon mintegy 300 ezren foglalkoznak pálinkafőzéssel. A gazdasági válság idején fontos, hogy az ország minőségi termékek készítésével foglalkozzon. A magyar pálinka ismertté válását és minőségének fenntartását pedig az ehhez hasonló versenyekkel lehet biztosítani" - hangsúlyozta Habsburg György, Magyarország európai uniós nagykövete, a verseny fővédnöke.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is kiemelte: a magyar pálinka értékhordozó, része a történelemnek, a mindennapoknak. Fontos ezért támogatni, hogy egyre inkább visszakapja kiérdemelt helyét a jelenben és a jövőben.
"Igazán örvendetes, hogy a magyar jogalkotás is kiveszi részét a pálinka jövőjének biztosításában" - mondta a miniszter.
A magyar párlat azonban külföldön még nem eléggé ismert. További támogatásra van tehát szükség ahhoz, hogy méltó helyet foglaljon el a vodka, a konyak, a whisky és egyéb termékek sorában - mutatott rá Oroszné Dr. Prekop Erzsébet, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.(MTI)