Több borászvállalkozásra van szükség Tokajon

A minőségi bortermelésre képes családi borászatok és középüzemek számának megtöbbszörözése biztosíthatja, hogy a Tokaji Borvidéken elindult fejlődés hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Optimális esetben a nagyüzemek-integrátorok, a középbirtokok, valamint a kis- és családi birtokok egymás munkáját és termékportfólióját kiegészítve lesznek képesek együtt dolgozni a borvidék sikeréért. A három lábra épülő birtokstruktúra kialakításához a legfontosabb eszközt a kis- és középüzemek létrehozását, valamint a szőlőterületek reorganizációját és a felhagyott ültetvények termelésbe vonását elősegítő támogatások kínálják. Emellett a szakemberek nagy várakozással tekintenek a kormány által egy évvel ezelőtt elfogadott BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program által előirányzott többi célzott fejlesztési program elé is – derül ki a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa frissen elkészült birtokstruktúra koncepciójából.

Egyaránt fontos szerep juthat a Tokaji Borvidék megújulásában és a minőségi bortermelés feltételeinek biztosításában a nagybirtokoknak, a középüzemeknek, valamint a családi és kisgazdaságoknak. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa egy olyan szakmai koncepciót dolgozott ki, amely azt vizsgálja, hogy a borvidék fejlődése hosszú távon milyen birtokstruktúra mentén tehető fenntarthatóvá.

„A Tokaji Borvidék az elmúlt két évtizedben jelentős változáson ment keresztül. Így számos olyan kis- és közepes gazdaság jelent meg, amelyek munkája egyre fontosabb a bortermelésben. Azonban a birtokstruktúra még messze van az optimálistól, fejlődésében pedig továbbra is kulcsszerepet játszanak az állam kezdeményezésére, vagy támogatásával induló fejlesztési programok” – mondta Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

Jelenleg mintegy 5500 hektár területen folyik ténylegesen szőlőtermesztés a Tokaji Borvidéken, s az átlagos években 300-350 ezer mázsa terméssel lehet számolni. A megtermelt szőlő egyharmadát a térségben meghatározó állami integrátor Tokaj Kereskedőház vásárolja fel és készít belőle értékesítésre szánt bort. A Tokaji Borvidéken ma már egy tucatnyi középüzem is működik, egyenként 30 és 120 hektár közötti földterülettel, valamint saját palackozással és értékesítéssel. A középüzemek technológiai színvonala optimális, s a megfelelő szaktudás is rendelkezésükre áll, ám például a szükséges marketingtevékenységhez a legtöbb esetben nincs elegendő erejük.

Mellettük 25-30 családi vállalkozásban működő – 10-30 hektár szőlőültetvényen gazdálkodó – kisüzem dolgozik, ám ezek fejlődését a tőkehiány, s a szükséges technológiai fejlesztések elmaradása hátráltatja. A sort mintegy 3000 őstermelő és kényszervállalkozó zárja. A csoport tagjai tipikusan néhány ezer négyzetméteren, vagy pár hektáron gazdálkodnak, többségében elavult módszereket alkalmazva a szőlőtermesztésben.

Alig van profit

„A bortermeléssel foglalkozó üzemek nyereségessége minimális, mivel a változó termékszínvonal következtében az árak alacsonyabbak az elvárhatónál. A tisztán szőlőtermesztéssel foglalkozó kistermelők pedig teljesen kiszolgáltatottak a felvásárlóknak. Összességében a borvidék eltartó képessége gyenge, erre vezethető vissza, hogy a fiatalok jelentős része elhagyja a térséget” – fejtette ki Prácser Miklós.

Biztató, hogy a Tokaj Kereskedőház mostanra egyértelműen a minőségi termelés irányába fordult. Ugyanakkor a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsában dolgozó szakemberek szerint fontos, hogy az állami integrátor társaság fejlesztése mellett növekedjen az üzletileg sikeresen működtethető középüzemek száma is. „A borvidék megújulásának sikere esetén a külső befektetők érdeklődése jelentősen megélénkülhet, s számukra a közepes üzemméretnek megfelelő méretkategória kínálja a legvonzóbb lehetőségeket” – fogalmazott Prácser Miklós.

Ezzel szemben az életképes kisbirtokok számának gyarapítása csak jelentős külső beavatkozással érhető el a szakmai testület szerint. A nemzetközi tapasztalatok alapján a Tokaji Borvidék a jelenlegi 25-30 helyett akár 200, minőségi bortermelésre képes családi pincészetet is képes lenne eltartani, ám ehhez külső forrásokra van szükség. „A családi kisvállalkozások biztosíthatják azt a sokszínűséget, amely a borkedvelő fogyasztók és a borturisták körében érdekessé és vonzóvá teheti Tokajt, hiszen úgy tudnak előállítani magas minőséget, hogy közben termékeik különbözőek, egyediek. Emellett nagy szerepük van a szakember-utánpótlás biztosításában is” – hangsúlyozta Prácser Miklós. Az őstermelői kör kapcsán az a cél, hogy szőlőtermesztési szempontból életképes területnagyságok alakuljanak ki, amelyek hosszú távon akár termelő vállalkozásokká is átalakulhatnak.

Modernizálni kell

A Tokaji Borvidék fenntartható növekedési pályára állításához a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának álláspontja szerint egyszerre van szükség a Tokaj Kereskedőház technológiai megújításának folytatására, valamint az egy évvel ezelőtt elfogadott BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Programban előirányzott célzott többi fejlesztési program megvalósítására. „Ezek közül kiemelten fontos a kisüzemek, valamint a középüzemek kialakítását elősegítő célzott beruházási támogatások meghirdetése. Emellett ugyancsak égető szükség van a szőlőterületek reorganizációjának segítésére, valamint a szőlő kataszterbe tartozó nem szőlő művelési ágú területek szőlőtermesztésbe vonásának támogatására” – hangsúlyozta a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

A testület által támogatott és szorgalmazott intézekedések közé tartozik a közösségi infrastruktúra fejlesztésének támogatása, valamint a szőlőtermesztésbe kezdő gazdálkodóknak szóló Tokaji Életpálya Program beindítása. A tanács ugyancsak támogatja egy helyi minőségellenőrzési rendszer felállítását, továbbá annak a szaktanácsadói rendszernek a kialakítását, amely a szőlőtermesztés, növényvédelem, borászat és marketing területén segítheti a családi gazdaságok munkáját. „Mindezek mellett nélkülözhetetlen a folyamatos bormarketing tevékenység elindítása, s a termelőknek komoly könnyebbséget jelentene a borászati adminisztrációs terhek ésszerűsítése is” – tette hozzá a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.


Magyar borkalauzt díjaztak a Gourmand International Awardson

Magyar borkalauzt díjaztak a Gourmand International Awardson 

A legjobb európai borturisztikai könyv díját nyerte el a TokajGuide ötödik kiadása a gasztronómiai kiadványok világversenyén, a Gourmand International Awardson.
Bazalt Napok Badacsonytördemicen

Bazalt Napok Badacsonytördemicen  

A július 4-től 6-ig zajló Bazalt Napok eseménysorozat három napra megtölti a falut zenével, irodalommal, gasztronómiával és művészettel.
Romániában terjeszkedik a lengyel Zabka

Romániában terjeszkedik a lengyel Zabka 

A Żabka eddig 89 üzletet nyitott Romániában, de a vállalat szerint akár 4000 üzletet is elbír a piac.
Magyar pezsgő a világ legjobbjai között

Magyar pezsgő a világ legjobbjai között 

A Kreinbacher Birtok Prestige Brut tétele aranyérmet vihetett haza a 2025-ös Decanter World Wine Awards-ról.
Ízek Kertje Nagyrédén

Ízek Kertje Nagyrédén 

Nagyréde nem csupán a mátrai borvidék egyik fontos központja, hanem egyre inkább kulturális és gasztronómiai élmények színtere is.
Samut, a kiselefántot örökbe fogadta a Gundel

Samut, a kiselefántot örökbe fogadta a Gundel 

Napi cukiság kimaxolva: a Gundel „család” tagja lett Samu, a kiselefánt.
Balatonfüredi siker a világ legnagyobb borversenyén

Balatonfüredi siker a világ legnagyobb borversenyén 

A Zelna Borászat Peregrina vörösbora aranyérmet nyert a Decanter World Wine Awards-on.
Jön a stuttgarti nemzetközi sütőipari szakkiállítás

Jön a stuttgarti nemzetközi sütőipari szakkiállítás 

Megkezdődtek a 2026-os Südback előkészületei.
Exkluzív vacsora Budapesten: maga Wolfgang Puck főz az este vendégeinek

Exkluzív vacsora Budapesten: maga Wolfgang Puck főz az este vendégeinek 

Négy évtized különleges fogásai a Matild Palotában – egy estén felszolgálva.
Tokaji Eszencia a világ legnagyobb borversenyének élmezőnyében

Tokaji Eszencia a világ legnagyobb borversenyének élmezőnyében 

Idén 22. alkalommal rendezték meg a világ legnagyobb, egyben legjelentősebb hatású borversenyét.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.