Európában évente több mint 40 millió tonna húst állítanak elő emberi fogyasztásra, azonban az intenzív gazdálkodási körülmények miatt az állatállomány hajlamosabb a betegségekre, számol be az érdekes információról az euronews.com hírportál.

Az EU állattenyésztési ágazata több antibiotikumot fogyaszt, mint a humánorvosi szektor, és így hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia terjedéséhez. Az Állategészségügyi Világszervezet becslései szerint az állatbetegségek miatti mortalitás globálisan az állattenyésztés legalább 20 százalékának csökkenését okozza. Az állatok egészségének megőrzése elengedhetetlen az élelmiszerek biztonságának és megélhetésének védelme érdekében.

Figyelje a sertés hátsó fertályát!

Van, ahol az állatjóléti előírásoknak megfelelően a sertések részben a szabadban vannak, így több terük van a mozgásra, szalma között alszanak, így kevesebb stressz éri őket és kevésbé agresszívak. A stressz egyik legnyilvánvalóbb jele  különben az a tény, hogy a leharapják a másik állat farkát, ami fertőzéseket okozhat; ezért a tenyésztők általában az állatok farkát levágják.

A levegőminőség- és hőmérséklet-érzékelő, valamint egy kamera folyamatosan figyeli a disznóólt egy olaszországi telepen. Az adatok valós időben elérhetők a gazda telefonján. "Telepítettünk egy kontrollegységet, amely lehetővé teszi számunkra, hogy percről percre ellenőrizzük az állatjólét fő környezeti paramétereit. Ennek a módszernek hála, jelentősen csökkent az antibiotikumok használata" - mondja Pietro Pizzagalli, a telep tulajdonosa.

Mi az az öt mentesség? 

Az „Öt mentesség” az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szerint az 1965-ben kifejlesztett és széles körben elismert öt szabadság, amely leírja a társadalom elvárásait azokról a körülményekről, amelyeket az állatoknak emberi tartás alatt meg kell tapasztalniuk.

Az Egyesült Királyság kormányának 1965-ös, állattenyésztéssel foglalkozó jelentése alapján kidolgozott elveket az egyesült királyságbeli haszonállatok jólétével foglalkozó bizottság (UK Farm Animal Welfare Council, és ezt 1979-es sajtóközleményükben jelentették meg hivatalos formában.

Ezek a következők:

Mentesülés az éhség, alultápláltság, a szomjúság alól

Mentesülés a félelem, a szorongás alól

Mentesülés a kényelmetlenség, a diszkomfort alól

Lehetőség a természetes viselkedés megélésére

Mentesülés a betegségek, a fájdalom, a sérülések alól

Ha nem egy szűk helyen stresszelik magukat, az jobb húst eredményez

Egy Brescia melletti ellető egységnél a  boxok is nagyobbak mint a standard méret. A koca számára a szalma, egyfajta fészekként szolgál, a kismalacok pedig speciális fűtött dobozban lehetnek. "Általában a koca mozgását korlátozzák. Itt azonban 6,5 négyzetméteres területen mozoghat. Így természetesebben viselkedik a malacaival: megvan az a bizonyos visszahívási akció, hogy a malac jöjjön ki a fészekből és menjen oda az anyjához" - mondja Pietro Pizzagalli.

Életének első hetei meghatározzák az állat későbbi egészségi állapotát, húsának minőségét, és leredukálják a gyógyszerigényt.

Ma már értékelik a fogyasztók, hogyan nevelkedett az állat

Az élelmiszerlánc végén a fogyasztók pedig egyre inkább az alapján választanak, hogy hogyan nevelkedett az állat életében. "A fogyasztó manapság nem csak az íze miatt választja a terméket. Ez csupán a termék vonzerejének 50 százalékát képviseli, a fennmaradó 50 százalékot olyan értékek adják, mint az állat származása, életkörülményei. Egy totálisan lekövethető rendszer ez, ami megkülönböztető a piacon" - mondja Arnaldo Santi, a Fumagallia marketingese.

Ezen az alapon számos ország, például Dánia, már bevezette az állatjóléti címkét. Az Európai Bizottság 2023-ig javaslatot terjeszt elő a jelenlegi állatjóléti jogszabályok újrafogalmazására és koherencia előmozdítására.

A teljes tudósítás megtekinthető: ITT