Magyarország mellett Ausztria, Ciprus, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Románia miniszterei fejezték ki közös levelükben a telepítési jogok eltörlésével kapcsolatos aggodalmukat a mezőgazdasági biztosnak. Arra kérik a biztost, hogy az elkövetkező tanácsülések alkalmával vegyék ismételten napirendre a szőlő-bor ágazat e szabályait, még mielőtt 2015 decemberében megszűnne a telepítési jogok közösségi rendszere. A kilenc tagország közös fellépését további tagországok miniszterei is követni fogják, és így mihamarabb biztosítható lesz a Lisszaboni Szerződés által előírt szükséges szavazati arány a telepítési jogok rendszerének fenntartásához – fejezte ki reményét Marcinkó Ferenc, a HNT elnöke.

A 2008-ban elfogadott új közösségi borpiaci szabályozás 2015 végével törölné el közösségi szinten a telepítési jogok rendszerét. A telepítési joghoz kötött telepítésengedélyezési eljárást az egyes tagországok 2018. december 31-éig tarthatják fent nemzeti hatáskörben.

A HNT álláspontja szerint Magyarország szempontjából a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy egy ellenőrizhetetlen, nagyobb telepítési hullám következtében olcsó tömegborok jelennének meg a magyar piacon, és Magyarország hagyományos exportpiacain is. Mindez a szőlő felvásárlási árak további csökkenéséhez, és így a szőlő termőföld árak csökkenéséhez vezetne hosszú távon, ami a nehezebben megművelhető, de minőségi borszőlőtermesztésre alkalmas szőlőültetvények eltűnéséhez vezetne – írja az MTI.