Az eltöltött éjszakák száma ennek ellenére emelkedett, mely elsősorban a Zala megyei forgalom bővülésének köszönhető. Január-szeptemberben összességében csökkent a régió kereskedelmi szálláshelyeinek látogatottsága, a vendégek száma 2,5%-kal, az éjszakáké 1,9%-kal marad el az előző év azonos időszakától. A külföldi és a belföldi forgalom is mérséklődött, a külföldiek 1,0%-kal, a belföldiek 2,7%-kal kevesebbet éjszakáztak mint az előző év azonos időszakában. Az átlagos tartózkodási idő 3,2 éjszakát tett ki.
A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három– háromtizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést csak az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés következett be.
A vendégek közel négytizede a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül mintegy kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Lengyelországból, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is.
Az átlagos tartózkodási idő átlagosan 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább 8,6 napot maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,4 illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.
Január-szeptemberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 35,8 milliárd Ft árbevételt realizáltak, mely folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakánál. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 7,9 milliárd Vas 9,7 milliárd míg Zala 18,3 milliárd Ft-tal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és wellness szolgáltatások tették ki, mely döntően ( 59,2% ) vendéglátásból származott.
A kevesebb belföldi vendég ellenére az üdülési csekk felhasználásának szerepe mind nagyobb a hazai turizmusban. Január-szeptemberben a hazai vendégek által eltöltött éjszakák szállásdíjának 44%-át üdülési csekkel egyenlítették ki. Értékét tekintve ez 14,8%-kal haladta meg a tavaly ilyenkorit. A belföldi bruttó szállásdíjból képviselt arány Zala megyében volt a legmagasabb, 48,1%, míg Győr-Moson-Sopron megyében 44,4%-ot, Vas megyében 36,7%-ot tett ki.
A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhelykihasználtsága az előző év azonos idősza-kához viszonyítva 2,1%-kal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,2%-os kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.
'
