Az elismert turisztikai szakember a szállodások „nagy generációjához” tartozott, aki a hotelek szinte valamennyi részterületén dolgozott, ismerte a teljes manuális hátteret és munkafolyamatokat.

Munka mellett szerzett jogi diplomát és üzemgazdász képesítést. Egy ausztriai hotelben töltött két évet követően került a HungarHotelshez, és igen gyorsan haladt a ranglétrán: az egykori Szabadság szálló főportásából a Grand Hotel Royal Front Office menedzseri posztját ismét külföldi kiküldetésre cserélte a hollandiai Rotterdamba. Innen a balatonfüredi Marina szálloda igazgatói székébe jött haza, majd a budapesti Sport szálloda igazgató-helyettese lett. Levezényelte a szálloda Flamenco hotellé történő átépítését, majd egy rövid ibuszos kitérő (beutaztatás) lett a Duna Hotel Intercontinental igazgató-helyettese. A multinacionális láncok életét egészen közelről a Hotel Inter.Continental (a korábbi Forum) vezérigazgatójaként ismerte meg olyannyira, hogy a cég magyarországi beruházásaiért felelős alelnök is lett.

Az egyenes szakmai életutat számos külföldi szakmai továbbképzés és tanfolyam kísérte. Nemzetközi kapcsolatai az E.H.M.A. (European Hotel Managers Association / Európai Hoteligazgatók Szövetsége) tagjaként is erősödtek.

Évekig vendégelőadó volt a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán.

1998-ban megkapta a Pro Turismo állami kitüntetést, 2004-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

2002 óta az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke, 2009-től a Nemzeti Turisztikai Bizottság társelnökeként dolgozott. (forrás: oib.gov.hu)