A 30-59 éves magyarok többsége, 80 százaléka az elmúlt három évben legalább egyszer volt nyaralni külföldön vagy belföldön.

A 30-39 évesek körében magasabb, 88 százalékos volt az arány, míg az 50-59 éveseknek csak a 69 százaléka mondhatta el ezt magáról - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A kutatás ezúttal az utazási, nyaralási szokásokat vizsgálta.

A legfőbb indok a pénzhiány, 71 százalékuk ezzel magyarázta a kimaradt utazásokat. A második helyen az időhiány végzett, amely az utazók 17 százalékánál volt a legfőbb indok, hogy idén valószínűleg vagy biztosan nem fognak elmenni nyaralni, míg 16 százalékuk nem nyaralásra használja fel a megtakarított pénzét.

Családdal a vízpartra

Akinek lehetősége van elutazni, leginkább szűk családi körben nyaral. Az elmúlt 3 évben vakációzok általában családtagjaikkal vagy a párjukkal kettesben üdültek (44-44 százalék), mindössze 12 százalék mondta azt, hogy gyakran pihen baráti körben, gyerek nélkül, egyedül pedig mindössze 4 százalék kapcsolódik ki.

A legnépszerűbb program a vakáció alatt továbbra is a strandolás: a válaszadók többsége legszívesebben ezzel üti el az időt, sőt a 2016-os adatokhoz képest népszerűségük még nőtt is: 67 százalékról 71 százalékra. Ez a program leginkább a gyerekes családok körében népszerű.

A városnézés, valamint a kirándulás az utazók 65 és 56 százalékát érdekli. A kirándulás a budapestieket; a városnézés pedig a gyermekteleneket és a budapestieket érdekelte legjobban. A wellness-szolgáltatások az utazók felének az érdeklődését keltik fel, a fesztiválok idejére 31 százalék szervezi a szabadságát. 

Az utazók többsége, 60 százaléka a szállásfoglalást saját maga intézi az interneten keresztül. A 30 éves korosztály és a magas jövedelemmel rendelkezők körében az átlagosnál magasabb, 67, illetve 66 százalékos volt azoknak az aránya, akik az online csatornák segítségével saját maguknak foglaltak szállást. Az utazási irodák segítségét az érintettek 15 százaléka vette igénybe.

A K&H és a Free Association a biztos jövő index keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja.

A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2017. május 26 és június 6. között volt.