Mire régiós lemaradását behozva a hazai szállodai kínálat kibővült, beütött a Magyarország turizmusát igen mélyen érintő válság. A bővülés különösen a négy- és ötcsillagos kínálatot érintette. Ugyanakkor a 47 186 szobában a belföldi vendégéjszakák száma 2009-ben 8,1, míg a külföldieké 9,3 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest. Különösen Budapest szenvedett el jelentős visszaesést: a fővárosban az országos átlagot meghaladó 11%-os csökkenés volt tapasztalható.
A foglaltság a régiós vetélytársakét a válságig is alulmúló 48,5%-ról 43 százalékra csökkent. Az egy szobára jutó bevétel (REVPAR) 11,6%-os esés mellett 6 423 forint volt. Sovány vigasz, hogy egy bázispontos növekedés mellett a bruttó átlagár 14 944 forintot tett ki.
A válság során derült ki, hogy a „szállodai kínálatfejlesztés szerkezete és intenzitása nem minden esetben volt helyes és minden szempontból átgondolt” - fogalmaz árnyaltan az MSZSZ tanulmánya hozzátéve, hogy „az újonnan létrejött kapacitások fenntartható, jövedelmező működtetése jelenünkben nem mindenhol látszik biztosítottnak.” Utóbbi igaz a főváros 19,2%-os, minőségi, valamint a vidéki wellness szállodák 14,3%-os kapacitásbővítésére. 2009-ben a megnövelt wellness kapacitás foglaltsága és a REVPAR az országos átlagot is alulmúlta. Előbbi 40,8%-ot, míg utóbbi 5 159 forintot tett ki.
Baj tehát van - ismerte el Dr. Erdei János, az MSZSZ elnöke a Budapesten hétfőn megrendezésre került, az MSZSZ helyzetértékelését bemutató sajtótájékoztatón. A bajon nem sokat segített az euró árfolyamának az ágazat szempontjából kedvező alakulása, ahogy a július 6-tól hatályos szállodai áfacsökkentés sem. Az ágazat 2008-hoz képest 25-30%-os bruttó üzemi eredménycsökkenéssel zárta a tavalyi évet.
Az optimizmusra egyelőre az év eddig eltelt időszaka sem ad okot - mondta el Erdei kifejtve, hogy cselekedni kell. A jelenleg bő 500 millárdos hitelállományt nyögő szállodaipar eredményessé tétele az egész turizmus érdéke. Az MSZSZ által megnevezett konkrét célok közül a legfontosabbak, hogy az elkövetkező három évben a szobakihasználtság meghaladja az 50%-ot, az időszak alatt a REVPAR az inflációt meghaladó mértékben növekedjen. Budapest esetében kiemelt cél, hogy a Bécshez és Prágához képesti versenyhátrány lényegesen csökkenjen. Elejét kell venni a költségcsökkentési kényszer kiváltotta előnytelen, a minőség rovására történő árversenynek, illetve a minden áron történő értékesítésnek. További cél - ismertette Erdei -, hogy a főiskolai szakmai képzés 8. féléve ismét kötelező szakmai gyakorlattal teljen, ahogy elengedhetelen, hogy a végzős hallgatók diplomájuk megszerzéséhez két idegen nyelvből rendelkezzenek nyelvvizsgával.
A célok eléréséhez az MSZSZ szerint szükséges a szállodai és vendéglátóipari áfa uniós átlaghoz való közelítése, mely szobakiadás esetében 10, míg vendéglátásnál 15-18%-ot jelent. Szintén lényeges az üdülési csekk adómentességének visszaállítása, melynek jótékony hatásai elsősorban a vidéki szállodák forgalmában jelennek meg. Összességében, beleértve a szállodaipart is, jót tesz a 2002. óta folyamatosan csökkentett turisztikai marketing keret, így annak növelését szorgalmazza az MSZSZ. Erdei elmondta: részben a turisztikai marketing gondjain is segíthetne az idegenforgalmi adó állami kiegészítésének visszaállítása. Az ebből befolyt összeget az önkormányzatok törvényben rögzített módon költhetnék marketingcélokra. Szintén globális jelentőséggel bírna egy budapesti, nagykapacitású kongresszusi köpont mihamarabbi megépítése, nemzeti valamint regionális kongresszusi irodák létesítése illetve a vidéki nagy repülőterek forgalmának fejlesztése.
Az indokolatlan szállodafejlesztéseknek a szövetség a bankokkal, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel regionális szinten bonyolított konzultáció révén tervezi elejét venni a jövőben. Erdei elmondta: a finanszírozás feltételeit tekintve a ló egyik oldaláról immár a hátas másik oldalára áteső hitelintézetek nyitottak a szakszövetség tanácsaira.
Újdonságként, a szakmát tanácsokkal segítendő az MSZSZ szervezeti szinten egy 20 fős szakmai tanácsadó testülettel bővül, melyben szállodák tulajdonosai és igazgatók egyaránt részt vesznek.
A tanulmány teljes terjedelmében a Szállodaszövetség honlapján keddtől olvasható.
