Az új egységes szálláshelyekre vonatkozó jogszabály hatálybalépésével a minősítés kötelező előírása megszűnik, a szálláshely-üzemeletetési engedély megszerzésének ugyanakkor alapvető feltétele lesz a minimum előírásoknak történő megfelelés, amelyeket az egységes szálláshely jogszabályban rögzítenek. A minőségi szálláshely-szolgáltatás előmozdítása érdekében azonban az érintett turisztikai szakmai szervezetek bevonásával kialakítanak egy tanúsító védjegyet,  amelyhez csatlakozhatnak a szolgáltatók.

"Németországban is hasonló, önkéntes alapú rendszer működik sikeresen. Az ottani szálláshelyeknek csak 10-20 százaléka nem kapcsolódik a programhoz" - tájékoztatta a Napi Turizmust Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke.

Az alábbiakban közölt előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának, és a Turisztikai Szakállatitkárság is csak csütörtökön egyeztet a szálláshelyeket képviselő érdekvédelmi szervezetekkel.

A tervezet szerint a védjegy-program megvalósítása pályázati rendszerben történik majd, amelyben a pályázó szálláshelyszolgáltatóknak az Önkormányzati Minisztérium (turizmusért felelős tárca) és az érintett turisztikai szakmai szervezetek által előzetesen kidolgozott kritériumrendszernek kell megfelelnie. Az egyes szálláshely típusokra vonatkozó tanúsító védjegyek és a kapcsolódó turisztikai szakmai szervezetek megnevezése a következők szerint alakul:

1. Szálloda 2-5 csillag besorolás – Magyar Szállodaszövetség Altípus: Gyógyszálloda, Wellness szálloda, Garniszálloda, Apartmanszálloda, Kastélyszálloda

2. Panzió II-I osztály besorolás – Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetsége

3. Kemping 2-5 csillag besorolás – Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége

4. Üdülőház II-I osztály besorolás – Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége

5. Ifjúsági szálló A-C kategória besorolás – Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

6. Fizetővendéglátó szálláshely 1-3 csillag besorolás – Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetsége Altípus: Apartman

7. Falusi szálláshely 1-4 napraforgó besorolás – Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Altípus: Vendégszoba, Vendégház, Sátorozóhely

A program keretében lajstromozásra kerülő, az egyes szálláshelytípusokra vonatkozó védjegyek a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 101. §-a szerinti tanúsító védjegyeknek minősülnek. Az egyes szálláshelytípusokra vonatkozó védjegyek szabályzatait az érdekvédelmi szakmai szervezetek 2009. augusztus 31-ig készítik el, az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága által kidolgozott mintaszabályzat alapján. Ez után kerül sor a védjegyek lajstromozására a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, ezt már az ÖM folytatja le.

A védjeggyel kapcsolatos feladatok az alábbi szervek között oszlanak meg: az Önkormányzati Minisztérium (turizmusért felelős tárca), lesz a tanúsító védjegy tulajdonosa., mely meghatározza a program működtetésének kereteit, kijelöli a Bíráló és Minősítő Bizottság tagjait, elkészíti a Bíráló és Minősítő Bizottság Ügyrendjét, elfogadja, illetve szükség esetén felülvizsgálja a jelen működési szabályzatot.

 A Bíráló és Minősítő Bizottság a Létrehozó szerv által meghatározott hatáskörében eljárva: dönt a szálláshely minősítéséről, ennek alapján engedélyezi, vagy elutasítja a védjegyhasználat jogát, felülvizsgálja a védjegyhasználatot az ellenőrzések eredménye alapján, szükség esetén rendelkezik annak visszavonásáról.

A Bíráló és Minősítő Bizottság tagjai:

- Önkormányzati Minisztérium

- adott turisztikai szakmai szervezet

-Nemzeti Turisztikai Bizottság
 

Az adminisztrációs/operatív feladatokat az adott turisztikai szakmai szervezet biztosítja pl. titkárság, külön operatív szerv felállításával, mely köteles: nyilvánosságra hozni a szálláshely minősítésére előre meghatározott követelményszempontrendszert, kidolgozni a pályázati formanyomtatványokat és azokat közzétenni a szervezet honlapján, megvizsgálni a minősítési kritériumok meglétét a beérkezett pályázatoknál és azokhoz szakmai ajánlást készíteni a Bíráló és Minősítő Bizottság részére, ellátni a védjegyhasználattal kapcsolatos adminisztratív feladatokat, vezetni a védjegyjogosultakkal kapcsolatos adatokat tartalmazó nyilvántartást, gondoskodni a védjegy program pénzügyi forrásairól.

A Bizottság a pályázat kedvező megítélése esetén engedélyezi a védjegyhasználatot az elnyert minősítési kategóriára, ellenkező esetben elutasítja a pályázati kérelmet.  A védjegy használatának jogszerűségét az adott turisztikai szakmai szervezet jogosult ellenőrizni. Az adminisztrációs szervezet vizsgálatait a védjegyhasználati szerződés megkötésétől számított 6 hónap elteltével, azt követően pedig évente legalább két alkalommal végzik.

A szakmai szervezetek a rendszer finanszírozására pályázati díjakat, valamint a védjegy engedélyeztetése után védjegy használati díjat állapítanak meg a szolgáltatóknak. Természetesen ezek az egyes típusok és kategóriák esetében jelentősen eltérnek majd, igazodva az adott szolgáltatókhoz (pl. 5 csillagos szálloda minősítése és ellenőrzése több szakmai munkát és időt igényel, mint egy 2-3 szobás kétcsillagos fizetővendéglátó szálláshelyé) - áll a tervezetben.

Niklai Ákos a Napi Turizmus kérdésére hangsúlyozta, hogy az új rendszert a szakmai szervezetek bevonásával úgy alakítják majd ki, hogy mindenképpen érdemes legyen hozzá csatlakozni, érdeke legyen megszerezni a szolgáltatóknak a védjegyet, amely megszerzéséért a szolgáltatók fizetnének.

Bővebb információ és lehetőség a hozzászólásra: www.otm.gov.hu (jobb oldali menüpontban Jogalkotás-jogszabály tervezetek)