A hazai kempingturizmus kialakulása a 60- as évekre tehető, amikor tömegek indultak a balatoni kempingekbe. Rá egy évtizedre bátrabb honfitársaink Bulgária felé vették az irányt, kissé később Jugoszláviába, a tehetősebbek a mediterrán térségbe indultak. A nyolcvanas évek végén a hazai kempingekben már érzékelhető volt a csökkenő kereslet, és a kilencvenes években a belföldi kempingezés több okból is a mélypontra zuhant: egyrészt a kempingezésről sokan a pénztelenségre és a szocialista korszakra asszociáltak; másrészt a wellnessturizmus megjelenésével a hazai utazók másfajta élményeket kerestek, amely az üdülési csekk bevezetésével olyanok számára is elérhetővé vált, akik eddig sohasem nyaraltak szállodában. A hanyatló tendenciához a meglévő kempingek elmaradottsága is hozzájárult, számos kemping színvonala a nyolcvanas évekbeli szinten megrekedt. Külföldön a kempingturizmusban részt vevők motivációja a kezdetektől eltért. A kempingezés a szabad élet híveit vonzotta. Milliók járják évtizedek óta Európát lakókocsikkal, lakóbuszokkal, s elsősorban nem anyagi megfontolásból. Európában a kempingturizmus részesedése az idegenforgalomból az EFCO&HPA (Kempingüzemeltetők Európai Szövetsége) adatai szerint eléri a 23 százalékot.

Hazai helyzetelemzés

A KSH adatai szerint 2009-ben magyarországi kempingekben csaknem 1,5 millió vendégéjszakát töltöttek, amely az összes vendégéjszaka 8,2 százalékát teszi ki. Ez 5,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a 2001. évi több mint 2,2 millió vendégéjszakához képest pedig 30%-os visszaesés.

A honi helyzet alapvető problémáit a 2009 áprilisában lezajlott Balaton-konferencia egyik átfogó tanulmánya összegzi. A tanulmányt az ADAC német autóklub szerkesztőségi munkatársa, Thomas Nitsch jegyzi. A szakember a magyar kempingfejlesztésnek két fő irányát jelöli ki: úgy véli, hogy a külföldieknek a kínálat súlypontját a Balaton északi partjára és a termálvizek közelébe kell helyezni. Annak ellenére is, hogy a visszaesés pontosan a Balaton körüli kempingeket sújtotta a legjobban. A hanyatlás okait a szakember a következőkben látja: a kempingezők viselkedése is az utazás általános trendjeihez igazodik, növekszik az igény a rövid távolságok iránt, és a szolgáltatásoknál az élményorientáltság kerül fókuszba. Döntő a helyes célcsoport meghatározása is, mivel a kínálati elemeket a kereslethez kell hozzárendelni. Magyarország 1989 után mint a Kelet–Nyugat találkozóhelye elvesztette a jelentőségét, megjelentek a régió egyéb desztinációi, is és erősödött a verseny. Horvátország a kempingturizmus nagyágyújává vált, és Európa egyik legszebb tengerpartjával szemben a Balatonnak nem sikerült meghatároznia önmagát, egyedi arculatot kialakítania. Nemcsak a kínálat minősége nem volt megfelelő, de hiányzott a jól átgondolt beruházási kedv. Nitsch szerint az üzemeltetők a rövid távú profit érdekében (amelyhez hozzájárult a területek bizonytalan jövője az ingatlanspekulánsok miatt) a nemzetközi elvárások figyelmen kívül hagyásával fejlesztgettek, amire számos példát lehet felhozni: különösen aggályosak a mellékhelyiségek és a vizesblokkok, ahol előfordult, hogy a zuhanyzókra nem került ajtó. Az ADAC kempingkalauzában felsorolt balatoni kempingek csupán 35%-a rendelkezik medencével, miközben ez az arány a Garda-tónál 67%.

„A kempingezésnél a bungalók, a mobil házak és a kunyhók a jövőben is népszerűek lesznek, de növelni kell a minőséget. A kempingeknek fel kell készülniük a lakóbuszok fogadására, esetleg bérbeadására. Mivel a kempingezés szezonális, a bérobjektumok terjedésével a kihasználtságot jobban lehet optimalizálni, így jövedelmezőbbé válik a vállalkozás. Az időjárástól független szabadidős tevékenységek kínálatát kell gazdagítani. Számolni kell a növekvő átlagéletkorú kempingezőkkel. Mivel a külföldiek többsége és az itthoni utazók egy része is több rövidebb nyaralást tervez évente, lesz egy olyan réteg, amely a kempinget is felkeresi majd. A környezettudatossággal ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog. Következésképpen a vendégek magasabb követelményeket támasztanak a kempingekkel szemben, ugyanakkor az árérzékenység is megmarad. Mivel átfogó kínálatot csak a legnagyobb kempingek tudnak nyújtani, a kisebbeknek ajánlott szűkebb célcsoportra koncentrálni, testre szabott ajánlatokkal” – zárta prezentációját Thomas Nitsch.

A tengeren innen és túl

Az Outdoor Foundation által a kempingezés szerepéről elkészített 2009-es tanulmány kimutatta, hogy 2008-ban 7,4 százalékkal több amerikai kempingezett, mint előtte. „A mai gazdasági helyzetben az emberek az egyszerűbb életmódhoz térnek vissza, a kevés etikusabb jelszóval. A kempingezés jó szórakozás, megfizethető és az egész család számára élvezhető” – kommentálja az eredményeket Christine Fanning, az Outdoor Foundation igazgatója. A 33,7 millió kempingező átlagban 14 vendégéjszakát töltött el. 56 százalékuk férfi, 43 százalékuk nő. A 25–44 éves korosztály teszi ki a kempingezők egyharmadát (34,5%), majd őket követi a 45 év felettiek csoportja 29%-kal. A kempingezők negyede az évi 50 000–74 999 dolláros átlagjövedelmű családokból kerül ki, további egynegyed a 100 000 dollár fölötti kategóriából.

A magyarok régi-új kedvence az európai kempingdesztinációk egyik legvonzóbbika, Horvátország. Honfitársaink már a 70-es évektől kezdve jártak az isztriai-félsziget kempingjeibe, amely nemcsak a 80-as években volt a legnépszerűbb kempingdesztináció, hanem 2007-ben is az összes kempingturista 76 százaléka választotta a félszigetet a Croatia Today tanulmánya szerint. A fejlesztések ellenére a kempingek fele még mindig egy-két csillagos kategóriájú. Az Isztria- és a Kvarner-régióban történtek a legnagyobb fejlesztések, itt található az ADAC által Superplatznak minősített kempingek többsége is. Az ország kempingjeiben jelenleg 224 515 főnek jut szállás, 17 strand kifejezetten kempingezőknek van fenntartva. A horvátok a Lika- és a Gorski Kotar-régiót is szeretnék a kempingturizmusba jobban bevonni és a háború előtt oly népszerű Plitvicei-tavak környékét is erősebben promotálni.

Etnikus táborok és luxussátrak

A sátorozás az afrikai szafariknak is elengedhetetlen kelléke, de Afrikán kívül is egyre több helyen bukkan fel a kempingezés a tömegturizmus alternatívájaként. Megjelent a prémiumutazások kínálatában és a hivatásturizmusban is. Az indiai luxuskempingek egyre gyakrabban adnak otthon céges eseményeknek. Az egyik zászlóshajó a The Royal Camps Rajasthanban, amely a letűnt idők pompáját idézi, hálószobával, fürdőszobával, verandával. A luxussátrak bérelhetők és a vendég kívánságára különböző paloták mellett felállíthatók. A Fours Seasons szállodalánc Thaiföldön, az arany háromszögben létesített luxussátras szállodát. A bambuszdzsungel közepén, három ország találkozásánál, elefántok gyűrűjében található a 15 luxussátor, amely egyesíti a 21. századi kényelmet a 19. századi felfedezők romantikájával. A jurta szó hordozható lakhelyet jelent, és a közép-ázsiai sztyeppéken használták a nomádok. A jurtaszállások egyik legszebb példája található Andalúziában: a Hoopoe Yurt Hotel öt különböző jurtát kínál a vendégeknek. A kétszemélyes jurták berendezése tradicionális, egzotikus textilekkel fűszerezve. Jurtakemping Magyarországon is létezik, Visegrádon hagyományos mongol sátorban, festői környezetben pihenhet a látogató.

Weiner Judit, a holland tulajdonú Vacansoleil Hungaria Utazási Iroda ügyvezető igazgatója is megerősíti, hogy a kempingezés egyre inkább a luxusnyaralásokhoz hasonlítható. A kempingek törekednek a magas felszereltségre, és „resort” jelleggel működnek. A korszerű sátrak mellett, amelyek gyakran fapadlóval, ágyakkal, hűtővel és gardróbrésszel felszereltek, mobil házak is a vendégek rendelkezésére állnak. A fő célcsoport a családosok, valamint a baráti körök, mivel a kempingekben minden egy helyen megtalálható: medencék, teniszpályák, éttermek. Szolgáltatásaik közé tartozik a babacsomag, etetőszékkel, kisággyal és fürdetővel. Tinédzserek számára animációs és esti programok segítik a kikapcsolódást. A legközkedveltebb nyaralóhelyszín a magyar utasok körében Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia, valamint a Balaton. „Évente 2500-3000 foglalást bonyolítunk, de a növekvő igényeknek köszönhetően 200%- os piaci növekedésre számítunk.”

Öko, kaland, wellness – új generációs kempingek itthonról

Martfű 8000 lakosú, csendes, nyugodt város Szolnoktól 16 km-re, a Tisza bal partján. A tóval is rendelkező, egész évben nyitva tartó Gyógykemping a fürdőtől 500 méterre található. A szálláshely 60 lakóautó-, illetve lakókocsihellyel, 2 fős apartmanokkal és 4-6 fős bungalókkal rendelkezik. „Martfűi beruházásunk 2002-ben indult – kezdi a beszélgetést Tomasovszky László vezérigazgató. – Akkor vásároltuk meg a régi városi strandfürdőt, a kúriát és a hozzájuk kapcsolódó területeket. A korszerű fürdő köré épülő többféle típusú szálláshelyet terveztünk: egy helyen kemping, apartman, szálloda.” A fürdő 2009 óta üzemel. A fürdő megnyitásáig eltelt két év alatt főleg üzleti vendégek vették igénybe a kemping apartmanjait, bungalóit. Lakóautós, illetve sátras vendégek csak kevesen voltak. A tavalyi fürdőmegnyitást követően a lakóautós vendégek – ugyan egyszerre még csak kevesen – mindennapos vendégek lettek. Az áttörést az üzemeltetők az idei évtől várják, az előfoglalások és a beeső vendégek számából kiugróan jó szezonra lehet következtetni. A szabadidős turisták a természeti környezet, illetve a fürdő miatt döntenek kemping mellett, a visszatérő vendégek pedig a színvonalas szolgáltatások miatt térnek vissza. „Még nem tudok látható trendről beszélni, azonban a belföldi és főleg a külföldi lakóautós klubok érdeklődése megnövekedett, például most áprilisban bonyolítottunk le egy 54 lakóautóból álló találkozót” – foglalta össze mondanivalóját a vezérigazgató.

Dr. Zsirai Sándor, a szarvaskői háromcsillagos Öko-Park, Panzió, Kemping és Kalandpark ügyvezető-tulajdonosa kilenc éve nyitotta zöld kempingjét. „Hosszú ideig tanulmányoztuk a külföldi trendeket, mielőtt belevágtunk. Botanikusokkal jártuk végig a területet, és felmértük az őshonos növényeket. A növények helye határozta meg az épületek helyét” – beszél az igazgató a kezdetekről. A kempingrész 120 fős, 25-30 sátorhellyel, és ugyanennyi lakókocsi vagy lakóbusz fér el. A kalandparkban szikla, mászófal és kalandpálya található, ezt külsősök is használhatják. Kezdetben 80:20 százalék volt a külföldi és a magyar vendégek aránya az előbbiek javára, most már a hazai turisták adják a vendégek felét. 2008-ban itt rendezték az Európai Nemzeti Parkok igazgatóinak konferenciáját, de volt már dánoknak szervezett lepketúra is. A Bükki Nemzeti Park közelsége miatt egyedi öko- és folklórkínálattal rendelkeznek. Környezettudatos munkájuk elismeréseként 2004-ben Észak-magyarországi Regionális Minőségi Díjban részesültek, és 2012-ig viselhetik a Magyar Szállodaszövetség Zöld Szálloda címét. 2008-ban hazánkban harmadikként elnyerték az Európai Öko-címke díjat, amellyel az egész kontinensen mindössze 177 szálláshely büszkélkedhet. Az utóbbi években a fejlesztésekkel párhuzamosan elindult a magyar kempingek hatékonyabb külföldi promóciója is. Az egyik legnagyobb európai küldőpiac vitathatatlanul a holland, ahonnan már évtizedek óta járnak Magyarországra is. 2009-ben 2,8 millió holland utazott külföldre kempingezni, s a gazdasági válság hatására a kempingturizmus még bővülni is tudott. A Magyar Turizmus Zrt. Benelux- képviselete ezért 2010-ben a kempingturizmusra is fókuszál. Januárban fejeződött be Hollandia legnagyobb kempingszakvására, amelyen a Magyar Turizmus Zrt. önálló standdal vett részt. A szakvásár 52 000 látogatót vonzott, s rekordot döntve, 15%-kal haladta meg a tavalyi látogatottsági adatot. A Benelux-képviselet május végén Magyarország kempingjeit bemutató média-tanulmányutat szervez, amelynek keretében várhatóan hazánkba érkezik a holland RTL4 csatorna népszerű magazinjának, a Camping life műsorának stábja is.