De még a szekcióülésen innen, a plenáris ülés azzal a kis malőrrel indult, hogy az esemény fő szakmai támogatójaként szereplő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében várt Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár „Kihívások és kormányzati mozgástér az autóbuszos közlekedést érintő fejlesztések tekintetében a 2014-2020 közötti időszakban” című előadását olyan szinten nem tartotta meg, hogy meg sem jelent a konferencia plenáris ülésén. Sőt, a „konferenciaszervező rémálmaként” nem is delegált mást maga helyett, hogy megtartsa az utolsó utáni pillanatban lemondott előadást - sajnálkozott Füle László, a közúti fuvarozók érdekeit képviselő NiT Hungary elnöke. „Nem kívánnék erről bővebben szólni, pedig tudnék” - tette hozzá.
Szerencsére az államapparátus képviseletében megjelent Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasgi Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. „Az autóbuszos turizmus helye és szerepe a 2015-17 között megvalósuló marketingstratégia várható hatásának figyelembevételével” című előadása során számos információt tudtak meg a fuvarozók a turizmus 2014-es teljesítményéről, a SZÉP-kártyáról, de többen várták volna az ígéretes cím mögötti kézzelfogható intézkedések bővebb kifejtését. Ruszinkó Ádám ugyanakkor sürgette az ágazati kihívásokra - parkolás, buszsávok használata, szállodák és rakparti hajóállomások megközelítése - adott mihamarabbi válaszokat.
A foghíjasra
sikerült plenáris ülést követően konkrétumokra szomjasan vonult át a közönség egy része a különjárati szekció előadásaira. Szó ne érje a ház elejét, de a helyszínválasztás némi kívánnivalót hagy maga után. A „közszolgáltatási” szekció főépületi hangszigetelt termével ellentétben a kiállítói sátor végében kijelölt helyszín folyamatos alapzajában nehéz volt hallani például Szalay-Bobrovniczky Alexandra budapesti főpolgármester-helyettes előadását. Ami azonban a zajon át a hallgatóságig eljutott, az túl sok konkrétumot a szakmát leginkább izgató, a városnéző buszok közlekedésére, parkolására vonatkozóan nem tartalmazott. De egyedi ízt az adott neki, hogy elsők közt ismerte el a fővárosi önkormányzat valamely alkalmazottja a nyilvánosság előtt, hogy a változtatások sokszor a szakma megkérdezése nélkül történtek, valamint, hogy a turistabuszos közlekedés tervezésekor a városlakók mellett figyelembe kell venni a turisták kényelmét is.
A Fővárosi Turisztikai Kerekasztal
elnöki tisztét is betöltő fővárosnak a helyzet rendezésében koordináló szerepet szánnak, a konkrétumokkal teli koncepciót a szakmai szervezeteknek kell letenni az asztalra. Ezek egyike a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) számára a turista és hop on-hop off buszok fővárosi közlekedési rendszerének egységes koncepcióját kidolgozó Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. Bősze Sándor irodavezető előadásából csupa, a jövőre vonatkozóan reménykeltő dolog körvonalazódott. Ha megvalósulnak, létrejön összesen 110 új fel- és leszállóhely, valamit 1 órás várakozást biztosító parkoló. Továbbá 200, hosszú távú parkolásra is alkalmas terminál a Déli, Józsefvárosi illetve a Nyugati pályaudvaroknál. Mindez olyan infokommunikációs hátteret kaphat, melyen keresztül akár egy évre előre bejelentkezhet majd a buszos vállalkozó parkolni, miután vagy mielőtt összeállított magának az alkalmazások révén egy személyes útitervet.
De addig is
itt vannak az évek óta megoldásra váró, sőt súlyosbodott problémák, melyeket Erdei Bálint MUISZ-elnök sorolt. Kezdve a Bősze által is említett, örökzöld ferihegyi érkezéssel. „Állam az államban, azt csinálnak, amit akarnak” - legyint búsan az egyik buszos vállalkozó utalva az érkezési szinten díjmentes utasfelvételre adott idő rövidségére, illetve a szerinte befolyásolhatatlan árképzésre. A Gellért-hegyi sikló megépítéséről továbbra sem született döntés, de amennyiben csak ezzel lehet majd feljutni, a városnézésekből ki is maradhat a hegy. Erdei szerint a Citadellát kellene újra körbejárhatóvá tenni, ami által nőhet a fel- és leszállóhelyek száma. A Bazilikánál a Bajcsy Zsilinszky út mindkét oldalán kialakítható lenne 5-5 hely. Az Országháznál több parkoló szükséges a rakparton illetve a Nagy Imre szobor környékén. A Városligetben tanácsos lenne megtartani a Műcsarnok melletti parkolót és nem elküldeni a buszokat a tervezett Vágány utcai várakozóhelyre, mivel mire a busz odaér, már jöhet is vissza a Hősök-terén átlagosan 15 percet töltő csoportokért. Továbbra is megoldatlan az egyre növekvő számú fővárosi szállodák közül sok előtt az utasok ki- és beszállítása. Különösen utóbbi okoz fejtörést a sofőröknek és nem csupán a gépjárművel eleve nem megközelíthető szállodák esetében. Erdei Bálint úgy véli, minden szálloda előtt, közelében szükség van a pakolást és beszállítást segítő területre. Másik favorit a Várkert bazár, ahova a vendég nehezen jut el, főképp, hogy az átmenő forgalmat nemrég tiltották le. Pedig Erdei szerint az Ybl szobornál elférne 5 busz, amivel a rendezvényhelyszínként is eladni kívánt Várkert Bazár csak jól járhat. Szintén megoldást sürgetnek az utazási irodák a szállodahajókhoz kötődő várakozóhelyek esetében, amihez hozzátartozna a vízivárosi pontonok újbóli üzembe helyezése is. Szorgalmazná a szakma a buszsávok csúcsidőn kívüli használatának engedélyezését is.
Utóbbit egy név nélkül nyilatkozó fuvarozó szerint nyugodtan el is felejthetik a buszosok; úgy tudja, a BKK két perc alatt söpörte le az elképzelést az asztalról. Szerinte az egész különjárati buszos téma csak púp a városvezetés hátán, az ingerküszöböt sem éri el. „Eljönnek egy-egy ilyen konferenciára, mondanak valami mindenkinek tetszőt és többet nem foglalkoznak vele” - toldja meg lemondóan. Erdei Bálint konkrétumokat soroló előadását Szalay-Bobrovniczky Alexandra már nem hallhatta, saját mondandóját követően távozott.
