Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága 2006 februárja óta tárgyalt a MUISZ-szal (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége), az MKEH-val (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal), valamint a közigazgatási egyeztetések kapcsán a társtárcák képviselőivel, a biztosítókkal és a bankokkal a tervezett módosítások miatt. Eredetileg a kereskedelmi törvénnyel összefüggően új rendelet született volna meg, de a nyár folyamán olyan kérdések és problémák kerültek napirendre például bankgarancia, helytállás témában, amelyekre vonatkozóan törvénymódosításra lett volna szükség – nyilatkozta lapunknak a Turisztikai Szakállamtitkárság tanácsosa, Gyenizse Dorottya. A MUISZ-szal folyamatosan egyeztettek, több fordulóban, személyesen és írásban is.

Ezt erősítette meg Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke is, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakmai szövetség jóval több pontban módosította volna a rendeletet. A szakállamtitkárság nem kérdőjelezi meg ezek fontosságát, de sokkal közülük még nem tud foglalkozni, mivel a hatályos rendelet teljes körű újragondolása s újrakodifikált jogszabály kiadása csak egyéb törvénymódosításokkal együtt valósítható majd meg, a szervezett utazási formákról szóló, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvek hazai implementációjával összhangban.

Szankciórendszer

A szankciórendszer átalakítása az utazási szakma, valamint az ellenőrző szervek részéről már régóta megfogalmazott igényként élt, így ez volt a módosítás során az egyik legfontosabb teendő. Eszerint a jövőben megszűnik az azonnali törlés vagy felfüggesztés, helyette a rendelkezések megsértése esetén 50–500 000 forintig, ismételt jogsértés esetén egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki az MKEH. A bírság többször is kiróható, ez azonban nem jelent törlési indokot. Az MKEH illetékes területi szerve jár el országos illetékességgel az elsőfokú közigazgatási hatósági ügyekben, míg az elsőfokú döntéseket másodfokon az MKEH központi szerve bírálja el.

A jogosulatlan utazásszervezőkre vonatkozóan a szabálysértési kódex tartalmaz bírságolási lehetőséget, igaz ugyan, hogy nagyon alacsony a bírság összege. Ennek megemelését a szakállamtitkárság kezdeményezni fogja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál – tájékoztatott Gyenizse Dorottya. A jogszabályváltozásokat a MUISZ általánosságban pozitívan értékeli, szeretnék azonban az egyes szabálytalanságokra kiszabható bírságok mértékét konkréttá tenni, hogy az ne az eljáró ellenőr szubjektív megítélésétől függjön. Nem tartják továbbá jónak azt a megoldást, hogy vitás ügy esetén a fellebbező utazási iroda másodfokon is csak az adott tárca keretén belül működő hivatalhoz fordulhat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ügy az egyik hivatali szobából átkerül a másikba.

Vagyoni biztosíték

A 12%-os vagyoni biztosíték minimumösszege négymillió forintról ötmillió forintra emelkedett. Ez a lépés 300 utazási vállalkozót érint, vagyis a kisebb irodák igen jelentős részét.

Kompromisszum eredménye volt az ötmillió forintos határ. Az emelést az utazási vállalkozók nagy részénél előforduló alulbiztosítás indokolta. Nem lehet ellenérv, hogy az elmúlt két évben nem volt csőd – hangsúlyozta a szakállamtitkárság illetékese. Szerintük ez pontosan a hatékony ellenőrzést és végrehajtást bizonyítja, de nincs összefüggésben a minimumkaució összegével.

Lobbizásunk eredményének tartjuk, magyarázza Molnár Gabriella, hogy négymillió forintról az eredetileg tervezett nyolcmillió forint helyett csak ötmillió forintra emelkedett a minimális vagyoni biztosíték. Ez az érintett irodáknak éves szinten 50 000–100 000 forint többletköltséget jelent, vagyis éppen a kisebb forgalmú irodákat érinti kedvezőtlenül, míg a nagyobb forgalmú irodáknál nem jelent érezhető változást. Ráadásul a nagy, látványos csődöket sohasem a kis forgalmú irodák produkálták. Ugyanakkor az MKEH tájékoztatása szerint nagyon sok iroda volt alulbiztosítva, vagyis kevesebb kauciót fizetett, mint az forgalma alapján indokolt lett volna.

Charterek

Bármely charter-repülőjárat férőhely- igénybevétele utazási csomag összeállításához a magasabb, 20%- os vagyoni kauciós kötelezettség alá tartozik. A légitársasággal szerződést kötő utazási vállalkozónak csak az általa igénybe vett férőhelyek értékesítéséből származó nettó árbevétel képezi a kaució alapját. A MUISZ javaslatot tett arra, hogy azon irodáknak, amelyek nem végeznek rendszeresen chartertevékenységet, csupán eseti, véletlenszerű megrendeléseik vannak, ne kelljen a teljes forgalmuk után 20%-os kauciót fizetniük, csak csökkentett mértékűt: az összforgalmuk 25%-át. Ez a javaslatuk azonban kimaradt a módosításból.

Kodifikációs bizottság

A MUISZ nagyon fontosnak tartja az utaztatásra vonatkozó másik alapvető jogszabály, a 214./1996. sz. kormányrendelet mielőbbi korszerűsítését: ez a rendelet szabályozza az utas és utazási iroda között létrejövő utazási szerződés pontjait. „Szeretnénk, ha lehetőség nyílna áremelésre a szerződés megkötése után bekövetkező üzemanyagáremelkedés esetén is (kerozinfelár)” – emelte ki ezzel kapcsolatban Molnár Gabriella. Azonkívül rögzíteni kellene a felelősség és kártérítés mértékének kérdését, azért, hogy ne mindig és mindenért az utazási iroda legyen felelős (például cunami, terrorizmus stb.).

Feltétlenül szükségesnek tartják továbbá az e-kereskedelem szabályozását, mivel hátrányos helyzetben vannak a regisztráltan működő, komoly feltételrendszernek megfelelő utazási irodák az internetes foglalási rendszerekkel szemben, amelyek mindenféle megkötöttség nélkül, szabadon dolgoznak; ez esetben az utazót semmi sem védi. A MUISZ kezdeményezésére a kormányrendelet módosításának előkészítésére szakmai kodifikációs bizottság alakul az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság vezetésével, amelyben a szakmai szövetség képviselői mellett a szabályozásban érintett tárcák (IRM, SZMM, ÖTM) szakértői vesznek részt. Ennek első ülése március közepére várható.

Az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) kormányrendelet módosítása a kormány 2007. évi I. félévi munkatervében szerepel, így nyár elejéig elkészül a rendelet módosításának tervezete. Az utaztató tevékenység mint turisztikai tevékenység egyelőre kereskedelmi tevékenységnek minősül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján, de elfogadása után a turizmusról szóló törvény rendelkezik majd a tevékenység végzésének általános feltételeiről, valamint az utazási jogviszonyhoz kapcsolódóan az utasokat megillető jogokról és kötelezettségekről.

Lassan, de tovább nőtt az irodák száma

A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) közhitelű hatósági nyilvántartásában jelenleg 1189 bejegyzett utazási vállalkozó szerepel. 2006-ban száz új irodát jegyeztek be, és 78 irodát törtöltek, ebből 58-at saját kérésre. Hivatalból húsz irodát töröltek jogerősen, ez az arány megfelel az elmúlt évek tapasztalatainak. A bejegyzett utazási vállalkozók közül 662-nek van kiutaztatási és belföldi utazásszervező tevékenységre jogosultsága. Beutaztató tevékenységre csaknem ezer utazási vállalkozó rendelkezik engedéllyel. Az árbevétel alapján a kiutaztató utazási vállalkozások 65%-a kis-, 26%-a közepes, 9%-a pedig nagyvállalkozásnak minősül. A 20%-os vagyoni kaucióval rendelkező legnagyobb utazási vállalkozók bonyolítják a hazai charterforgalom jelentős részét, valamint a kiutaztató forgalomból is ők részesülnek a legnagyobb arányban. Az MKEH 2006. évi célellenőrzései szerint az ellenőrzésbe bevont irodák összesen nyolc százaléka tett maradéktalanul eleget a nem vagyoni kaucióra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.