Ehhez képest 178-nál vagy nagyon korai stádiumban vannak az előkészületek, vagy még meg sem kezdték a felkészülést, 21 pedig úgy döntött, egyáltalán nem vezeti be az elektronikus jegyet. A 178 légifuvarozó főleg a dinamikusan növekvő közel-keleti piacokon, Afrikában, Oroszországban és Kelet-Európában képviselteti magát. Az előkészületekkel az európai, ázsiai és észak-amerikai társaságok állnak a legjobban, de még náluk is akad bőven tennivaló. A késedelem oka elsősorban a bevezetés magas költsége és az áttéréshez szükséges technológia háttér ismeretének hiánya. A legtöbb légitársaság egyelőre nem tudta felkészíteni számítógépes rendszerét arra sem, hogy az utasok egy elektronikus jeggyel az egyik légitársaság gépéről egy másikra szállhassanak át. 2005 novemberében egyébként már a jegyek 40 százalékát elektronikusan állították ki az IATA tagok. Ez az adat akkor még szinkronban volt a szövetség elvárásaival. Azóta viszont mindössze még 10 százalékkal nőtt az e-jegyek aránya. Az IATA azt reméli, hogy év végére sikerül feltornászni ezek arányát 70 százalékra, ami azonban azért sem valószínű, mert a taglégitársaságok áprilisban kevesebb e-jegyet adtak ki mint márciusban. Ennek fényében Philippe Bruyère, az IATA programigazgatója túl optimistának tartja azokat a becsléseket is, amelyek szerint jövő év végén a világszerte kiadott IATA-jegyek 97 százaléka elektronikus dokumentum lesz. Az IATA a komoly költségmegtakarítás érdekében irányozta elő tagjai számára az e-jegy bevezetését. Egy kiadott jegy esetében 9 dollárral csökken a légitársaság költsége. Egy nagyobb légiszállító, mint például a KLM évi 10-20 millió eurót takaríthat meg a papírjegy teljes elhagyásával. Az e-jegy az utasok számára is jár előnyökkel. Többé például nem jelent gondot az elveszett repülőjegy, mivel az utasok adatai már szerepelnek a légitársaság számítógépében.