Az e-turizmus jelenlegi magyarországi trendjei azt mutatják, hogy a végfelhasználó nem csomagtúrát keres, hanem specializálódott (gyűjtő)portálokról szereti összeválogatni a szolgáltatásokat (szállás, repülőjegy, vonatjegy stb.) Ez az úgynevezett dynamic packaging Magyarországon várhatóan még csak most indul fejlődésnek. Kínálat már van bőven, egyre több az on-line turisztikai szolgáltató. Lemaradásunk oka azonban a nyugati országokhoz képest elsősorban a technológiai infrastruktúra hiánya. A világhálón keresztül többnyire csak dombornyomott kártyával lehet fizetni. A hazánkban forgalomban lévő plasztiklapocskák többsége azonban nem ilyen. „Három éven belül viszont teljesen lecserélődik a lakosság birtokában lévő jelenlegi kártyaállomány, az új generációs bankkártyák pedig már alkalmasak lesznek az online vásárlásra” – mondta el Starcz Ákos, a hazai ekereskedelemben piacvezető Inter- Európa Bank e-commerce üzletágának vezetője. A bankok addig is olyan eszközökkel igyekeznek minél több ügyfelet bevonni az e-kereskedelembe, mint az egyszer használatos webkártya. A hazai e-commerce-nek azonban a vásárlók bizalmatlansága is komoly kerékkötője. Sokan tartanak attól, hogy az internetes vásárlás során megadott adataikkal visszaélnek, vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek. Számukra találták ki a hitelintézetek az SMS-ben küldött, egyszeri használat után megsemmisülő virtuális bankkártyaszámot.
A pszichés korlát
A diszkont-légitársaságok üzleti modellje nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek nyitottabbá váljanak az elektronikus kereskedelem iránt, mivel a legtöbb fapadosnál csak on-line vásárlásra és fizetésre van lehetőség. Kékesi Zsuzsa, a Malév e-business menedzsere szerint a többi turisztikai szolgáltató leginkább az árképzéssel ösztönözheti a fogyasztókat a pszichés akadály legyőzésére, hogy nézelődőből on-line vásárlóvá váljanak. Úgy véli, a legjobb árakat csak az interneten szabad meghirdetni.
A virtuális bankoké a jövő
A valós irodákkal rendelkező hazai utazásszervezők is törekszenek rá, hogy a virtuális cégek mellett kihasítsanak egy szeletet az eturizmus tortájából. A jelentős költségek ellenére egyre többen fejlesztenek saját on-line foglalási rendszert a végfelhasználók számára. A bankokkal való szerződéskötés azonban még mindig nehézkes. A pénzintézetek foglalásonként 3-4 százalékos jutalékot kérnek az utaztatóktól, ami a mai árrések mellett meglehetősen előnytelen kondíciónak számít. A forgalomarányos jutalékrendszerre viszont már itthon is van példa, a sokat értékesítő szolgáltatók 2 százalékra is lealkudhatják a tranzakciós díjat. Persze van még hova fejlődni. Nyugaton már kifejezetten az e-kereskedelem céljából létrehozott virtuális bankok is léteznek, amelyek 1 százalék alatti jutalékot kérnek az utaztatóktól foglalásonként.
Affiliate: talált pénz
Wesselényi Andrea, a www.sielok.- hu szerkesztője az on-line értékesítés lehetőségeiről szólva kiemelte az affiliate megoldást, amely segítségével az internetes kereskedelemből azok a szolgáltatók (viszonteladók, utazási portálok stb.) is ki vehetik a részüket, akik nem rendelkeznek foglalási rendszerrel. Elég, ha weboldalukon szerepeltetik egy tartalomszolgáltató (pl. tour-operátor) keresőjének linkjét, amelyben saját azonosító kódjuk szerepel. Ha az utas vásárol a szolgáltatónál, a szolgáltató a kód alapján tudja, hogy mely együttműködő partnerének, viszonteladójának köszönheti az ügyfelet, és kinek adjon jutalékot. A szakember szerint érdemes az utazási irodáknak önállóan kifejleszteni az „átlinkelős” rendszert, mert az előregyártottak nehezen testreszabhatók.
'
