Szíjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az új járat megnyitása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a „keleti nyitás fontos lépése az új moszkvai járat indulása”. Hozzátette, hogy az Oroszország és hazánk közötti gazdasági kapcsolatok további fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségen a légi összeköttetések bővülése.
A Malév leállásával egyszereplősre szűkült piacon jelenleg heti 14 járatot üzemeltet Budapest és Moszkva között az Aeroflot légitársaság, amelynek a két ország közötti légügyi egyezmény értelmében eredetileg 10 járatra szól az engedélye, a megnövekedett kereslet miatt azonban további négy járat működtetésére kapták meg ideiglenesen az engedélyt.
Szíjártó kiemelte, hogy a Malév repülési jogát megpályáztatta a légügyi hatóság, és a Wizz Air nyerte meg a járatindítás jogát. Magyar részről tehát már korábban is elindulhatott volna a Wizz Air járata, azonban az orosz hatóságok csak a napokban hagyták jóvá a kérelmet.
Több pozitív hatás is várható az új járattól: a jelenleginél kedvezőbb indulási és érkezési időpontokat ajánl a fapados, és az árak csökkenése is borítékolható a versenyhelyzet megjelenése miatt - jelenleg átlagosan 30%-kal olcsóbbak a jegyárak Bécs és Moszkva viszonylatában, mint Budapest és Moszkva között.
Harmadrészt a növekvő kapacitások miatt több orosz turista érkezhet hazánkba. Ez különösen fontos, mivel Oroszország már most is a negyedik legjelentősebb küldőpiacunk, az orosz vendégek évente 600 ezer vendégéjszakát töltenek a hazai szálláshelyeken, ráadásul tavaly 30%-os volt a vendégéjszakáik növekedése.
A gazdasági kapcsolatos további erősítését is szolgálja az új járat, hiszen Moszkva a harmadik legjelentősebb külföldi gazdasági partnerünkké lépett elő. Szíjártó kiemelte, hogy újra kell tárgyaljuk, EU-konformmá kell tennünk az Oroszországgal megkötött légügyi egyezményt, erről legközelebb szeptemberben egyeztet a két ország az Orosz - Magyar Gazdasági Vegyesbizottság ülésén. A tárgyalások célja, hogy nőjön a két országból repülhető városok köre, szűnjenek meg azok a jelenlegi korlátozások, amelyek csak 1-1 város, illetve 1-1 légitársaság kijelölését teszik lehetővé.
Szíjártó hozzátette, hogy tudomása szerint más orosz légitársaságok is indítanának hazánkba járatot, ha erre lenne lehetőség. A Wizz Air a magyar légügyi hatóságtól megkapta a repülési jogot a Budapest-Szentpétervár útvonalra is, itt még várni kell az orosz fél jóváhagyására.
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója elmondta, hogy a légitársaság is követi a „keleti nyitás” politikáját. „Európa stagnál, ezért kelet felé kell nyitni” – fogalmazta meg a stratégiát. Tavaly 12 millió utast szállítottak 177 bázisrepülőterükről, amelyek közül 9 Kelet-Közép-Európában található. Összesen 96 desztinációt kínálnak 36 országban. Flottájuk egységes, 45 darab Airbus A320-asból áll.
Jelmondatuk: a „Keletet kötjük össze a nyugattal” - és ez egyre inkább így lesz: tavaly elindított, első Budapest-Tel-Aviv-járatuk után ma már hét útvonalat kínálnak az izraeli nagyvárosból, és hasonlóan kívánják bővíteni dubai útvonalaik számát. A légitársaság által kínált üléskapacitás 23%-a immár Európán kívüli úti célokba irányul.
Minden új repülőgépet ún. sharklettel szerelnek fel, ennek segítségével messzebbre tudnak repülni, alacsonyabb fogyasztás mellett repülőgépeik – Dubai ennek a megoldásnak köszönhetően tudott bekerülni az úti célok közé. Váradi emlékeztetett egy korábbi bejelentésükre is, miszerint októberben indul utazási irodájuk, a Wizz Tours Magyar- és Lengyelországban.
Váradi igyekezett egy tévhitet is megcáfolni. meglátása szerint a Malév eltűnésével elsősorban olyan átszálló forgalom tűnt el Ferihegyről, ami az ország turizmusa szempontjából nem volt jelentős, helyettük viszont a Wizz Air járatain valódi turisták jelentek meg. Véleményét adatokkal is alátámasztotta: a Budapest Airport utasforgalma gyakorlatilag stagnál, a hazai szálláshelyeken mért külföldi vendégéjszakák száma ellenben 16,4%-kal nőtt idén májusban a tavalyihoz képest.
Idén hat új úti célt - Dubai, Baku, Málta, Isztambul, Hurghada és Moszkva – vezettek, illetve vezetnek be Budapestről. Kiemelte, hogy moszkvai járatindításuk eredményeként a két főváros közötti üléskapacitás közel a duplájára nő, és megközelíti a Malév megszűnése előtti, csúcsnak számító 13.300-at.
„Jövőre visszaáll az a kapacitás, amire piaci igény van” - tette hozzá. Moszkvában a belvároshoz legközelebb fekvő Vnukovóra repülnek szeptember 23-tól hetente ötször, a későbbiekben járatbővítés is elképzelhető.
A Sólyom Airways esetleges megjelenését konkrétan nem kommentálta Váradi, azt azonban megjegyezte, hogy „Nem azokat az időket éljük, amikor sikeres lehet egy új belépő az európai légi piacon. Nincs a régióban gazdasági növekedés és drága a kerozin.”
