Füstbe ment milliárdok

Az Eyjafjalla izlandi vulkán „diszkrimináció nélkül” elbánt a turizmusipar minden szereplőjével, legyen szó utasról, légitársaságról, utazási vállalkozóról, szállodáról. A vulkán okozta károk megosztása, a bajbajutottaknak a segítségnyújtás mértéke, formája kapcsán ráadásul nemegyszer ellentétes vélemények láttak napvilágot, s olykor a kedélyek is felkorbácsolódtak.

'

Háború, természeti katasztrófa, járvány – ezek a klasszikus vis maior okok, amelyeket már a római jogban is ismertek. A kifejezés nagyobb erőt jelent, esetünkben inkább elháríthatatlan akadályról, kivédhetetlen kényszerítő körülményről beszélhetünk.Ennek a kétezer éves jogi terminus technicusnak pedig azért van jelentősége, mert az egész világon egységes a szabályozás: vulkánkitörés miatt kártérítést nem járhat senkinek, az utazási piacon megszületett szerződésekben is mindig szerepel a visszatérő kitétel, hogy ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés a jövőre nézve megszűnik, további szolgáltatásokkal senki sem tartozik. Egybecseng egyébként a magyar jogi környezet is, a polgári törvénykönyv, az utazási szerződésről szóló 281/2008 kormányrendelet, az utazás és az utazásközvetítői tevékenységről szóló kormányrendelet, vagyis az utazásszervező felel az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő kárért – kivéve, ha a hiba sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködője tevékenységére nem vezethető vissza. A jogi környezet e része világos, a „finomságok” a repülőtársaságok, az utazási cégek vis maior esetén is fennálló kötelezettségei, a repülőjegyek, utak visszatérítése, átfoglalása, az utasbiztosítások kapcsán jönnek. Ebben a körben már léteznek uniós direktívák, irányelvek, amelyek további támpontokat adnak, mint említettük, léteznek a nemzeti jogok, ám az elmúlt hetekben a befizetett szállásköltségekről, a légitársaságok és az utazási vállalkozások által az utasoknak nyújtott segítségnyújtás mértékéről, terjedelméről nemegyszer vita alakult ki, és teljesen ellentmondó véleményekkel, közleményekkel is találkoztunk.

Vissza mindent az utasnak?

A polémia, a véleménykülönbség virtuális tavába a legnagyobb kavicsot talán a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület dobta. Szerintük rengetegen szembesülnek azzal a problémával, hogy utazási irodával szerződést kötöttek szállás és repülőjegy biztosítására, és mivel ebben az esetben utazási csomagról van szó, az egyik elemének – az elutazásnak – a lehetetlensége miatt a szerződés megszűnik. Azaz ebben az esetben visszajár nemcsak a repülőjegy, hanem a szállás már befizetett költsége is, valamint minden egyéb olyan költség, amely része a részvételi díjnak. Nem kevesebbet állított tehát a fogyasztóvédelmi egyesület, mint hogy függetlenül attól, hogy a rendkívüli időjárási körülmény miatt törölték a járatot, nem csupán a repülőjegy, hanem az utazási csomag ára is visszajár. Ezt követően telefonok érkeztek a szerkesztőségünkbe, sőt fél napon belül a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) is közleményt adott ki, egyaránt vitatva a fogyasztóvédők álláspontját.

Levonható az igazolt költség

Tarnóczi Barna, a Tensi Holiday ügyvezető igazgatója szerint fatális félreértés érhető nyomon a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontjában. A fogyasztóvédők egy 1990-es uniós direktívára hivatkoznak, de ez egyrészt nem is azt és úgy mondja pontosan, másrészt ennél van egy komolyabb gond. Az uniós direktíva nem törvény, az ajánlások rendszerét a kormányok saját hatáskörükben ültetik át a nemzeti jogokba. Magyarországon tehát a 281/2008- as kormányrendelet az irányadó, ez pedig a következőket állapítja meg.

Szeptember 11-nél is nagyobb kárt okozott

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint az izlandi vulkánkitörés a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásoknál is nagyobb hatással van az ágazatra, amelynek eddigi veszteségeit 1,7 milliárd dollárra becsülik. A világszerte 230 légitársaságot tömörítő IATA úgy becsüli, hogy a tagvállalatokat naponta 400 millió dollár kár érte az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár leginkább kaotikus szakaszában, április 17-től 19-ig. Becslések szerint az európai turizmusnak minden egyes kiesett hét 4–7,5 milliárd euró bevételkiesést okozott, és a járulékos veszteségek felbecsülhetetlenek. Az Egyesült Államok Utazási Szövetségének bejelentése szerint a repülőgépjáratok törlése miatt 650 millió dollár kárt okozott az amerikai gazdaságnak az izlandi vulkánkitörés öt nap alatt. A vulkánkitörést követő öt napban a transzatlanti járatok 78 százalékát törölték. Az Egyesült Államokba tartó minden járat 450 ezer dollár bevételt jelent az amerikai gazdaságnak az utasok költekezésén keresztül. A 650 millió dolláros veszteség 6000 munkahely eltartására lett volna elegendő.

Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Így különösen, ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, vagy ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy vis maior esetén.

Ami lényeges, a következő törvényi rendelkezés, amely szerint – az első esetet leszámítva, amikor a hiányosságok az utas magatartására vezethetőek vissza – az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak. Ám itt pont van, és más paragrafus kezdődik. Mindez pedig azt jelenti, szó sincs arról, hogy például a szállás befizetett költsége automatikusan visszajárna. Természetesen a Tensi Holiday is megpróbál mindent, hogy a külföldi partnereknek befizetett pénzt visszaszedje, ám ilyen törvényi kötelezettség nem szerepel a jogszabályokban – hangsúlyozta Tarnóczi Barna.

Hasonlóképp foglalt állást a MUISZ is: ha egyik fél sem felelős a teljesítés lehetetlenné válásáért, a szerződés megszűnik, annak teljesítését az utas nem követelheti. A szerződés megszűnése a jövőre hat ki, és nem jár a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításával. A feleknek a már teljesített szolgáltatásokat kölcsönösen el kell számolniuk. Vagyis az utazásszervezőnek a befizetett részvételi díjat vissza kell fizetnie az utas nak, ám abból levonhatja az utazási szerződés alapján már megrendelt és kifizetett szolgáltatások igazolt költségeit.

Több más hazai utazásszervezőhöz hasonlóan a Budavár Tours is saját költségén sietett a vulkáni hamu miatt Marokkóban rekedt utasai segítségére. Az eredetileg április 16-án hazautazó, 24 fős csoportból négyen még eljutottak Párizsba, ahol az iroda költségén töltöttek két éjszakát. A maradék 20 fő pedig szintén az iroda költségén Marokkóban élvezte a légtérzárlat feloldásáig az ország vendégszeretetét.

Kölcsönös legyen a kárenyhítés

A turizmusipar minden résztvevőjének tetemes károkat okozott a vulkánkitörés, ezt csak kölcsönös kárenyhítéssel, összefogással lehet mérsékelni – tudtuk meg a Magyar Szállodaszövetségtől. A szervezet félezer tagjának pedig azt javasolja, hogy fizessék vissza az előleget a vendégeknek, illetve a szolgáltatás teljes összegét azoknak, akik ezt már előre kiegyenlítették, és akik a légi közlekedés leállítása miatt nem tudták igénybe venni. A polgári törvénykönyv is úgy rendelkezik, hogy az előlegként befizetett összeg visszajár a megrendelőnek, ha a szolgáltatást önhibáján kívül nem tudja igénybe venni.

Az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságának tanácsosa, Gyenizse Dorottya megkeresésünkre elmondta: maga is Moszkvában ragadt három napra a légtérzár miatt, ahol egy nemzetközi konferencián vett részt, amely bár eredetileg más apropó kapcsán szerveződött, az uniós jogászok természetesen erről az aktuális kérdésről is érkeztek. Valóban kijelenthető, szükség van az egységes álláspont kialakítására, még ha abban nem is volt véleménykülönbség, hogy az utazási irodáknak kötelező vis maior esetén is segíteni az utasoknak. Az egységes álláspont kialakítására azonban a kötelező segítségnyújtás mértéke, terjedelme, módja tekintetében van szükség, hiszen a piaci szereplők gyakorlata semmiképp sem volt homogénnek mondható a problémás napokban – mutatott rá a szakember.

A légi utasok jogai

1500 törölt járat Ferihegyen

Összesen több mint 1500 budapesti légi járatot kellett törölni az izlandi vulkáni hamu miatti többnapos légtérzár alatt, a Malév pedig összesen 536 járatát nem közlekedtette, ami 38 743 utasát érintett – tudtuk meg a Budapest Airporttól. A légtérzár idején utasok tízezreiről kellett gondoskodni, de Ferihegyen a legtöbb utas csak addig vesztegelt a repülőtéren, amíg a légitársaságok át nem foglalták más időpontra jegyeiket, vagy vissza nem térítették azok árát. A szakemberek a Malév veszteségeit hárommilliárd forintnál is többre becsülik, de végső kalkuláció csak akkor lehetséges, ha minden teljes egészében visszaállt a légi közlekedésben.

Az egységes szabályozás tekintetében némi támpontot adhat az Európai Utazási Irodák és Utazásszervezők Szövetségének tájékoztatása, amely a 2004/261-es uniós rendeletre hivatkozik, amely azon légi utasok kárpótlását és segítségnyújtását szabályozza, akiknek törölték a légi járatát, vagy nagyon nagy késésre számíthatnak. Eszerint biztosítani kell a légiutas-jogokat, és fel kell ajánlani az átfoglalás vagy a jegy ára visszatérítésének lehetőségét. Ha valaki az utóbbit választja, ennek hét napon belül eleget kell tenni, az utas igényeinek megfelelően készpénzben, banki átutalással, csekken vagy utalványon.

További szabályok: a fel nem használt szakasz árának visszatérítése a kiindulási alap, de a teljes út ellehetetlenülése esetén az egész jegy ára igényelhető. Ha az releváns, visszaúti jegy is kérhető a kiinduló állomásra, a lehető legkorábbi időpontra. Ha átfoglalunk, azt a végcél felé a lehető leghamarabb vagy az átfoglalást a végcél felé az utasnak legmegfelelőbb későbbi időpontban kell megtenni. A légitársaság nem számolhat fel költséget az utasnak átfoglalás esetén, ha magasabb osztályra történik az átfoglalás.

Ha az utast alacsonyabb osztályon tudják csak elutaztatni, akkor azonban részleges kompenzáció jár. Létezik olyan lehetőség, hogy repülőjegy-biztosítás. Ám ezzel is az a gond, hogy nem véd a vis maior, a vulkánkitörés ellen, mert a biztosítási szerződésben kikötik, milyen esetekben, miképp fizet a biztosító: Nem árulunk el titkot, értelemszerűen kizárják a vis maiorért történő kártérítési felelősséget. Mindezt alátámasztja a Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása is, amely szerint késedelem esetén – például ha valaki lekéste a csatlakozást, ezért szállásköltséget kell fizetnie –, ha az érintett utas rendelkezik utasbiztosítással, a biztosító meghatározott módon, a megvásárolt biztosításnak megfelelően fizet. Ám a járattörlés nem késés, ilyenkor nincs mód a biztosító „helytállására”.

„Kutyakötelességük”

Az uniós direktívák azonban egyértelműek arra vonatkozóan is, hogy a légitársaságnak „kutyakötelessége” vis maior esetén is segíteni az utasnak. Ez nagyon fontos, mert a legtöbb panasz éppen az eltérő színvonalú segítségnyújtás miatt érkezett az utazóktól, igaz, a segítségnyújtási kötelezettség kicsit „gumiszabály”. Ami feketén-fehéren le van írva, az a következő: a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell biztosítani, szállodai elhelyezést pedig akkor, ha egy vagy több éjszakás ott-tartózkodás szükséges, vagy ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell maradnia. Biztosítani kell a szállítást a repülőtér és a szálláshely között is.

Így látja a jövőt a Saxo Bank

A londoni Saxo Bank elemzői szerint a vulkáni hamufelhő által okozott komoly veszteségek hatására konszolidációs hullám indulhat el Európa légitársaságai között, és néhány fapados mellett csupán három-négy jelentős játékos marad. Közülük három ma is ismert: a Lufthansa, a KLM–Air France és a BA-Iberia, amelyekhez talán egy negyedik is csatlakozhat. A ma még szárnyaló jegyárakkal dolgozó regionális légitársaságokat egyetlen kézenfekvő ok miatt fogja a konkurencia kiszorítani: a fapados társaságok az alacsonyabb költségszint miatt egyszerűen versenyképesebbek. Mivel még létezik az a piaci szegmens, amelynek a kényelem rövid repülőúton is számít, a regionális szereplőket a három-négy jelentős légitársaság beolvaszthatja, vagy akár részlegesen át is veheti. Arra is számítani lehet, hogy a három-négy vezető társaság egy-egy fapadost is felvásárol, hogy az összes ügyfelet egy márkanév alatt tudja kiszolgálni, ahogy az manapság az autóiparban szokás. Vegyük például a Volkswagent: a VW-től lehet Polót is vásárolni, de aki luxuskocsit akar, ugyanabban a szalonban Bentley-t is vehet. A Saxo Bank szerint Európában a légtársaságok már hosszú ideje nem nyereségesek, így a vulkáni tevékenység hatására csupán az következik be, ami amúgy is elkerülhetetlenül szükséges.

Ezenkívül az utasoknak díjmentesen két telefonhívás, telex vagy faxüzenet vagy e-mail küldése is jár. A csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségletei is különös figyelmet érdemelnek. Ez a szabályozás minden uniós repülőtérről induló járat utasára vonatkozik, vagy arra, aki uniós légitársaság gépén száll fel uniós célállomásra, például nem tagállam repülőteréről. (A nem uniós országból érkező nem uniós légitársaságok utasai bajban vannak, rájuk nem vonatkozik a szabályozás.) A jogi környezet a tájékoztatási kötelezettségről is egyértelműen rendelkezik: széles körűnek, részletesnek kell lennie.

Az utazási csomag

Valamivel több lehetősége van az utasnak – uniós és hazai jog alapján – az utazási csomagok körében. Szintén uniós direktíva, a 90/314-as számú rendelkezés határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a csomagtúrákra vonatkozó utazási szerződés jelentős megváltoztatása esetén alkalmazandóak attól függően, hogy az utazás megkezdődött-e már, vagy még nem. (Ez a szabályozás országonként némiképp eltérő lehet.)

Első eset, amikor a csomagtúra még nem kezdődött el. Ilyenkor a szervezőnek értesítenie kell a fogyasztót, hogy nem indul az utazás. Az utas ilyenkor elállhat a szerződéstől, vagy beleegyezhet a szerződés módosításába. Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, illetve ha a szervező törli a csomagot, a fogyasztónak alternatív csomagot kell felajánlani, vagy vissza kell fizetni neki a részvételi díjat. Ezenfelül további kártérítésre nem tarthat igényt az utas, mivel az esetet vis maiornak kell tekinteni, a helyi törvények szellemében.

Ha a csomagtúra már elkezdődött, a szervezőnek kötelessége megfelelő alternatív megoldásokról gondoskodni az utazási csomag lebonyolítása érdekében. Ha ez nem lehetséges, vagy az utas számára nem elfogadható, akkor csak az utas visszajutását kell biztosítani a csomagtúra kiindulópontjára. Megjegyezzük, néhány uniós tagállamban ellenben a szervezőnek kötelessége fizetni a felmerülő pluszszállásköltséget, de máshol ez nincs így. Ami biztosan állítható, a szervezőnek mindenképpen kötelessége azonnali segítséget nyújtani az utasoknak, még vis maior esetén is, valamint a légitársaságok felelőssége minden olyan esetben fennáll, ha a csomagtúra tartalmazza a repülőjegyet.

Még egy fontos tudnivaló: ha maga az utazási iroda áll el vis maiorra hivatkozással az utazási szerződéstől, akkor felajánlhat egy, az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást. Ha az utas erre nem tart igényt, követelheti egyrészt a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, illetve ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, a díjkülönbözet megfizetését.

Nem engednek az utasjogokból

A vis maior miatti teljes körű kártérítésre tehát nincs mód, részleges kompenzációra bizonyos esetekben azonban igen. Ami ebben a helyzetben a legfontosabb: az utazók jogai – húzta alá az Európai Unió közlekedési biztosa, Siim Kallas. Hiszen horribilis veszteségei vannak ugyan a légitársaságoknak, ám a biztos szerint ragaszkodnak az utasjogok érvényesítéséhez, a jegyek árának visszatérítése, a korrekt átfoglalások, a földön rekedt utasok megfelelő ellátása, tájékoztatása tekintetében. A biztos ugyanakkor azt is jelezte, az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy milyen módon tudná megsegíteni az európai légtérzárlat miatt nehéz helyzetbe került légitársaságokat.

Magyar szállodák: napi 100 millió forint esett ki

A szállodaszövetség szerint a fővárosban lévő 157 szálloda óvatos becslések szerint is napi 100 millió forint feletti forgalomkiesést szenved el az elmaradt érkezések és lemondások következtében; számos üzleti rendezvény, konferencia marad el, de a vidéki szállodákban is megérzik a bizonytalanná vált légi közlekedés következményeit. A tavalyi, roppant rossz üzleti év után a magyar szállodaipar márciusban– áprilisban kezdett talpra állni, de a lassú forgalomnövekedés a vulkáni hamu légtérbe kerülésével hamvába holt, fogalmaz a szakmai szervezet.

'

Verőcei hajóbaleset: még egy holttestet találtak

Verőcei hajóbaleset: még egy holttestet találtak 

A hajóskapitány tagadja az ellene felhozott vádakat.
Bővül az Air France kínálata a téli menetrendben

Bővül az Air France kínálata a téli menetrendben 

Többek között brazil, maldív és svéd célállomásokkal.
Milyen zajvédelmi munkákat kérhetnek a reptér környékén lakók?

Milyen zajvédelmi munkákat kérhetnek a reptér környékén lakók? 

Indul a Budapest Airport által támogatott zajvédelmi program következő üteme.
Június 27-én indul a Budapest-Kanton járat

Június 27-én indul a Budapest-Kanton járat 

A heti négy járat részleteiről szerdán tartott sajtótájékoztatót a világ egyik legnagyobb légitársaságának hazai képviselője, az Aviareps.
Megint egy Boeing: ezúttal a Singapore Airlines egyik járata került bajba

Megint egy Boeing: ezúttal a Singapore Airlines egyik járata került bajba 

A súlyos turbulenciába került járaton több, mint 211 utas és személyzet utazott.
Júniustól újra megy a  FlixBus Horvátországba

Júniustól újra megy a FlixBus Horvátországba 

Az Isztriai-félsziget városai mellett lehetőség nyílik Horvátország délebben lévő partszakaszaira is eljutni a FlixBus másik nyári járatával.
London helyett  Rómába utaznak szívesebben a magyarok

London helyett Rómába utaznak szívesebben a magyarok 

Számottevően változott a repülőjegy ára több úti cél esetében - nyilván ez is hozzájárult a toplista alakulásához.
Ez a legfelkészültebb kerékpárosbarát térség az országban

Ez a legfelkészültebb kerékpárosbarát térség az országban 

Aki új biciklis kalandokra vágyik, annak Békés Vármegyében érdemes kezdeni a felfedezést.
Húsz éves a Wizz Air

Húsz éves a Wizz Air 

Az első járat 2004. május 19-én szállt fel.
Jön az ország egyik legnépszerűbb kerékpárversenye

Jön az ország egyik legnépszerűbb kerékpárversenye 

2024-ben újdonságokkal indul a KÉSZ Group Balatonfondo kerékpárverseny.

Interjú

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”  

Interjú a Klasszis TopDesign 2023 verseny egyik díjazottjával.
Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.