Háború, természeti katasztrófa, járvány – ezek a klasszikus vis maior okok, amelyeket már a római jogban is ismertek. A kifejezés nagyobb erőt jelent, esetünkben inkább elháríthatatlan akadályról, kivédhetetlen kényszerítő körülményről beszélhetünk.Ennek a kétezer éves jogi terminus technicusnak pedig azért van jelentősége, mert az egész világon egységes a szabályozás: vulkánkitörés miatt kártérítést nem járhat senkinek, az utazási piacon megszületett szerződésekben is mindig szerepel a visszatérő kitétel, hogy ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés a jövőre nézve megszűnik, további szolgáltatásokkal senki sem tartozik. Egybecseng egyébként a magyar jogi környezet is, a polgári törvénykönyv, az utazási szerződésről szóló 281/2008 kormányrendelet, az utazás és az utazásközvetítői tevékenységről szóló kormányrendelet, vagyis az utazásszervező felel az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő kárért – kivéve, ha a hiba sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködője tevékenységére nem vezethető vissza. A jogi környezet e része világos, a „finomságok” a repülőtársaságok, az utazási cégek vis maior esetén is fennálló kötelezettségei, a repülőjegyek, utak visszatérítése, átfoglalása, az utasbiztosítások kapcsán jönnek. Ebben a körben már léteznek uniós direktívák, irányelvek, amelyek további támpontokat adnak, mint említettük, léteznek a nemzeti jogok, ám az elmúlt hetekben a befizetett szállásköltségekről, a légitársaságok és az utazási vállalkozások által az utasoknak nyújtott segítségnyújtás mértékéről, terjedelméről nemegyszer vita alakult ki, és teljesen ellentmondó véleményekkel, közleményekkel is találkoztunk.

Vissza mindent az utasnak?

A polémia, a véleménykülönbség virtuális tavába a legnagyobb kavicsot talán a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület dobta. Szerintük rengetegen szembesülnek azzal a problémával, hogy utazási irodával szerződést kötöttek szállás és repülőjegy biztosítására, és mivel ebben az esetben utazási csomagról van szó, az egyik elemének – az elutazásnak – a lehetetlensége miatt a szerződés megszűnik. Azaz ebben az esetben visszajár nemcsak a repülőjegy, hanem a szállás már befizetett költsége is, valamint minden egyéb olyan költség, amely része a részvételi díjnak. Nem kevesebbet állított tehát a fogyasztóvédelmi egyesület, mint hogy függetlenül attól, hogy a rendkívüli időjárási körülmény miatt törölték a járatot, nem csupán a repülőjegy, hanem az utazási csomag ára is visszajár. Ezt követően telefonok érkeztek a szerkesztőségünkbe, sőt fél napon belül a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) is közleményt adott ki, egyaránt vitatva a fogyasztóvédők álláspontját.

Levonható az igazolt költség

Tarnóczi Barna, a Tensi Holiday ügyvezető igazgatója szerint fatális félreértés érhető nyomon a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontjában. A fogyasztóvédők egy 1990-es uniós direktívára hivatkoznak, de ez egyrészt nem is azt és úgy mondja pontosan, másrészt ennél van egy komolyabb gond. Az uniós direktíva nem törvény, az ajánlások rendszerét a kormányok saját hatáskörükben ültetik át a nemzeti jogokba. Magyarországon tehát a 281/2008- as kormányrendelet az irányadó, ez pedig a következőket állapítja meg.

Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Így különösen, ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, vagy ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy vis maior esetén.

Ami lényeges, a következő törvényi rendelkezés, amely szerint – az első esetet leszámítva, amikor a hiányosságok az utas magatartására vezethetőek vissza – az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak. Ám itt pont van, és más paragrafus kezdődik. Mindez pedig azt jelenti, szó sincs arról, hogy például a szállás befizetett költsége automatikusan visszajárna. Természetesen a Tensi Holiday is megpróbál mindent, hogy a külföldi partnereknek befizetett pénzt visszaszedje, ám ilyen törvényi kötelezettség nem szerepel a jogszabályokban – hangsúlyozta Tarnóczi Barna.

Hasonlóképp foglalt állást a MUISZ is: ha egyik fél sem felelős a teljesítés lehetetlenné válásáért, a szerződés megszűnik, annak teljesítését az utas nem követelheti. A szerződés megszűnése a jövőre hat ki, és nem jár a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításával. A feleknek a már teljesített szolgáltatásokat kölcsönösen el kell számolniuk. Vagyis az utazásszervezőnek a befizetett részvételi díjat vissza kell fizetnie az utas nak, ám abból levonhatja az utazási szerződés alapján már megrendelt és kifizetett szolgáltatások igazolt költségeit.

Több más hazai utazásszervezőhöz hasonlóan a Budavár Tours is saját költségén sietett a vulkáni hamu miatt Marokkóban rekedt utasai segítségére. Az eredetileg április 16-án hazautazó, 24 fős csoportból négyen még eljutottak Párizsba, ahol az iroda költségén töltöttek két éjszakát. A maradék 20 fő pedig szintén az iroda költségén Marokkóban élvezte a légtérzárlat feloldásáig az ország vendégszeretetét.

Kölcsönös legyen a kárenyhítés

A turizmusipar minden résztvevőjének tetemes károkat okozott a vulkánkitörés, ezt csak kölcsönös kárenyhítéssel, összefogással lehet mérsékelni – tudtuk meg a Magyar Szállodaszövetségtől. A szervezet félezer tagjának pedig azt javasolja, hogy fizessék vissza az előleget a vendégeknek, illetve a szolgáltatás teljes összegét azoknak, akik ezt már előre kiegyenlítették, és akik a légi közlekedés leállítása miatt nem tudták igénybe venni. A polgári törvénykönyv is úgy rendelkezik, hogy az előlegként befizetett összeg visszajár a megrendelőnek, ha a szolgáltatást önhibáján kívül nem tudja igénybe venni.

Az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságának tanácsosa, Gyenizse Dorottya megkeresésünkre elmondta: maga is Moszkvában ragadt három napra a légtérzár miatt, ahol egy nemzetközi konferencián vett részt, amely bár eredetileg más apropó kapcsán szerveződött, az uniós jogászok természetesen erről az aktuális kérdésről is érkeztek. Valóban kijelenthető, szükség van az egységes álláspont kialakítására, még ha abban nem is volt véleménykülönbség, hogy az utazási irodáknak kötelező vis maior esetén is segíteni az utasoknak. Az egységes álláspont kialakítására azonban a kötelező segítségnyújtás mértéke, terjedelme, módja tekintetében van szükség, hiszen a piaci szereplők gyakorlata semmiképp sem volt homogénnek mondható a problémás napokban – mutatott rá a szakember.

A légi utasok jogai

Az egységes szabályozás tekintetében némi támpontot adhat az Európai Utazási Irodák és Utazásszervezők Szövetségének tájékoztatása, amely a 2004/261-es uniós rendeletre hivatkozik, amely azon légi utasok kárpótlását és segítségnyújtását szabályozza, akiknek törölték a légi járatát, vagy nagyon nagy késésre számíthatnak. Eszerint biztosítani kell a légiutas-jogokat, és fel kell ajánlani az átfoglalás vagy a jegy ára visszatérítésének lehetőségét. Ha valaki az utóbbit választja, ennek hét napon belül eleget kell tenni, az utas igényeinek megfelelően készpénzben, banki átutalással, csekken vagy utalványon.

További szabályok: a fel nem használt szakasz árának visszatérítése a kiindulási alap, de a teljes út ellehetetlenülése esetén az egész jegy ára igényelhető. Ha az releváns, visszaúti jegy is kérhető a kiinduló állomásra, a lehető legkorábbi időpontra. Ha átfoglalunk, azt a végcél felé a lehető leghamarabb vagy az átfoglalást a végcél felé az utasnak legmegfelelőbb későbbi időpontban kell megtenni. A légitársaság nem számolhat fel költséget az utasnak átfoglalás esetén, ha magasabb osztályra történik az átfoglalás.

Ha az utast alacsonyabb osztályon tudják csak elutaztatni, akkor azonban részleges kompenzáció jár. Létezik olyan lehetőség, hogy repülőjegy-biztosítás. Ám ezzel is az a gond, hogy nem véd a vis maior, a vulkánkitörés ellen, mert a biztosítási szerződésben kikötik, milyen esetekben, miképp fizet a biztosító: Nem árulunk el titkot, értelemszerűen kizárják a vis maiorért történő kártérítési felelősséget. Mindezt alátámasztja a Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása is, amely szerint késedelem esetén – például ha valaki lekéste a csatlakozást, ezért szállásköltséget kell fizetnie –, ha az érintett utas rendelkezik utasbiztosítással, a biztosító meghatározott módon, a megvásárolt biztosításnak megfelelően fizet. Ám a járattörlés nem késés, ilyenkor nincs mód a biztosító „helytállására”.

„Kutyakötelességük”

Az uniós direktívák azonban egyértelműek arra vonatkozóan is, hogy a légitársaságnak „kutyakötelessége” vis maior esetén is segíteni az utasnak. Ez nagyon fontos, mert a legtöbb panasz éppen az eltérő színvonalú segítségnyújtás miatt érkezett az utazóktól, igaz, a segítségnyújtási kötelezettség kicsit „gumiszabály”. Ami feketén-fehéren le van írva, az a következő: a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell biztosítani, szállodai elhelyezést pedig akkor, ha egy vagy több éjszakás ott-tartózkodás szükséges, vagy ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell maradnia. Biztosítani kell a szállítást a repülőtér és a szálláshely között is.

Ezenkívül az utasoknak díjmentesen két telefonhívás, telex vagy faxüzenet vagy e-mail küldése is jár. A csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségletei is különös figyelmet érdemelnek. Ez a szabályozás minden uniós repülőtérről induló járat utasára vonatkozik, vagy arra, aki uniós légitársaság gépén száll fel uniós célállomásra, például nem tagállam repülőteréről. (A nem uniós országból érkező nem uniós légitársaságok utasai bajban vannak, rájuk nem vonatkozik a szabályozás.) A jogi környezet a tájékoztatási kötelezettségről is egyértelműen rendelkezik: széles körűnek, részletesnek kell lennie.

Az utazási csomag

Valamivel több lehetősége van az utasnak – uniós és hazai jog alapján – az utazási csomagok körében. Szintén uniós direktíva, a 90/314-as számú rendelkezés határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a csomagtúrákra vonatkozó utazási szerződés jelentős megváltoztatása esetén alkalmazandóak attól függően, hogy az utazás megkezdődött-e már, vagy még nem. (Ez a szabályozás országonként némiképp eltérő lehet.)

Első eset, amikor a csomagtúra még nem kezdődött el. Ilyenkor a szervezőnek értesítenie kell a fogyasztót, hogy nem indul az utazás. Az utas ilyenkor elállhat a szerződéstől, vagy beleegyezhet a szerződés módosításába. Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, illetve ha a szervező törli a csomagot, a fogyasztónak alternatív csomagot kell felajánlani, vagy vissza kell fizetni neki a részvételi díjat. Ezenfelül további kártérítésre nem tarthat igényt az utas, mivel az esetet vis maiornak kell tekinteni, a helyi törvények szellemében.

Ha a csomagtúra már elkezdődött, a szervezőnek kötelessége megfelelő alternatív megoldásokról gondoskodni az utazási csomag lebonyolítása érdekében. Ha ez nem lehetséges, vagy az utas számára nem elfogadható, akkor csak az utas visszajutását kell biztosítani a csomagtúra kiindulópontjára. Megjegyezzük, néhány uniós tagállamban ellenben a szervezőnek kötelessége fizetni a felmerülő pluszszállásköltséget, de máshol ez nincs így. Ami biztosan állítható, a szervezőnek mindenképpen kötelessége azonnali segítséget nyújtani az utasoknak, még vis maior esetén is, valamint a légitársaságok felelőssége minden olyan esetben fennáll, ha a csomagtúra tartalmazza a repülőjegyet.

Még egy fontos tudnivaló: ha maga az utazási iroda áll el vis maiorra hivatkozással az utazási szerződéstől, akkor felajánlhat egy, az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást. Ha az utas erre nem tart igényt, követelheti egyrészt a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, illetve ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, a díjkülönbözet megfizetését.

Nem engednek az utasjogokból

A vis maior miatti teljes körű kártérítésre tehát nincs mód, részleges kompenzációra bizonyos esetekben azonban igen. Ami ebben a helyzetben a legfontosabb: az utazók jogai – húzta alá az Európai Unió közlekedési biztosa, Siim Kallas. Hiszen horribilis veszteségei vannak ugyan a légitársaságoknak, ám a biztos szerint ragaszkodnak az utasjogok érvényesítéséhez, a jegyek árának visszatérítése, a korrekt átfoglalások, a földön rekedt utasok megfelelő ellátása, tájékoztatása tekintetében. A biztos ugyanakkor azt is jelezte, az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy milyen módon tudná megsegíteni az európai légtérzárlat miatt nehéz helyzetbe került légitársaságokat.