A szövetség úgy véli, hogy az elvárt adóról szóló intézkedés hátrányosabban érinti az utazási irodákat, mint más kereskedelmi vállalkozásokat, ezért levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz, amelyben javasolja, hogy szüntesse meg a szolgáltatások diszkriminációját oly módon, hogy engedélyezze az elvárt jövedelem szerinti adóalap csökkentését az utazási irodák által az utas javára megrendelt és a közvetített szolgáltatások összegével. Emellett a szövetség arra kéri a tárcát, hogy tájékoztassa az APEH-et arról, hogy a jelenlegi jogi környezetben szabályos eljárásnak minősül az az utazási irodák többségében alkalmazott és az utasok által elfogadott gyakorlat, hogy amennyiben az utas nem igényli, el lehet tekinteni az utas számára is adminisztrációs többletterhet jelentő, és csak a papírmunkát növelő, költségeket indokolatlanul növelő végszámla kibocsátásától. A napirendi pontok között szerepelt az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213-as, illetve az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214-es kormányrendeletek hosszú ideje tartó módosítása is, amelyek szakmai egyeztetése a végső stádiumába érkezett. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Hivatal Turisztikai Főosztályának főosztályvezetője, dr. Kovács Miklós az ülésen elmondta, hogy mindkét rendelet még az idén a kormány elé kerül, és hatályba lépésük január 1-jétől várható. A MUISZ megtette módosító javaslatait annak érdekében, hogy egy az utaztatók érdekeit szem előtt tartó rendelet szülessen. Indítványaik között szerepel az az Európai Uniós irányelvekkel harmonizáló javaslat, amely szerint az utaztatásban közreműködő szolgáltatókra, például légitársaságokra és szállodákra is terjesszék ki az erkölcsi és vagyoni felelősségvállalást, különösen olyan esetekben (például a járattörlés, vagy szállodai túltöltés), amelyekben az irodának semmiféle ráhatása nincsen. Javasolják azt is, hogy az utaztatóknak legyen módjuk árat emelni az üzemanyagdíjak emelkedése esetén, különös tekintettel a kerozinra, továbbá nyíljon lehetőségük pénzbírság fizetésére, ha az őket ellenőrző Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal valamilyen vétséget vagy mulasztást talál. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a vétséget azonnali felfüggesztéssel illetve a nyilvántartásból való törléssel szankcionálja a hivatal. A MUISZ 50-300 ezer forint közötti bírság kivetését javasolja az ilyen esetekre, az MKEH ugyanakkor 1 millióra szeretné tenni a kiszabható büntetés felső határát, míg más kereskedelmi vállalkozások esetében az általános szabálysértési bírság mindössze legfeljebb 100 ezer forintra rúg. A vitás kérdésben tárcaközi egyeztetés során születik majd döntés. Az MKEH a 213-as rendeletmódosítás részeként indítványozta a 4 millió forintos alapkaució 6 millióra történő emelését. A MUISZ kompromisszumos megoldásként elfogadta az 5 millió forintos alapkaució fizetésének kötelezettségét. Egyéb változás nem várható a vagyoni biztosítékokat illetően.