Állj egy kicsit balra… nem úgy, várj, inkább guggolj… úgy meg a széle nem látszik… így a pillér pont takarja a szobrot… a jobb kezed lemaradt…!
Ki nem látott még turistákat, akik pózolnak a kamera előtt, miközben a képet, filmet készítő társuk megpróbálja őket úgy irányítani, hogy lehetőleg az épület, a híd, az emlékmű, amely előtt állnak, ugyancsak a képre kerüljön. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy nem mindegy a vendéglátó város szempontjából sem, mennyire jól sikerülnek ezek a fényképek. Hiszen aligha van utazó, aki élményeinek illusztrálásaképpen nem saját fotóit, hanem profi képekkel teli prospektusokat mutogat barátainak beszámolói során. Nos, íme, a legdirektebb országreklám, a szájpropaganda, de az is akkor működik a legjobban, ha a potenciális látogató a lehető legszebb, legteljesebb formában láthatja a helyi nevezetességek fotóit. És ha eléggé felkeltették érdeklődését, lehet, hogy egy év múlva már ő készít képeket ugyanezekről.
Ebből az alapgondolatból indult ki néhány fiatal hazai reklámszakember, no meg a tényből, hogy a leggazdagabb japán turista legmodernebb gépével sem lehet jó képeket csinálni, ha az amatőr fotósnak nincs érzéke vagy éppen ideje ahhoz, hogy „megkomponálja” a fotót. Márpedig magától értetődik, hogy mindenki szeretné minél pontosabban és esztétikusabban megörökíteni képein az élményt adó környezetet. A MediaForce ügynökség – kissé didaktikusan, de annál találóbban – Fotópontként elnevezett projektjének (www.mediaforce. hu/fotopont) mintáját a főváros egyik legszebb részének, a belvárosi V. kerületnek feltérképezésével kezdte: kiválasztották a turisták által legfontosabbnak tekinthető nevezetességeket és érdekességeket, majd pontosan meghatározták azokat a pontokat, ahonnan az épületeket, utcákat, hidakat a legjobb perspektívából lehet fényképezni. Hivatásos fényképész állapította meg azoknak a pontpároknak az elhelyezkedését, amelyek egyikére áll a modell, a másikról pedig a fotós egy hétköznapi fényképezőgéppel is kitűnő képeket tud készíteni. Pályázatuk szerint, amelyet nem sokkal lapzártánk előtt nyújtottak be a kerület polgármesteréhez, a fotópontokat két-két, a kerület címerével vagy más választott mintával gravírozott vandálbiztos gránitlap elhelyezésével lehet létrehozni.
A 11 fotópont koordinátáit műholdas helymeghatározással rögzítették. A pontokat összekötve 3,5 km hosszú, egy óra alatt kényelmesen körbejárható fotókörút alakul ki a Március 15. tértől a Parlamentig. Útközben nemcsak a Vörösmarty teret, a Bazilikát, a Dunakorzót, a Lánchidat ajánlják fotózásra; az ötletgazdák arra is gondoltak, hogy a „vásárlóerő” a Váci utcán is keresztülmenjen.
A fiatal reklámemberek hónapokig dolgoztak a projekt tökéletesítésén. Mindenképpen dicsérendő, hogy ötletük viszonylag kis ráfordítással megvalósítható, ám annál kreatívabb szolgáltatást kínál. Megteremtéséhez nélkülözhetetlenek voltak a modern technika eszközei, a fotópontok mégsem rontják a városképet (ahogy azt a világ más országaiban hasonló elven működő terminálok teszik), sőt, patinás megjelenésükkel jól illeszthetők a belváros és a sétálóutcák jellegéhez. Az ötlet bárhol alkalmazható, ahol a turistáknak van mit fényképezniük. Az önkormányzatok vagy turisztikai szervezetek számára a fotópontok „működtetése” nem jár nagy ráfordítással: minthogy karbantartást nem igényelnek, rögzítésük után kiadásokat csak a fotókörutak megismertetését célzó kommunikációs anyagok elkészíttetése, terjesztése jelent. Ez pedig semmivel sem nagyobb költség, mint más hasonló jellegű turisztikai szóróanyagoké.
A fotópontok használata – már csak jellegüknél fogva is – természetesen ingyenes a turisták számára. A jól sikerült fényképekkel a látogató a hangulatot jobban viszszaidéző emlékeket visz haza, a város pedig megmutathatja legszebb arcát egy igen értékes „reklámfelületen” – az utazó saját fotóján.
