2012. február elején leállt a Malév, és több tízezer eladott, de fel nem használható repülőjegyet hagyott maga után. A jegyek mögött természetesen csalódott vásárlók százai, ezrei álltak. A hazai bankok akkor úgy döntöttek: azok, akik bankkártyával fizettek a repülőjegyek vásárlásakor, visszakaphatják a pénzüket.
Hamarosan kiderült, ezt arra alapozták, hogy amikor a fogyasztó nem kapja meg a bankkártyával fizetett árut vagy szolgáltatást, akkor visszakérheti annak árát egy visszaterhelési, úgynevezett charge back eljárás révén, a saját bankja és az érintett kereskedő vagy szolgáltató bankkártya-elfogadó partnere bevonásával. Mivel azonban a Malév csődbe ment, tőle nem lehetett pénzt visszaszerezni – az utazási irodáktól viszont igen.
Amint a bankok szándékáról tudomást szerzett, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) a Bankszövetségen keresztül felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy több hazai és EU-s jogszabály alapján is egyértelmű, hogy amikor egy iroda egy légitársaság járatára elad egy repülőjegyet, azt a légitársaság nevében teszi – így a légi fuvarozási szerződés az utazó és a légitársaság között jön létre –, azaz egy utazási iroda nem tehető felelőssé azért, hogy utána a jegyvásárló ténylegesen elrepülhet-e, arról a légitársaságnak kell gondoskodnia.
Az STA Travel külön is jelezte akkori partnere, a K&H Bank felé, hogy ne terhelje rá vissza a bankkártyával fizetett Malév-jegyek árát, a bank azonban ennek ellenére bő fél év alatt 18 vásárlás ellenértékét, több mint 1 millió forintot vett vissza a hazai tulajdonban lévő kisvállalkozástól, melyet amúgy is megtépáztak a Malév elvesztésének mellékhatásai.
A cég tulajdonosai – a KKV törvény alapján – az akkori PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) segítségét kérték pénzük visszaszerzésére, ám kiderült: a szervezet működését szabályozó törvény csak magánemberek ügyeibe enged beavatkozást, a cégnek bírósághoz kell fordulnia – ugyanakkor bátorították az STA Travelt a per megindítására, mert szerintük is a cég álláspontja a helyes, pénze visszajár. Szintén a pert javasolta – majd kísérte figyelemmel – a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmus főosztálya részéről dr. Gyenizse Dorottya.
Lehet-e nagybank ellen pert nyerni?
Hónapokba telt olyan jogászt találni, aki hajlandó volt vállalni az ügyet, többen úgy látták, lehetetlen egy nagybank ellen pert nyerni Magyarországon. Végül egy fiatal, pénzügyi területen is tapasztalt jogász, dr. Stefanics Péter vállalta el az ügyet, mely 4 év alatt kétszer is megjárta a bíróság első- és másodfokát, s végül 2016 nyarán az STA Travel győzelmével zárult.
A bank számára nyilván nem egy hazai mércével mérve kicsinek számító cég egymillió forintja volt a tét, hanem a precedens, hiszen e döntés nyomán a közeljövőben sokkal nagyobb utazási irodák több tízmilliós pereket indíthatnak a bankok ellen.
Ha a bankok nem is örülnek, a hazai vállalkozások védelme szempontjából mégis fontos döntés született, hiszen megerősítést nyert: egy ügynök, ha szabályszerűen folytatja saját működését, nem tehető felelőssé az általa képviselt tényleges szolgáltatók munkájáért, vagy éppen csődjéért. Ez pedig már jóval túlmutat az utazási irodai szektoron, elég a biztosítási vagy az ingatlanügynökökre gondolnunk.
A pernyertes STA Travel Kft. a nemzetközi STA Travel ifjúsági, diák és tanár utazási társaság hazai franchise partnere. A 2008 óta működő cég 6 alkalmazottat foglalkoztat, és évente 4-5 ezer embert utaztat. Az iroda ügyfelei közt számos intézmény és a nemzetközi piacon aktív hazai cég található.
| A MUISZ és a Bankszövetség álláspontja a csőd után |
| Ahogy arról korábban beszámoltunk a Turizmus Online-on, a Malév csődje után, 2012 márciusában a MUISZ levélben fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) az egyes bankok minden bizonnyal jogtalan back charge gyakorlatának kérdésével kapcsolatban. A Malév leállása után néhány bank ugyanis elkezdte a le nem utazott és utasok részére visszafizetett repülőjegyek árát visszaterhelni a kártyaelfogadó utazási irodákra. Jogászok egyértelmű véleménye szerint ez a gyakorlat súlyosan jogsértő, ezért a MUISZ a PSZÁF hivatalos állásfoglalását és intézkedését kérte az ügyben. A Szövetség egyidejűleg felszólította az OTP Bankot és a K&H Bankot e jogellenes eljárás beszüntetésére. Megütközést keltett banki körökben, hogy a MUISZ a PSZÁF-hez fordult Néhány nappal későbbi cikkünkben arról volt szó, hogy a bankok korainak tartották a megbeszéléseket, időt kértek, a Bankszövetség pedig jelezte, hogy nem kíván egyeztetni az ügyről. Ekkor az utazási irodák jogi szakvéleményt küldtek a bankoknak, de azok bármiféle reakció nélkül megkezdték az irodák pénzeinek elvonását, azaz a Malév csődje miatt fel nem használt, és az utasok részére visszatérített repülőjegyek árának visszaterhelését az utazási irodák felé. A MUISZ ezért újra megkereste a két leginkább érintett bankot, de továbbra sem kapott semmiféle választ. A MUISZ akkor közölte lapunkkal: mivel a Szövetség továbbra is elkötelezett Magyarország törvényeinek betartásában, elutasítja, hogy egy gazdasági szereplő azok figyelmen kívül hagyásával maga döntsön a vélt igazáról. Hozzátették: a MUISZ elfogadja akár a PSZÁF, akár a Bíróságok döntését, de azt nem, hogy megalázó módon, tárgyalások nélkül döntsön az egyik gazdasági szereplő a saját igazáról, és még csak ne is reagáljon a magyarországi szervezett turizmus 85%-t képviselő Szövetség hivatalos megkereséseire. Az utazási irodák a jegyértékesítéssel kapcsolatban azt az álláspontot képviselték, hogy a szolgáltatás nem teljesüléséért ők felelősséget nem viselnek - az ügynöki szerepvállalásból adódóan. Ugyanakkor a bankkártyás fizetésből eredően az adott utazási irodák és adott bankok között – egy másik – szerződéses jogviszony állt fenn. A Bankszövetség hangsúlyozta: az utazási irodáknak ügynöki szerződése a Malévval van, a bankokkal pedig kártyaelfogadói szerződésük van. Ez a nemzetközi kártyaelfogadói szerződés az, amely kötelezi az utazási irodákat, hogy a meg nem valósult szolgáltatások árát visszautalják, annak ellenére, hogy nem az adott utazási iroda a felelős a szolgáltatás meghiúsulásáért, hangsúlyozza a Bankszövetség. |
Forrás: Turizmus Online
