Budapest
Tisztelt Államtitkár Úr!
Mélységes megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet módosítását követően a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal több mint 30 kizárólag beutaztatással foglalkozó és egyébként tisztességesen működő utazási vállalkozást törölt a nyilvántartásból, egy egészen csekély súlyú mulasztás miatt.
A mulasztás oka az, hogy számos iroda a külföldről külföldre történő utazásszervezést (ami egyébként vagyoni biztosíték köteles) a Hivataltól eltérően értelmezte, azaz saját magára, mint beutaztató irodára nézve nem tartotta szükségesnek a vagyoni biztosíték felmutatását, a jogalkotóval egyébként összhangban.
A módosított jogszabály sajnos helytelen megfogalmazás miatt valóban nem tesz kivételt ilyen szempontból beutaztató és kiutaztató irodák között, de a dolog lényegéből következik, hogy ha egy magyar beutaztató iroda külföldi partnere megbízásából egy szomszédos országba szervez utat, azaz pl. Prágában fogad egy amerikai csoportot, akkor nem küldő, hanem fogadó tevékenység, az utasokkal ez esetben a külföldi megbízó iroda szerződik, és akkor az ő országában érvényes jogszabályok védik az utazót. Szövetségünk megítélése szerint az ilyen esetekben felesleges a vagyoni biztosíték előírása magyar iroda részére, mivel esetleges csődje vagy hibás teljesítése esetén a külföldi megbízó irodának kell az utasokkal szemben helytállni. Következésképpen a vagyoni biztosítéknak nincs utasvédelmi szerepe, egyszerűen nincs kit kártalanítani., mert a magyar iroda egyáltalán nem is áll az utasokkal kapcsolatban.
Ezen álláspontunkkal egyébként az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára és a Szakállamtitkárság is egyetértett, e tárgyban 2007. június 23-án már írtunk egy levelet Kóka János miniszter úrnak is, közbenjárását kérve a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. Levelünkre választ nem kaptunk, és sajnos kérésünk sem talált meghallgatásra, az irodák fellebbezését másodfokon is elutasította a Hivatal.
Ezt az eljárást – bár a rendelet betűje szerint nem jogsértő – rendkívül méltánytalannak és feleslegesen bürokratikusnak tartjuk, hiszen a Hivatalnak módjában állt volna az érintett cégeket a törlés helyett bírságolni és számukra lehetőséget adni a hiba korrigálására. Ez az eljárás azért is felháborító, mert ugyanakkor a fogyasztóvédelmi felügyelőségek képtelenek eljárni az engedély nélküli, tehát feketén működő utazási vállalkozásokkal szemben, kizárólag a komoly követelményrendszernek megfelelő, törvényesen működő utazási irodákat sújtják intézkedéseikkel. Ez természetesen nagyon elkeseríti az irodákat, akik egyébként sok százezer külföldi turistát hoznak Magyarországra, ezzel jelentős mértékben hozzájárulva az ország deviza- és adóbevételeinek növeléséhez. Talán nem kellene a vállalkozások amúgy is jelentős adózási és egyéb terheit ilyen méltánytalan, gazdaságellenes és indokolatlan intézkedésekkel súlyosbítani.
A Minisztérium vezetőjének korábbi megnyilatkozásai alapján úgy véltük, hogy a Gazdasági Minisztérium vezetése és apparátusa, intézményei vállalkozásbarát tevékenységet folytatnak, és támogatják az ország gazdaságában fontos szerepet játszó kis- és középvállalkozásokat, annál is inkább, mivel ismeretes, hogy a minisztérium az adózók pénzéből, többek között a turisztikai vállalkozások által befizetett adókból sok százmillió forintos támogatást nyújt az elemi magyar szabályokat figyelmen kívül hagyó külföldi befektetők részére. Úgy tűnik tehát, hogy a Minisztérium nem azonos mércével mér, mert amíg a magyar kis- és középvállalkozások esetében jelentéktelen, formai és menthető hibák miatt a legsúlyosabb szankciót alkalmazza, addig a tőkeerős külföldi befektetők esetében kirívóan súlyos szabálytalanságok esetén sem vonják meg az állami támogatást.
Szövetségünk figyelemmel kíséri az egyes állami szervek turizmussal kapcsolatos tevékenységét, és a jövőben is fellépünk minden olyan tevékenységgel szemben, amely indokolatlanul sérti a turisztikai vállalkozások méltányos érdekeit.
Ezt annál inkább meg kell tennünk, mivel a körülményeket teljesen figyelmen kívül hagyó, gazdasági szervezeteket felszámoló lélektelen, bürokratikus ügyintézés, amelynek már korábban is voltak jelei, nemcsak egyes utazásszervező vállalkozások elemi érdekeit sérti, de egyben súlyosan veszélyezteti a Kormány turizmuspolitikájának megvalósulását is. Nem hisszük, hogy józan mérlegelés esetén ne lenne egyértelmű a Gazdasági Minisztérium számára, hogy nem fűződhet senkinek érdeke egy jelentős gazdasági szektornak a Kormánnyal való szembeállításához. Sajnálatosan meg kell állapítanunk, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tevékenysége ebbe az irányba mutat. Ezért változatlanul azt várjuk a Minisztérium vezetésétől, hogy mozdítsa elő a Hivatal gazdasági és jogalkalmazó tevékenységében méltányosan valamennyi körülmény gondos mérlegelésén alapuló döntéshozatalt.
Budapest, 2007. szeptember 25.
Tisztelettel:
