Egy üdülést 15, kettőt 5, míg hármat a megkérdezettek mindössze 2 százeléka engedhetett meg magának tavaly. Tehát kisebbségről beszélhetünk, ezért nem mindegy milyen formában célozzák meg a szolgáltatók elérendő közönségüket reklámaikkal. Érdemes a szolgáltatóknak azt is figyelembe venni, hogy a TGI Hungary felméres szerint az embereknek csak elenyésző százaléka merészkedik Magyarországon, vagy Európán túlra, valamint hogy a közlekedés módja túlnyomó részben a személygépkocsi. Hasonlóképpen reklám szempontjából nem elhanyagolható a célcsoport médiafogyasztási szokása sem, a kutatás szerint a rendszeresen utazók esetében első helyen áll a TV, azt követi az internet, a sor végén a napilapok és a rádió állnak. A turisztikára fordított reklámkiadások 2007. óta stagnálnak, legtöbbet az utazási irodák költenek hírdetésre, tavaly 3 milliárd forintot, de 2007-hez képest a légitársaságokkal egyetemben ők is csökkentették a reklám költségvetésüket. Vásárhelyi kifejtette, hogy a hírdetők döntő többsége az alsó határnak tartott évi 5 millió forint alatti összeget - átlagosan 1,3 millió forintot - költ hírdetésre, ezekben az esetekben nem beszélhetünk valódi reklámstratégiáról. A legnagyobb hírdetők évi átlagos reklámköltése 162 millió forint. Vásárhelyi hibásnak vélte az utazási irodák gyakorlatát, mely szerint túlnyomó részük a főszezont megelőző áprilisi időszakban költik el reklámra szánt keretük 40%-át, az egyidejű kampányok miatt keletkező „reklámzajban” pedig elveszhet az üzenet, szűkülhet a potenciális célközönség is. A vizsgálatokból látszik, hogy az internet adta lehetőségekkel a hírdetők csak kis mértékben élnek, továbbra is a magas fajlagos hírdetési költésgekkel bíró nyomtatott sajtó vezet. Bizakodásra adhat okot, hogy 2009. első két hónapjában 2008. azonos időszakához képest 63%-al nőtt az internetes hírdetések aránya, míg a sajtó részesédése változatlan maradt. 2009. turizmusra gyakorolt hatásai miatt átalakuló utazási szokásokat a reklámoknak is követniük kell: figyelembe kell venni a válság miatti fokozott árérzékenységet, az árérzékenység által generált árverseny következtében pedig intenzívebb reklámtevékenységet kell az utazás szakma résztvevőinek folytatni. A rendelkezésre álló adatokból úgy tűnik, utóbbit felismerték a szolgáltatók: a reklámköltések 2009. első negyedévében nem csökkentek.