Szükséges a vállalkozói környezet javítása
Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízott főosztályvezetője a kormányzat „Üzletre hangolva” programját ismertette. Ennek célja a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek 25 százalékos csökkentése 2012-re. Ez évi 100 milliárd forintos költségcsökkentést jelentene. A program 33 konkrét intézkedést fogalmazott meg, mint például az egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb vállalkozásindítás, az egyablakos ügyintézés bevezetése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, a vállalkozások jogbiztonságának növelése. Januártól a www.e-cegjegyzek.hu oldalon bárki ingyenes információt szerezhet a működő cégekről.
Szabálykövető irodák
Dr. Kaufmanné Szirmai Katalin, az MKEH főigazgatója az utazási irodák 2007. évi ellenőrzései, valamint a 213/1996-os kormányrendelet előírásai kapcsán elmondta, hogy az irodák túlnyomó többsége betartja a szabályokat. A 2007. október 31-i határidőre 300 irodánál tártak fel hiányosságokat. Az igazolások bemutatása után csupán 25 ellen indult eljárás, végül három ügy került bíróság elé. Kaufmanné az aktuális kormányrendelettel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a hivatalnak nincs mérlegelési jogköre. Kitért rá, hogy az Unióban 2009-től már a beutaztató irodák számára is kötelező a kaució.
A sokoldalú árrésáfa
Bertalan Rudolf, az APEH Ellenőrzési Főosztályának főtanácsosa az utazási vállalkozásokat kiemelten érintő adózási szabályokat foglalta össze, amelyek legfontosabbika az utazásszervezési szolgáltatás szabályozása az új áfatörvényben. Az új szabályozás legvitatottabb pontja, hogy az utazásszervezési szolgáltatás esetén az áfa alapja az utazásszervező árrése. Arra, hogy ezt az összeget lentről kell-e számítani vagy fentről, nem sikerült egyértelmű választ kapniuk a résztvevőknek, mint arra sem, miért kellene tudniuk az iroda partnereinek, hogy a cég mekkora árrést alkalmaz, hiszen ez üzleti titok.
NFH ellenőrzések
Az utazási irodákat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal (NFH) munkatársai is ellenőrizhetik. Szűcs András, az NFH főosztályvezetője elmondta, hogy elsősorban a szállás- és vendéglátóhelyeken tártak fel hiányosságokat. Az osztályba sorolás mellett az árfeltüntetés is problematikus, de gondot jelentett a vendégek pontos tájékoztatása az idegenforgalmi adó beszedéséről. A repülőtéri illeték feltüntetése ügyében több iroda fordult bírósághoz az NFH végzése ellen. A perek közül eddig három zárult le jogerős másodfokú döntéssel. Az NFH most a Legfelsőbb Bíróságon jogegységi döntést kér. Amíg azonban nem tisztázódik az ügy, a témában nem indítanak újabb eljárást.
Jogszabályváltozások
Kovács Miklós, az ÖTM szakállamtitkára a tervezett jogszabályváltozásokról beszélt: szabályozni készülnek a nemzetközi kongresszusszervezést, amelyet – az utaztatáshoz hasonlóan – jogosultsághoz kötnek majd. Jelenleg is folyik egy másik jogszabály, a 214-es kormányrendelet módosításának előkészítése. A szakmai kodifikációs munkacsoport előtt levő anyag felülvizsgálná az utazásszervezői felelősség kérdését, vis maior esetén követendő szabályokat és felelősségi kérdéseket, pontosabban szabályozná az elállási jogot és az elektronikus kereskedelmet. Tervezik az Unió a tisztességtelen piaci versenyre vonatkozó szabályozásának beépítését is. Módosulhat a timeshare tevékenység szabályozása, és a légi fuvarozókra is szeretné a tárca kiterjeszteni a felelősségbiztosítást. 2008 második félévében elkezdődik a 213-as rendelet módosításának előkészítése, a legfőbb feladat, hogy a jogszabály révén a szakma 2009. december végére felkészüljön az uniós piac teljes körű megnyitására.
Nagy a tanácstalanság
A fórumon a legélénkebben az áfatörvény változása foglalkoztatta a szakmát. A hallgatóság szinte egyhangúlag kérte az új törvény, illetve az árrés áfatartalmának feltüntetésére vonatkozó előírás magyarázatát, mivel annak értelmezése nem egyértelmű. Bertalan Rudolf (APEH) elismerte, hogy a jogszabályt rosszul fogalmazták, nem világos, hogy az árrés áfatartalmának feltüntetésére csupán lehetőség nyílik, vagy pedig kötelező. Ígéretet tett rá, hogy az APEH és a Pénzügyminisztérium (PM) mielőbb tisztázni fogja a kérdést. Molnár Gabriella, a MUISZ vezetője megküldte a kérdéseit az APEH-nek, válasz azonban lapzártánkig még nem érkezett. A MUISZ a Pénzügyminisztérium részéről felkérte dr. Csobánczi Pétert, aki január 23-án (lapzártánk után) konzultációs előadást tart a témában. A jelenlévőket nyugtalanította, vajon addig hogyan járjanak el, hogy ne sértsenek törvényt. Gyenizse Dorottya, a Turisztikai Szakállamtitkárság tanácsosa ígéretéhez híven megkérte a PM írásos állásfoglalását a törvény értelmezése, amelyre választ lapzártánkig nem kapott az ÖTM – feltehetően a fent említett MUISZ–ülésen kerül erre sor. Szintén probléma a feketén dolgozó vállalkozások elleni sikertelen fellépés. Az ellenőrzések kapcsán Gyenizse Dorottya tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság 2009-re közös, egységes ellenőrzést tervez mind a 27 tagállamban, erről azonban részleteket még nem tudnak, mivel kidolgozása most zajlik.
Történelmi találkozás a miniszterrel
Januárban bemutatkozó látogatáson járt a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke és három alelnöke Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszternél. Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke lapunknak elmondta, hogy elnökségének nyolc éve alatt Bajnai az első olyan, az ágazatot felügyelő miniszter, aki személyesen fogadta és tárgyalt vele. A megbeszélésen a MUISZ vezetői ismertették a legfontosabb aktuális problémákat, kérték a tárcavezető segítségét a legakuttabb gonddal, a 2007. évi adórendelettel kapcsolatban. További nehézségként merült fel, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az MKEH elsőfokú döntései elleni fellebbezés esetén az ügyet másodfokon is az MKEH bírálja el. A miniszter javasolta, hogy a MUISZ írjon ezzel kapcsolatban beadványt az alkotmánybíróságnak, és gyűjtsék össze az aktuális problémákat. Ígéretet tett rá, hogy azokat a megfelelő fórumok kivizsgálják.
