Adóváltozások 2008 című előadásában Csobánczy Péter elmondta, az új áfatörvénynek valójában már 2004. május elsején meg kellett volna születnie, Magyarország EUcsatlakozásával egy időben. Ekkor csak az addig hatályos törvény jelentős módosítása történt meg. Az új áfatörvény megalkotásakor a közösségi jog számított a fő irányelvnek. A hangsúly a tevékenység végzésére került, függetlenül attól, ki folytatja azt. A PM képviselője elismerte, hogy a felkészülési idő nem volt elég, ezért a minisztérium írásban is megfogalmazta elvárását az APEH felé, hogy a kezdeti időszakban azonnali szankciók helyett inkább tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget. A plenáris ülésen felmerült kérdések közül sokat nem sikerült tisztázni, de Csobánczy Péter ígéretet tett rá, hogy a PM írásos állásfoglalást jelentet meg azokról. Emellett egy komplex tájékoztató készül az adózási szabályok gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére, amely az APEH honlapjára is felkerül. Mind a válaszok, mind a tájékoztató várhatóan a lapzártánk utáni napokban készülnek el, jelenleg dolgoznak rajta az illetékesek.
Az áfa árréstartalmának feltüntetését továbbra is sértőnek és diszkriminatívnak tartják a szakmában dolgozók. Arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben e téren változás, a PM képviselője egyértelmű nemmel válaszolt, mivel ezt a jog nem teszi lehetővé. Hozzáfűzte, ha valaki úgy érzi, ezzel az üzleti titok sérül, joga van az Alkotmánybírósághoz fordulni. A kalkulált és az utókalkuláció során ténylegesen megállapított árrés kezelése is terítékre került, hiszen az utazási szerződés megkötésekor kiszámolt és az utas által megfizetett árrés összege a valóságban szinte sohasem egyezik meg a ténylegessel. Válaszában Csobánczy Péter azt hangsúlyozta, hogy amíg a teljesítés nem történt meg, addig fogalmilag előlegről beszélünk, az adó alapját is képező árrés pontos összegét a teljesítést követően kell meghatározni. Felvetődött az új áfatörvényben szereplő, „számlával egy tekintet alá eső okirat” fogalma – ez olyan bizonylatot jelent, amely tartalmát tekintve megfelel azoknak a követelményeknek, amelyet a törvény a számlával szemben támaszt. Ez a bizonylat használható akár egy eredeti számla korrigálására. A szakma fenntartásai ezzel kapcsolatban, hogy az állandó önrevízió megsokszorozza a költségeiket, rengeteg pluszmunkát jelent, és az áfa-visszaigénylésre jogosult utast is kellemetlen helyzetbe hozza. További kérdésként merült fel: jól értelmezik- e az utazásközvetítők, hogy a nem Európába irányuló utak esetében az utazásszervezők jutaléka áfamentes, illetve hogy az utazásszervező elszámolhatja- e a költségei közt ezt a díjat, valamint beutaztatással foglalkozó iroda utasként kezelje- e a külföldi utazásszervező céget? A válaszban elhangzott, hogy az utazásközvetítő ilyen esetben ügynöki tevékenységet végez, így e tevékenység áfájára az áfatörvény általános szabályai között az ügynöki tevékenységre előírtak vonatkoznak. Az utazásszervező az általános áfaszabályok szerint igényelheti vissza az utazásközvetítő díjaként keletkezett költségét. Az utas fogalma azonban tisztázásra szorul. A repülőjegy áfatartalmára vonatkozó kérdés, a későn érkező – akár – jóváíró – számla kezelése, a kongresszusok, konferenciák szervezésével (is) foglalkozó utazási irodák árrésáfája feltüntetésének kérdése szintén nyitva maradt, ezekről is írásban fejti ki állásfoglalását a PM. Az ülés egy felszólaló kérdésével zárult: kollégáitól kérdezte, vajon ők kaptak-e külföldi partnereiktől olyan számlát, amelyen feltüntették az árrésüket. Hiszen ha nem, akkor ez valószínűleg nem EU-előírás, így viszont nem érti, a magyaroknak miért kell lenyelniük ezt a békát.
Az ÖTM kérdez, a PM válaszol
A felmerült adózási problémákkal az ÖTM hivatalosan is megkereste a PM-et, az alábbi kérdésekkel:
1. Az áfatörvény 205–212. §-ai kötelezően alkalmazandók minden olyan adóalanyra, aki a 206. § a) pontjában meghatározott utazásszervezés szolgáltatást nyújtja? Az általános szabályokat (normál áfaszámítás) mely esetekben alkalmazhatja az utazásszervező? PM-válasz: Igen. A 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 205. §-ának előírása értelmében az áfatörvény 206. §-ában meghatározott utazásszervezőnek szolgáltatásnyújtása során kötelező a különös adózási szabályokat alkalmazni. Az áfa általános szabályainak alkalmazása akkor merülhet fel, amikor nem más adóalany által nyújtott szolgáltatást nyújtanak az utasnak (pl. saját autóbusz használata, saját szállodában elszállásolás stb.).
2. Az utas részére kiállított számlában az utazásszervezőnek kötelező feltüntetnie az árrésáfát vagy ez csak lehetőség? PMválasz: Az áfatörvény 169. § j) pontjának előírása értelmében a számlában az áthárított adó feltüntetése – mivel e törvény előírása azt nem zárja ki – kötelező.
3. Az utazásszervező adóalany adólevonási jogot nem alapíthat a rá áthárított adóra, ugyanakkor az utazásszervezési szolgáltatást igénybe vevő közületi vevő (utas) az árrésáfára alapíthat adólevonási jogot? PM-válasz: Az áfatörvény 212. §-ában foglaltak értelmében az utazásszervező az utas javára saját nevében megrendelt szolgáltatásokról szóló számlában a rá áthárított áfa tekintetében adólevonási jogot nem gyakorolhat. Az általános szabályok alkalmazásával levonhatja viszont a működésével összefüggésben rá áthárított, előzetesen felszámított adót (pl. iroda bérlése, közüzemi szolgáltatások igénybevétele stb.) Az utas a rá áthárított árrésáfára az általános szabályok szerint adólevonási jogot alapíthat.
