Imola egy szép női név, amely nagyon népszerű Erdélyben, ahol születtem. Ráadásul lila színű mezei virág. És Imola az egyik lányom, róla neveztem el az irodát.
Hogyan kerültél az idegenforgalomba?Szászrégenben születtem, és ott kezdtem el a szakmával foglalkozni 1965-ben. Később Marosvásárhelyre kerültem, az ottani IBUSZ-hoz, az ONT-hez. 1969-ben, amikor megalakult az ifjúsági utaztatással foglalkozó BTT, az első iroda a marosvásárhelyi volt. Gyorsan kiemeltek, és szabad kezet kaptam. Az akkori kollégáim többsége ma romániai utazási irodák tulajdonosa.
Hová küldtétek a romániai turistákat?Főleg belföldre. Én például Bukarestből rendeltem télen buszokat, azzal hordtuk a marosvásárhelyi egyetemistákat Kolozsvárra színházi előadásokra. Lett is belőle balhé, hogy miért nem a helyi román színházat preferáljuk.
A szekus zaklatásokat sikerült elkerülni?Nem csináltunk semmi különöset, csak a magyar történelmi múltat ápoltuk, rengeteg hegyi túrát tettünk, mi festettük fel a turistajelzéseket a Kárpátokban. Ápoltuk a kapcsolatot a magyar utazási irodákkal, itteni csoportokat fogadtunk.
Mikor kerültél Magyarországra?1980-ban kezdtek rossz irányba menni a dolgaim kint, elbocsátottak, mert kiderült, hogy ki akarok vándorolni. Aztán 83-ban ide nősültem, Budapesten, az Express-nél kezdtem dolgozni.
Irodába kerültél?Kilenc éven át idegenvezető voltam, az év 365 napjából 250-et külföldön voltam akkoriban. Aztán engem is megcsapott az új idők szele, és ‘90- ben megalapítottam a saját irodámat.
Mivel foglalkoztok?Romániai turistáknak adunk el szállást nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. Sőt gyakran még Erdélyben is, mivel még mindig van egyfajta idegenkedés a „régi romániai” irodák részéről az erdélyiekkel szemben.
Érdekli a románokat Magyarország?Őszintén megvallva igazából nem vagyunk célország nekik. Arról viszont sikerült meggyőznöm őket, hogy útban Nyugat-Európa felé álljanak meg egy-két éjszakára nálunk. Főleg Budapesten, de Szegeden, Kecskeméten, Győrben, Szolnokon, Kerekegyházon és a Balatonnál is megállnak a csoportjaink. A magyar turizmus szempontjából külön jó, hogy ők télen is jönnek.
És hogy tetszik nekik az ország?Általában az a véleményük, hogy „ilyen szép város, mint Budapest, nem létezik”, és egyre többen visszatérnek közülük.
Sokat teszel a román és a magyar nép közötti történelmi megbékélés érdekében.Minden Magyarországra érkező román csoportnak ingyenes városnézést adunk, sokszor személyesen viszem a túrát. Fontos feladatomnak érzem, hogy megismertessem és megértessem a románokkal a magyar történelmet. Az a célom, hogy megszeressenek minket.
És milyen a reakciójuk?Sokszor elcsodálkoznak, mert a román iskolákban máshogy oktatják a történelmet. Amikor például Aquincumról, a hatalmas római városról beszélek nekik, mindig azt kérdezik, hol voltak akkor a dákok.
Hány román turistával kerültök kapcsolatba egy évben?Legalább nyolcvanezerrel.
Milyen szálláshelyet keresnek a románok?Romániában nagyon sok nagyon gazdag ember van. Nekünk most is akad vendégünk jóformán az összes ötcsillagos pesti szállodában. Húsvétra 350 fős csoportot hozunk ötcsillagos szállodába. A román turisták otthon érzik magukat Magyarországon, általában nincsenek rossz tapasztalataik, úgy érzik, testvérnek tekintik itt őket. Pedig a vendégeink többsége nem erdélyi román, hanem a Bukarestből, Iasi-ból, Suceavából, Olténiából érkezik, és ők a magyarokat csak hírből ismerik.
Klasszikus körutazásokat és üdüléseket nem is lehet nekik eladni nálunk?Dehogynem, szervezünk mi olyan három-öt éjszakás körutazást, amiben a Hortobágy és Aggtelek is benne van, de keresik az üdülést a Balatonnál és a termálfürdőkben.
Hogyan szerzitek a kuncsaftokat?Négyszáz romániai irodával dolgozunk együtt, rajtuk keresztül már moldáviai és bolgár csoportokat is elkezdtünk az utóbbi pár évben beutaztatni. Szerintem egyébként a román turizmus összességében nagyobb forgalmat jelent Magyarországon, mint a német. Sok turistát hozunk a budapesti művészeti eseményekre, például a Van Gogh kiállításra, de egyre népszerűbbek kint a multinacionális cégek körében a csapatépítő tréningek is. Hozunk gyógyszerészeket és mezőgazdasági szakembereket, polgármestereket is tapasztalatcserére. Sok csoportnak Győrben foglalunk szállást, és onnan mennek át Bécs és Pozsony felfedezésére. Van a berlini turisztikai hivatalnak egy érdekes kezdeményezése, a Seven Stars program, amely érinti a régió leggazdagabb történelmi múlttal rendelkező városait Drezdától Bécsen át Budapestig. Most azon dolgozom, hogy azt a forgalmat, ami Budapestig jön el, tovább tereljem a bukovinai kolostorok felé, mégpedig Kelet- Magyarországon és Erdélyen át.
Milyennek látod a hazai szállodai piacot?Szerintem a háromcsillagosok piacán komoly űr alakult ki az utóbbi két évben. Legalább négy szálloda zárt be vagy alakult át, pedig igény lenne rájuk.
Melyek voltak a legérdekesebb munkáitok?Budapesten akkreditált nagyköveteket vittünk erdélyi körutazásra, de a román kormányfő is a vendégünk volt Budapesten. Nőnapra 50 hölgyet hoztunk Piatra Neamt-ból Budapestre, akik hatalmasat buliztak itt. Áprilisban jön a Román Utazási Irodák Szövetségének a delegációja.
Milyen újdonságokat terveztek még?A nyáron hajókirándulásokat szeretnénk indítani román partnerirodák közreműködésével Budapestről a Kazán-szorosig és vissza. A végállomásról Krassó- Szörény megye látnivalóit, köztük Herkulesfürdőt mutatjuk be a turistáknak.
Született:
1944-ben, Szászrégenben (Erdély)
Végzettség:
Nyelvtudás:
német, angol, román
Hobby:
hegymászás, barlangászás, síelés, kultúra
