– A Magyar Szállodaszövetség szállodai áfa-csökkentési javaslata nem nyert érdemi meghallgatást, ezzel 2006-ra „bebetonozták” azt az európai versenytársainkkal szembeni jelentős, 5-10 százalékos versenyképességi hátrányt, amely továbbra is sújtja a beutazó turizmust és a szállodákat. Pedig a 2005-ös év biztató forgalmi számait még látványosabban növelni lehetett volna az idén! A 25 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra mérséklésével csökkennek azonban az értékesítési árak az érintett termékek, szolgáltatások vonatkozásában (pl. terembér, italok, egyéb szállodai és gyógyászati szolgáltatások). Ez mindenképpen előnyös. A munkabérek utáni járulékok viszont változatlanul magasak, annak ellenére, hogy az egészségügyi hozzájárulás idén novemberre teljesen megszűnik. Az ágazat helyzetén egy, a szakmai szövetségek által többször is javasolt tb-járulék-csökkenés sokat segített volna. A minimálbér kötelező érvényű emelése nehéz helyzetbe hozza a mikro- és kisvállalkozásokat, sőt a minimálbér emelése a többiek bérét is felfelé tolja majd, tehát nő a bér- és járulékköltség a remélt csökkenés helyett. Az ágazat közismert munkahelyteremtő szerepének elismerést kellene szerezni a kormányzatnál, amennyiben a munkahelyteremtés valóban prioritást élvez.
A reprezentációs költség adómentes értékhatárának szakmai javaslatra történt emelése előnyös, hiszen az üzleti célú vendéglátásra fordítható vállalati keretek emelkednek, így a vendéglátó- és szálláshelyek részére ez forgalomnövelő tényezőt képez, akárcsak az étkezési hozzájárulás és az üdülési csekk adómentes határának növekedése. A csökkenő személyi jövedelemadó ugyancsak pozitívan hat a fogyasztásra. A társasági adóalapnál ötmillió forintig 6 százalék adócsökkenés alkalmazható. Ez jó lenne a kisvállalkozóknak, ha nem kötötték volna ezt átlagban másfélszeres minimálbér utáni járulékfizetéshez, amelyet a célcsoportba tartozó kisebb vállalkozások nem tudnak teljesíteni. Javítja a feltételeket, hogy az iparűzési adó teljes összege levonható lesz a társaságiadó-alapból. Szintén kedvező lépés, hogy januártól több lehetőség nyílik a falusi szálláskiadásra, ezzel bővül az adómentességet élvezők köre. Mit remélek, kívánok a turisztikai vállalatok, vállalkozások számára? További közlekedési infrastruktúra- fejlesztést, döntést az új budapesti kongresszusi központról, kiszámítható gazdasági pályát, kedvezőbb feltételeket a kis-és középvállalkozások számára, az önkormányzatok és a turizmus között érdemibb együttműködést. Azt, hogy az ágazat valós, stratégiai pozíciót érjen el, váljon nemzetgazdaságilag is preferált ágazattá a jövedelem- és munkahelyteremtő képessége révén, és hogy az uniós fejlesztési forrásokból megfelelő mértékben és arányban részesülhessen az ágazat.
– Minden, a gazdálkodást megkönnyítő jogszabályváltozást örömmel üdvözöl a MUISZ. A 20 százalékra csökkentett áfa is ilyen, de az utazási irodák csak árrésük után adóznak, így ez sajnos minimális javulást jelent csak. Az árrés a jelenlegi helyzetben nem növelhető. Ha tekintetbe vesszük, hogy Nyugat-Európa jó néhány országában ennél jóval alacsonyabb a forgalmi adó mértéke, nem kerültek jobb versenyhelyzetbe a magyar utazási vállalkozások. Az igazi könnyebbség az lenne, ha számos külföldi ország mintájára, az árrésünk után egyáltalán nem kellene áfát fizetni. Amennyiben az áfa-csökkenés érvényesül a fogyasztói árakban, esetleg nőhet a diszkrecionális jövedelem, ám nem olyan jelentős mértékben, amely hatna az utaztatók forgalmára. Az utazási irodák által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások árait a változások nem érintik, hiszen pl. az autóbuszok belföldi igénybevétele után, a szállodai szobák, étkezések után eddig is 15% áfát kellett fizetni, tehát a beutazó csoportok részére semmiféle ármérséklésre nincs lehetőség. Az általában néhány (átlagosan 10) alkalmazottat foglalkoztató utazási irodáknál nem jelent jelentős tételt az egészségügyi hozzájárulás eltörlése sem. Egyéb, a vállalkozások terheit könnyítő intézkedés, mint az iparűzési adó 100 százalékos leírhatósága, ki sem tudja egyensúlyozni más hátrányok következményeit. Az utazási irodák ugyanis komoly szorítóba kerültek, forgalmukat eltereli az internet és a fapados légitársaságok előtörése. Az utasok egyre növekvő hányada maga szervezi meg útját, legfeljebb ötletekért fordul az utazásszervezőkhöz. A leírható vállalati reprezentációs költségek megduplázása viszont biztosan növeli majd a forgalmat. A céges rendezvények, incentív utak „tortája” azonban sok iroda között oszlik meg. Nagyon sok még a lyuk az utaztatók munkáját szabályozó rendeleten és a gyakorlat újabb és újabb problémákat vet fel. Az internetes utazási irodák működésére például egyáltalán nem tér ki a rendelet, nincs bejegyzési kötelezettségük, engedélyezési számuk sem. A hirtelen és nagymértékű kerozin áremelkedés növelte a repülős utak árát is, ám a rendelet szerint az egyszer kiajánlott áron az utazási iroda csak hatósági intézkedésre változtathat. Súlyos gond az is, hogy a charterutakkal foglalkozó irodák kaucióját az éves forgalom 20 százalékában rögzíti a rendelet. Ez azt jelenti, hogy legyen bár csak egyetlenegy charterútja az utazási vállalkozásnak, máris éves forgalma egyötödét kaucióba kell tennie. Az elmúlt év katasztrófái, természeti csapásai is megmutatták az utazási irodák sebezhetőségét. Ha az utas 30 napon belül, félelemből lemondja az útját, az iroda veszít, mert már átutalta a lefoglalt szolgáltatások díját. Alapos piaci átrendeződés várható, az ezret meghaladó számú utazási vállalkozások közül a helyileg (településeken) komoly versenytárs nélküliek vagy az egyedi, összetett terméket (építőkocka- rendszer) kínálók maradnak talpon. Az irodák kelendő termékei lesznek a jövőben is a távoli célpontokra irányuló charterutak, a kalandtúrák, amelyeket a nagy kockázat miatt továbbra is a kellő biztosítékot nyújtó irodáknál vesznek majd meg.
– 2005-ről, mint a turizmus rekordévéről szólnak a híradások, és ez bizonyára igaz az idegenforgalmilag frekventált helyeken, valamint a fővárosi szállodák és vendéglátó üzletek esetében. Korántsem ennyire rózsás a kép azonban a vendéglátást képviselő vállalkozások összességére. Különösen a vidéki, a Balaton környéki, de több budapesti üzlet is egyre komolyabb gazdasági gondokkal küzd, ezek többnyire 20-30 százalékos forgalomvisszaesést jeleztek. Ez a tendencia – ha kisebb mértékben is – sajnos, évek óta tart.
Az adótörvények módosítása kapcsán született néhány olyan döntés, amely a vendéglátó- vállalkozások életét pozitívan befolyásolhatja. A vendéglátás szempontjából a reprezentációs keret 0,5 százalékról 1 százalékra, (legfeljebb 25 millió forintra), a munkavállalók részére nyújtott melegétkezés adómentes határának 9 ezer forintra emelése jelenthet némi forgalomnövekedést, de a felszolgálási díj egyedi döntéstől függő bevezetése és ezáltal egy kedvezőbb dolgozói bérezés lehetősége, vagy a vendéglátós borravaló kedvezményes adózása is a pozitívumok körébe tartozik.
A normál áfa-kulcs 20 százalékra csökkentése a szakmában bevételi oldalon az ital- és egyéb áruk, szolgáltatások körét érinti, de érdemi fogyasztóiár-csökkenést a jövedéki termékek adójának emelése miatt nem fog eredményezni, így forgalomnövelő hatása sem lesz jelentős. Az áfa-csökkenés a beruházások, anyagbeszerzések és működési költségek vonatkozásában lesz érzékelhető, amely öszszességében mintegy 6-8 százalékkal csökkenti ez irányú befizetési kötelezettségüket.
A vállalkozásokra általánosan érvényes kedvező döntések közül meg kell említeni a járulékkedvezménnyel kísért foglalkoztatási lehetőségeket (START kártya, gyesről stb. visszatérők, 50 év felettiek, tartós munkanélküliek alkalmazása). A vállalkozói adóalap adója 5 millió Ft-ig 10 százalék (bár a feltételei miatt: pl. másfélszeres minimálbér és járulékai) nem egyértelműen kedvezőbb. Kis értékű tárgyi eszközök egyösszegű elszámolásának értékhatára százezer forintra, a saját személygépkocsi-használat átalány 9 Ft/km-re, a tanulószerződéses szakmunkástanuló utáni kedvezmény a minimálbér 20 százalékáról 24 százalékra nőtt. Előnyös a központi támogatások utáni arányosítási kötelezettség megszűnése, az iparűzési adó 100 százalékos leírhatósága, az egészségügyi hozzájárulás csökkenése. Nem hagyhatók azonban figyelmen kívül azok a módosítások, amelyek a pozitív döntések hatását csökkentik, illetve kiolthatják.
Más megközelítésben ugyan jó lépés a minimálbér felemelése, azonban vállalkozói szinten ez mindenképpen jelentős költségnövekedést okoz. Ez a 2005. évhez viszonyítva önmagában több mint 8 százalékos többletterhet jelent, amelyet tovább növel majd a minimálbér 2006 második félévtől várható, képesítéstől függő emelése. A 20 fő feletti átlaglétszámmal működő vállalkozások terheit a rehabilitációs hozzájárulás emelése is növeli. A vendéglátás egyik neuralgikus pontja a szerzői jogdíjak mértéke, mely idei további emelése miatt szintén a terhek növekedésével jár. Az üdülési csekkek adómentes határának felemelése a szálláshely szolgáltatáshoz kapcsolódó vendéglátás részére kedvező, a szakma összességére azonban korántsem, ugyanis az önálló vendéglátó üzletektől további forgalmat von el. Igen komoly adminisztrációs többletterhet és fizetési kötelezettséget jelent a környezetvédelmi termékdíj- fizetési kötelezettség. Végül, de nem utolsósorban a működési költségek várható növekedése is a szakma árrésszűkülésének irányába hat, melyet a hazai fizetőképes kereslet alakulása, a lakosság vendéglőbe járási szokásainak csökkenése miatt áremeléssel ellensúlyozni csak kevés étterem tudja.
'
