Már hosszú évek óta tudni lehet, hogy problémák vannak a kínai gazdasággal, nemrégiben például az IMF kongatta a vészharangokat az adósság miatt, ami az intézmény szerint 2020-ra a GDP 300%-áig is kúszhat.

A vezetés is évek óta hangoztatja, hogy lassan de biztosan a gazdaság növekedési modelljét a mostani hitellel hajtott beruházás központúról a fogyasztásorientált szerkezet felé igyekszik eltolni.

Ebben nagy szerepe van az egyre inkább növekvő jelentőségű szolgáltató szektornak, ami idővel a növekedés motorjává válhat. Ugyanakkor egy olyan kulturális és természeti adottságokkal ellátott ország számára, mint Kína, a turizmus sem elhanyagolható tényező. Márpedig az ország gazdasági téren is tapasztalt zárkózottsága az idegenforgalomra is rányomja a bélyegét.

Ugyanakkor a kínaiak is felfedezték a turizmusban rejlő gazdasági előnyöket, az 1970-es évektől folyamatosan nyitották meg az országot a külföldiek előtt.

Évtizedeken keresztül a kínai állam komoly anyagi forrásokat (évente közel 10 milliárd dollárt) mozgósított például a kínai nyelv népszerűsítése és a tengerentúli egyetem alapítása, vagy közvetlenül a turizmus fellendítése céljából. 

Ezektől azt remélte, hogy idővel egyre több turista jön majd az országba Európából és az USA-ból egyaránt.

Ugyan az országot évente 60 millió turista látogatja, az erőfeszítések részben eredménytelennek bizonyultak, hiszen a látogatók zöme, közel 70-80%-a a szomszédos országokból: Hongkong, Makaó vagy Tajvan területéről érkezik.

Ugyanakkor a látszólagos nyitottság és a törekvések ellenére egyelőre nem az látszik, hogy tárt karokkal várná az ország a külföldieket.

Vegyük csak az utazáshoz szükséges vízum kérdését. Azt láthatjuk, hogy mindösszesen 13 ország állampolgára számára megengedett vízum nélkül belépni Kína területére (összehasonlításként az USA-ban 38 országra igaz).

A vízumhoz jutás sok ország esetében viszonylag hosszadalmas és drága procedúra lehet. Márpedig ezek a korlátozások jelentős akadályokat teremtenek, ami a potenciálistól elmaradó idegenforgalomban ütközik ki.

Egy friss tanulmány szerint a vízumkötelezettség megléte egy adott országban évente közel 70%-kal is csökkentheti az országba tett utazások számát.

De Kínában sokszor a politika is beleszól az ország idegenforgalmának kérdéseibe, különösen a Tajvannal, Dél-Koreával és Japánnal folytatott viták kapcsán. Például a kínai kormány egy rakétavédelmi rendszer körüli incidens miatt szigorította a dél-koreaiak Kínába utazásának feltételeit.

Az ország idegenforgalma szempontjából fontos dél-koreaiak erre válaszul inkább távol maradnak az országtól, és inkább valamilyen japán desztinációt választanak úti célul.