Horvátországban, Zágrábban és Lošinj szigetén rendezték az első európai, interparlamentáris konferenciát „A fenntartható turizmus kihívásai: kulturális örökség és környezetvédelem” címmel szeptember 10. és 13. között.
A konferencián az EU-tagállamok, illetve Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Szerbia, Törökország és Marokkó parlamenti turisztikai bizottságainak elnökei és tagjai, valamint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és egyes nemzetközi turisztikai szervezetek képviselői, továbbá Horvátországban akkreditált nagykövetek vettek részt. Magyarországot Bakó Tamás, a zágrábi magyar nagykövetség tanácsosa és elsőbeosztottja képviselte.
A konferencia első felét, vagyis a köszöntőbeszédeket és a plenáris üléseket a Horvát Köztársaság parlamentjében – a Száborban – tartották. Ennek során a delegáltak kiemeltek néhány példát saját országuk jó gyakorlatával kapcsolatban.
A konferenciát Josip Leko, a horvát parlament szóvivője nyitotta meg, aki beszédében reményét fejezte ki, hogy Horvátország – mint a legfiatalabb EU-tagállam – profitálni fog abból, ha az unióhoz korábban csatlakozott országok megosztják a jelenlévőkkel jogalkotási gyakorlatukat. Hozzátette, a turizmus segíthet az európai országoknak kilábalni a recesszióból, hiszen az idegenforgalmi iparág a kontinens egyik húzóereje a globális piacon.
Goran Beus Richembergh, a konferencia elnöke az örökségvédelem fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy Horvátországban hét védett területet nyilvánítottak eddig a világörökség részévé, illetve 14 elem került fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Ettore Guglielmo Epifani, az olasz képviselőház termelési, kereskedelmi és idegenforgalmi bizottságának elnöke elmondta, hogy a turizmussal kapcsolatban a nemzeti politikai folyamatoknak egymással összhangban kellene működniük Európán belül, az egyes gyakorlatok népszerűsítésével pedig fokozni lehetne a turizmusfejlesztés eredményességét mind az európai, mind lokális színtéren. Hozzátette, hogy új technológiákra, adatplatformra, digitális és infrastruktuális hálózatra van szükség ahhoz, hogy a turizmussal kapcsolatos tevékenységek zöme előre meghatározott keretek között működhessen és ezáltal hatékonyabb legyen.
Hogyan csinálják mások?
Roman Haider, az osztrák parlament turisztikai bizottságának elnöke beszédében hangsúlyozta: a fenntarthatóság szemléletét integrálni kell a turisztikai döntésekbe és megvalósításba, nem pedig csupán hozzáadott értékként kell tekinteni rá.
Milada Halíková cseh parlamenti képviselő megoszotta a jelenlévőkkel hazájának a fenntartható turizmus érdekében tett lépéseit: a 2014-2020-as operatív programok keretében számos természeti örökséget újjáélesztenek, városok és falvak értékeinek megőrzésén dolgoznak, parkokat, kerteket újítanak fel országszerte, továbbá kerékpáros turisztikai hálózatot építenek ki. Hozzátette, az Európai Unió és Csehország összesen 49 milliárd cseh koronával támogatta a turizmust az országban a 2007-2013-as időszakban.
Annick Le Loch francia parlamenti képviselő elmondta, hogy Franciaországban a Párizs környéki látványosságok a legnépszerűbbek a turisták körében, a természeti értékek és örökségek iránti érdeklődés ennél kisebb arányú. Ezért jelenleg többek között a hegyisportot, az ökoturizmust és a vidéki kézművesipart igyekeznek népszerűsíteni és fellendíteni.
Több delegált beszédében is felmerült néhány lényeges téma. Egyrészt az, hogy a fenntarthatóságot elősegítő megoldásokat a modern eszközökkel és technológiákkal együtt kell alkalmazni olyan módon, hogy azok erősítsék egymást, másrészt, hogy a belföldi turizmus szerepét sem szabad alábecsülni, és a hazai turisták által eltöltött vendégéjszakák számának növelésére is törekedni kell a külföldi mellett. Másokkal együtt Oya Eronat török parlamenti képviselő is kiemelte, hogy rendkívül fontos a nemzetek közötti együttműködés az egyedi kínálat és a nagy volumenű projektek kialakításában.
Beszédében részben erre tért ki Aleksandra Tomić, Szerbia gazdasággal, regionális fejlesztéssel, kereskedelemmel, turizmussal és energiagazdálkodással foglalkozó parlamenti bizottságának elnöke. Új projektjük, a „Spas of the Balkans” (A Balkán fürdői) ugyanis több ország összefogásának eredménye. Az elképzelést a 2013-ban Szerbiában tartott 3. Balkan Spa Summit elnevezésű csúcstalálkozón jelentették be. Célja, hogy egy autentikus és vonzó csomagot állítsanak össze az ide érkezők számára, melybe beletartozik az a magas minőségű pihenés, prevenció és rehabilitáció, amelyet a balkán fürdők nyújtani tudnak – és amelyek mégis, országtól és régiótól függően egyedi vonásokkal rendelkeznek.
Az örökségvédelemmel és az értékek megismertetésével kapcsolatban hozott még jó példát Szerbia: létrehozták ugyanis a római császárok útját (Roman Emperors Route), mely egyszerre régészeti és turisztikai projekt – méghozzá az egyik legjelentősebb az országban. A jelenleg 10 állomással rendelkező, 600 kilométer hosszú útvonalon számtalan római kori emlék fellelhető, melyek között figyelemre méltó városok, épületek és egyes történelmi alakok szülőhelyei is találhatók. Nem véletlenül kapta a projekt ezt a nevet: Szerbia jelenlegi határain belül ugyanis 17 római császár született. Olyan helyszínek tartoznak ide például, mint a Felix Romuliana római komplexum maradványai, illetve az ókori városok, Sirmium (ma Szávaszentdemeter) és Naissus (ma Niš). Az útvonal fejlesztésével kapcsolatos folyamatokat a szerb gazdasági és területfejlesztési, illetve a kulturális minisztérium támogatja és felügyeli.
Biodiverzitás és turisztikai attrakcióvá válás
Ugo Soragni, az olaszországi Veneto tartomány Regionális Örökség- és Tájvédelmi Igazgatóságának vezetője bemutatta a kulturális minisztérium azon projektjeit, melyek az örökség és a környezet megóvásával kapcsolatosak. Ez olyan területekre terjed ki, mint a turizmus diverzifikálása, az idegenforgalmi attrakciók és a kínálat digitalizálása, a természeti erőforrások átfogó védelme és a területrendezés fejlesztése.
Matija Franković, a horvát Állami Természetvédelmi Intézet vezetője a biodiverzitás megőrzésének módszereiről is beszámolt. Többek között arról, hogy mivel sok turista érkezik az országba autóval, ezért szükséges az úthálózat kiterjesztése és fejlesztése, azonban ez az élővilág veszélyeztetésével is jár. Éppen ezért ma már több mesterséges, úgynevezett zöld híd létezik Horvátországban, amelyek lehetővé teszik a vadállatok – például medvék és farkasok – számára, hogy az alagutak tetején biztonságosan és akadálytalanul haladhassanak át az úttest felett. A híd földdel és növénnyel borított, így jobban illeszkedik az állatok természetes környezetébe. Matija Franković a mezőgazdasággal és állattartással foglalkozókra is kitért: elmondása szerint lehetséges a munkavégzéssel egyidejűleg népszerűsíteni és védeni a természet szépségeit. Itt olyan partneri kapcsolatokról ejtett szót, amelyek lehetővé teszik, hogy a turisták autentikus módon ismerjék meg a vidéki környezetet, miközben egyfajta mellékállást és plusz keresetet nyújtanak a falvakban vagy tanyákon élőknek – például, amikor a gazda madárlesre viszi az utazót.
Sandra Vlašić, az ENSZ Fejlesztési Programjának horvátországi vezetője egyetértett a családi gazdaságok turisztikai kínálatának kialakításával, és hozzátette, számos olyan dologból lehetne turisztikai attrakció, ami korábban más funkciót látott el – így a régi értékek, örökségek is fennmaradnak, miközben egyre több ember ismeri meg azokat. Példaként kiemelte a šibeniki tengerpart mentén haladó vasútvonalat, mely egy egykori militarizált zónán keresztül húzódik – ezt ma már turisztikai látványosságként használják –, illetve a tradicionális horvát halászhajók versenyét, a Falkuša regattát.
Jin Yung Woo, a Turisztikai Világszervezet idegenforgalmi és kulturális főtitkárának tanácsadója többek között a turizmus és a kultúra kapcsolatának erősítését szorgalmazta. Bejelentette, hogy a Turisztikai Világszervezet és a UNESCO 2015 februárjában tartja meg első közös, globális konferenciáját Kambodzsában „Tourism and Culture – A New Partnership” (Turizmus és kultúra – egy új partnerség) címmel. A két szervezet korábban aláírt egy memorandumot, mely szerint együttműködnek a fenntartható turizmus, illetve a természeti és kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nemzeti, regionális és globális kezdeményezésekben.
Az Európai Bizottság tengeri ügyekért és halászatért felelős főigazgatóságának tanácsosa, Franz Lamplmair elmondta, hogy a „kék gazdaság” 2012-ben már 5,4 millió embert foglalkoztatott a világon, 2020-ra ez a szám hétmillióra emelkedhet. Ebbe olyan ágazatok tartoznak bele, mint a turizmus, az energia, a halászat, a hajóépítés és a szállítás. Ám akadályok is gördülnek a vízi gazdaság elé: olyanok, mint a szezontól való függés vagy sok esetben az innováció hiánya. A problémák megoldása több összetevőből áll: például a teljesítmény és a versenyképesség növelése, az újdonságok terjesztése, a fenntarthatóság erősítése és az EU-támogatások maximalizálása.
Jó példák a vitalitás szigetéről
A parlamenti ülés után a delegáltak, a meghívott vendégek és a sajtó képviselői Lošinj szigetére utaztak, és az ötcsillagos Hotel Bellevue-ben folytatták a konferenciát.
Nem hiába esett a választás Lošinjra: a „vitalitás szigete” ugyanis mind a természet-, mind az örökségvédelemben jeleskedik.
A szigeten működik a Blue World Intézet, melyet vezetője, Paul Mackintosh mutatott be a jelenlévőknek. A tengerkutatással és -védelemmel foglalkozó civilszervezetnek három fő tevékenységi köre van: tudományos, edukációs és környezetvédelmi. Az intézet több tengeri fajra is fókuszál – a cetfélékre, a tengeri teknősökre és a porcos halakra (ide tartoznak például a cápák és a ráják is). A szervezet Lošinj, Vis és Murter szigetén is működik, azonban Veli Lošinjban található a 2003-ban megnyílt tengeri oktatóközpont, melynek nyitása óta 60.000 látogatója volt. Itt állandó és időszakos kiállításokkal, interaktív előadásokkal, workshopokkal találkozhatnak az érdeklődők.
Védelmi programjuk kétségkívül legjelentősebb eleme az intézet részvétele a Cres-Lošinj tengervédelmi terület fejlesztésében, amely egy egyedülálló delfinvédelmi zóna a Földközi-tengeren. A civilszervezet jövőre szervezett keretek között fog a térségben delfinlest szervezni turistáknak, melyre saját hajóval szállítják az utasokat. Az intézet már húsz éve kutatja a delfinek viselkedését a szigeten, így van tapasztalata az állatok aktuális pozíciójának szinte pontos meghatározásában. Teknősmentő projektjük során pedig – a Horvát Természettudományi Múzeummal együttműködve – kutatják a tengeri teknősök biológiai és környezettani jellemzőit. Ez magában foglalja az állatok megjelölését, műholdas követését, sérülés esetén pedig a rehabilitációjukat is a Lošinj szigetén kialakított teknősmentő központban.
A legújabb tervek között a Marine Science Center, azaz a Tengeri Tudományos Központ szerepel, mely 3537 négyzetméteren fog elterülni Mali Lošinj kikötőjében, ebből 655 négyzetméteres lesz a kiállítási, 815 négyzetméteres pedig a tudományos és oktatási terület, de az épületben szálláslehetőség is lesz. Ennek célja, hogy a turisták úgy érezzék, már önmagában ezért is megéri eljönni Lošinj szigetére.
Egy szobor sikertörténete
Ami az örökségvédelmet illeti, Lošinj egy konkrét példán keresztül szemléltette tevékenységét. Ez pedig nem más, mint az ókori görög Apoxiomenosz-szobor – amelyből csupán hét darab ismert a világon – útja a felfedezésétől a köré épített múzeum terveiig. Az atlétát ábrázoló szoborra búvárkodás közben véletlenül bukkant egy belga turista 1997-ben a sziget mellett 45 méter mélyen, majd ezt jelentette a kulturális minisztériumnak. 1999. április 27-én nagy nyilvánosság közepette kiemelték a tengerből, a vizsgálatok során pedig kiderült, hogy a szobor a Kr. e. 2. vagy 1. századból származik, és egy, valószínűleg a Kr. e. 4. századi szobor szolgálhatott az alapjául. Az Apoxiomenoszt a restaurálási munkákat követően, 2006-ban mutatták be a nagyközönségnek Zágrábban, onnantól kezdve pedig elindult hódító útjára, megismertetve Lošinjt a külföldiekkel. A 192 centiméter magas bronzszobor megjárta már Zadar, Ljubljana és Firenze múzeumait is, de a párizsi Louvre-ban is kiállították, hamarosan pedig végső helyére kerül. Nem kisebb projekten dolgoznak ugyanis éppen, mint az Apoxiomenosz Múzeumon, amely a szobor köré épített, négyemeletes interaktív kiállítási terület lesz a Mali Lošinj-i Kvarner-palotában. Itt a szobor mellett többek között a feltárás és restaurálás folyamatát is megtekinthetik majd az érdeklődők. Hogy még szélesebb körben elterjesszék az ókori lelet hírét, ma már különböző termékeket is illetnek Lošinj szigetén az Apoxiomenosz névvel, például kozmetikumokat; de Apoksiomen néven egy négycsillagos szálloda is működik Mali Lošinj központjában.
A konferenciát Darko Lorencin, Horvátország turisztikai minisztere zárta többek között azzal, hogy az idegenforgalom egy új szegmense a fenntartható turizmus, mely egy rendkívül kreatív iparág, és számos lehetőség rejlik benne. Bejelentették továbbá, hogy a következő konferenciára 2015-ben Görögországban fog sor kerülni.
