Így van, vagy nem, II. Lajos király címbeli létesítményét egyelőre többen látogatják, mint a legendás kétütemű járgány nevét adó, és története során számos jeles személynek otthont adó várat. A magát Németország zöld szíveként aposztrofáló szövetségi tartomány keményen dolgozik azon, hogy feltornázza évek óta nagyjából azonos számú vendégéjszakáját. Remek alkalom erre az idén 41. alkalommal megrendezett beutaztató workshop, melynek Türingia először ad otthont. Persze a nagyjából 2,1 millió lakosú országrész a tavalyi 3,662 millió érkezésből összeszedett 9,824 millió vendégéjszakájára aligha vághatnánk fancsali képet. Azonban a helyi turisztikai potentátok úgy gondolják: bőven van még hely a majdnem 1000, 8 szobánál nagyobb kapacitású hotelben vendégek, különösen külföldi vendégek számára, mivel az éjszakák és érkezések túlnyomó többségét maguk a németek generálták. Ugyanígy van hova kitolni az átlagosan 2,7 napos tartózkodás időtartamát. A külföldi küldőpiacok összetétele meglehetősen színes képet mutat a hollandokkal az élen. Ez nem annyira újdonság, annál inkább a lengyelek előretörése. Lengyel barátaink Türingia 4-es számú küldőpiaca, akik mind az itt töltött éjszakáik (31,1%, 46 369), mind pedig a tartózkodás idejét növelték.
Bár számos ponton - a teljesség igénye nélkül: Szent Erzsébet, Liszt Ferenc - kötődünk Türingiához, sajnos egyelőre nem szereplünk a szövetségi állam 10 legnagyobb küldőpiaca között, akik közt még a távoli USA is a 6. helyen futott be tavaly. A DZT, Német Turisztikai Hivatal turizmus földrajzi felosztása szerinti Dél-kelet európai régióból mi vagyunk az egyetlenek, akik 2014-ben nem növekedtek, míg egyesek - Szlovénia és Bulgária 22% körül, Románia pedig 30% fölött végzett. Arról nem szólt a sajtótájékoztatón a fáma, hogy motivációk szerint, a fenti esetekben hogyan oszlanak meg ezek az éjszakák. A magyarokét viszont tudjuk. A vészharangot azonban még akkor is korai kongatni, ha 2014-ben sok év óta először csökkentek a németországi vendégéjszakáink; -2,2%-kal 712 173-ról 696 080-ra ment le a mutató. Czeiszing Miklós, a DZT budapesti képviseletének vezetője szerint ez nagyjából az a két százalék, amivel a szabadidős turizmus lemaradt a 2014-ben 39 százalékkel vezető üzleti turizmus mögött.
Meglehet, minden egyes elmaradt vendégéj veszteség, a német beutazó turizmust ez a -2,2% nem fogja padlóra küldeni. 2010 óta töretlen, tavaly a világ- és európai átlagot is megelőző, 5,1%-os vendégéjszaka-növekedésük a beutasban 75,6 milliónál állt meg. 2,9 millió közvetlen munkahely termeli ki azt a 10 százalék részesedést, amivel turizmus a német GDP-ből kiveszi a részét, maga mögé utasítva ezzel a húzóágazatnak joggal tartott német autóipart is. Ami a költést illeti külföldiek közül legjobban az Öböl-államok utazóinak bukszája nyílt meg. Ők utanként 4 334 euróval gazdagították az országot, de nem sokkal maradtak el mögöttük a kínaiak sem. Ahogy az oroszok is 3 000 euró körüli utankénti költéssel írták be magukat a 2014-es statisztikákba. A turizmus teljes tavalyi bevétele 278 milliárd euróra rúgott.
