De még mielőtt elárulta volna az ügyvezető a titkot, ismertette a tavalyi számokat. „Mindenki temette a turizmust, végül 2017. lett minden idők legjobb éve” — mondta. Terrorcselekmények ide, vagy oda a világgazdaság további erősödésének, a vásárlóerő 4%-os növekedésének köszönhetően a nemzetközi utazások száma 1,152 milliárd lett, míg az érkezések száma 6,5%-os növekedés mellett 1,322 milliárdra rúgott. „81 millióval több, mint egy évvel korábban” — emelte fel Freitag az ujját, felhívva a figyelmet arra, hogy ez a szám nagyjából megfelel annak, amit a Németország, KÍna, USA kaliberű küldőpiacok tesznek le az asztalra évente. A tavalyi mintegy 9 milliárd éjszaka már-már kétszámjegyű bővülés. 7,8 nap volt a világturizmus átlagos tartózkodási ideje. Az erszények is jobban megnyíltak: 1 397 milliárd eurót költött el a világ turizmus címén, utanként átlagosan 1 213-at.

A Trump-hatás

Az ágazat növekedési üteme kétszeresen haladta meg világ GDP-növekedését. „Egyértelműen a növekedés motorja” — vonta le a következtetést Freitag. A motor kontinensenként úgy kerregett, hogy Ázsia 5%-kal többet utazott mint 2016-ban, érdeklődésük elsősorban Európa felé nőtt. „A Trump-hatásnak köszönhető” — fűzte magyarázatként Freitag Ázsia Észak-Amerika iránti érdeklődésének stagnálásához. Hasonló okokra vezette vissza a korábban nagyon erős, Latin-Amerikából az USA felé induló rokon- és barátlátogató turizmus visszaesését. A „Trump-hatás” szerinte az európai kiutazást is befolyásolta. Sőt, saját kontinensünk irányába indultunk a leginkább növekvő, 8 százalékos mértékben. És mit tesz isten, az amerikaiak is leginkább Európa felé vették az utat, vagyis errefelé volt legjelentősebb az előző évihez képesti növekmény, +10%.

A világ első számú küldőpiacainak felsorolása vélhetően csak kevesekből vált ki aha-élményt: Kína, USA, Németország, Egyesült-Királyság, Franciaország, Kanada, Hollandia, Olaszország, Svájc és Oroszország a lista élén. A desztinációk sorát Spanyolország vezeti, utána sorban az USA, Németország (!), Franciaország, Olaszország, Svájc, Egyesült Királyság, Mexikó, Ausztria (!) és Kanada követi.

Hajrá városok!

Az utazási motivációkat vizsgálva az IPK megállapította, hogy a ctiy break minden kontintens utazói körében diadalmaskodott, minden esetben kétszámjegyű növekedést produkált. A digitális forradalom éveit egyre inkább a társas körutak sínylik meg: jobb esetben is inkább stagnált a számuk. Hasonlóképpen gyengélkedik néhány éve már a hagyományos üzleti turizmus. Az „odamegy, üzletet köt, visszajön” utakat el tudják intézni költséghatékonyabban ma már. A MICE viszont szárnyal. Az IPK vizsgálatai szerint egy évtized alatt 35%-kal bővült az ilyen motivációjú utak száma.

Biztonság

Freitag szerint a számok egyértelműen bizonyítják, hogy a terrorcselekmények sem szegték az emberek utazási kedvét. Legfrissebb felmérésük értelmében a megkérdezettek 63%-a terror rezisztens. A maradék, 37 százaléknyi érzékenyebb csoport bontható egy 24%-os, csak biztonságos desztinációra utazó, és egy 13%-os egyáltalán nem utazó részre. A terror annyiban még növelheti is a rezisztens csoport utazási kedvét, hogy a fenyegetés árnyékában, vagy zűrösebb közelmúltat hátrahagyva egyes országok olcsóbb árakkal versenyeznek. Svájc, Kanada, Ausztrália, Finnország, Norvégia, Dánia, Ausztria, Svédország aligha tartoznak az olcsó desztinációk közé, ellenben a legbiztonságosabbak sorát vezetik. A sor végén Törökország, Izrael, Tunézia kullognak. Azonban jó hír a veszélyesség megítélése többnyire mindenhol javult — vigasztalt Freitag. Hozzátette: „jóval kisebb eséllyel lesz az utazó terrorcselekmény áldozata, minthogy megbetegszik, kifosztják.”

Túlturistásodás

A dübörgő turizmus tavalyi, 700 millióval több vendégéjszakája 4 millióval több ágyat igényel — közölte megállapításukat az ügyvezető. De meddig lehet növelni a kapacitásokat? — merül fel a kérdés. „Valós kihívás a turizmus túlfejlődése, avagy overtourism?” — tett fel ismét egy közönségszavazásra bocsátandó kérdést Freitag. A válaszokból, de az IPK vizsgálódásaiból is úgy tűnik, hogy egyelőre nem gondolják világszintűnek a jelenséget. Egyelőre. De az idei ITB szakmai konferenciáin több fórumot is a témának szenteltek. És valóban vannak agyonturistásodott desztinációk; listájukat Sanghaj, Mexikóváros, Velence, Peking, Honkong, Isztambul, Amszterdam, Firenze és Barcelona vezeti — osztotta meg az eredményeket az IPK. Egy másik előadáson azonos témájú közönségszavazáson az derült ki, hogy mintegy 40 százelék régiós problémának látja a jelenséget. Kezelésére nincs általános recept: az összes, szerdán a témát felkaroló előadásból, kerekasztal-beszélgetésből az derült ki, hogy helyi szinten kell kitalálni a megoldást. Ez lehet a turisták tér-, és időbeli elosztása, az egy időben a desztináción tartózkodók számának korlátozása, a közönség szűrése az attrakciók és szolgáltatások árainak folyamatos változtatásával. Bár akadtak a szerdai napon olyan megszólalók, akik szerint a témát illetően a média bolhából csinál elefántot, de azzal talán ők is egyet tudnak érteni, hogy egy pár ezres lélekszámú kisvárosnak valóban meggyűlhet a baja évi egymillió turistával. És nem csak a lakóknak, de turistának sem élmény, ha a hömpölygő turistasereg miatt egy-egy deszináción az élmény degradálódik.

Standolunk

Egy kistelepülésre zúduló milliónyi turista réme Magyarországon még nem fenyeget, neuralgikus pont talán a budapesti bulinegyed lehet. Így a magyar stand az ITB-n értelemszerűen nem azzal a céllal áll, hogy az ott kiállítók lebeszéljék a hozzánk látogatni készülőket. Sőt! Az MTÜ-val közösen 17 kiállító népesítette be az idén kissé, mintegy 50 négyzetméternyit össszement, egyesek szerint egészen szűkös magyar standot, ami könnyen megközelíthető helyre került; az 1.1-es pavilon a berlini vásárváros déli bejáratától néhány kőhajításnyira áll. A stand meglehetősen letisztult, leginkább a fölötte olvasható „Hungary” felirat sejteti, hogy alább melyik ország szakemberei várják partnereiket. Utóbbiak is minden bizonnyal hozzájárulnak majd ahhoz a további pozitív fejlődéshez, amit az IPK 2018-ra prognosztizál. Legnagyobb mértékben megint csak az európaiak fognak utazni. Míg az európai kiutak várhatóan 7%-ot nőnek jövőre, addig a világátlag 4,5% körül tetőzik.