Amikor a csoportunk leszállt az autóbuszról, a szemben levő városkapu mögött Olaszország egyik legnagyobb terét pillantottuk meg. Gyalogosan haladtunk a hosszan elnyúló és méreteiben meghökkentő téren. Ezt a helyet reggelente a vásározók töltik meg, akik főleg ruhákat és háztartási cikkeket kínálnak az érdeklődőknek. A környéken körös-körül egymáshoz szorosan illeszkedő, zsalugáteres házak és egy nagy templom látható.
A téren több mint nyolcvan olyan szobrot helyeztek el, amelyek a város hírességeit idézik fel a látogatók előtt. Ezek egy szökőkút mellett körben láthatók, melyek mentén sétautakat építettek. De van itt más is, például a magyar származású Báthory István szobra, aki az egykori erdélyi fejedelem azonos nevű unokaöccse volt, Padovában tanult, aztán később országbíró lett.
A matematikus dobogóját ma is őrzik
A sétánkon sok érdeklődő járókelővel találkoztunk, nemcsak helybeliekkel, hanem turistákkal is, akik nem csupán szemlélődtek, hanem vásároltak is. Mint megfigyeltük, ez a kép az ebéd utáni órákig uralta ezt a pazar, szobrokkal teli és vízeséssel díszített főteret. Miután az árusok összepakoltak, a környező üzletek és a fagylaltozók vették át a szerepüket.
Tovább sétálva a belvárosban pompás helyeket találtunk. Így az ősi egyetem épületét, amelyet 1222-ben alapítottak és azóta is az egyik leghíresebb alma mater Európában. Ma is sokan tanulnak a falai között a kontinens különböző országiból érkező fiatalok, akik jól érzik magukat ebben a városban. Valamikor főleg lengyel, magyar és német ifjak jöttek ide jogot tanulni. A körükben igen népszerű volt Padova.
Ezen az egyetemen tanított egykor matematikát Galileo Galilei (1564-1642), akinek a fából készített dobogóját ma is őrzik és bemutatják a turistáknak. De Padovában tanult a lengyel származású, később világhírnévnek örvendő csillagász, Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) is, akire szintén büszkék a város lakói.
A legboldogabb éveit itt töltötte
Galileo Galilei a szülővárosából, Pisából érkezett Padovába, ahol az egyetemen jó munkalehetőségeket talált. Közel két évtizedet töltött ebben a városban. A feljegyzések szerint ezek voltak a tudós életének legtermékenyebb és valószínűleg legboldogabb évei. Itt folytatta a mozgások tanára vonatkozó alapvető vizsgálatait, és Padovában dolgozta ki a szilárdságtant is. Ezek mellett hőmérőt készített, amellyel nagy szolgálatot tett a tudománynak. Galilei az általa szerkesztett távcsővel fontos csillagászati megfigyeléseket is végzett. A tudós nagy érdeme volt, hogy a kísérleteivel és az általa feltárt tényekkel a modern természettudományok úttörője lett.
Bizánci kupolák, harangtornyok
A helybeliek mellett naponta messzi földről érkező zarándokok sokasága keresi fel a XIII. században épült Szent Antal-bazilikát, hogy Padova védőszentjének sírjánál fohászkodjon. Ez a hely a város kiemelkedő szellemi és művészeti értékeit hordozza a korábbi századokból. Egy monda szerint ha valaki megérinti a Szent maradványait és kíván valamit, akkor az teljesülni fog. De a látvány sem maradt el, mert a monumentális méretű, belső díszítésekben, freskókban gazdag bazilikát árkádos udvarok, bizánci kupolák, valamint a minarethez hasonló harangtornyok uralják. Az idei érkező nagyszámú turista legfőbb vágya, hogy megérintse a Szent Antal csontjait őrző márványkoporsót.
Ereklyeként mutatják Szent Antal földi maradványait
Ezen a helyen a hívők elpanaszolják bajaikat és Szent Antal segítségét kérik. Így sokan vigasztalást találva távoznak a bazilikából. Az elmúlt évszázadokban Szent Antal koporsóját ritkán nyitották fel azért, hogy megóvják. A dokumentumok szerint először 1263. április elején került erre sor, amikor a bazilika elkészült, és Arcellából odavitték a holttestet. Ekkor Bagnoregiói Bonaventum atya fedezte fel, hogy Szent Antal nyelve a hosszú idők során csaknem épségben megmaradt. Azóta egy értékes ereklyetartóban őrzik. Később, 1350-ben újra felnyitották a koporsót és szent földi maradványainak azonosítására kivették a csodatevő állcsontját, amit egy másik értékes ereklyetartóba helyeztek el. Legutóbb 1981-ben vizsgálták át a koporsót ismét a szakértők. A két ereklyét – sok érdeklődő közepette – láthattuk a bazilikában.
Ahol Goethe is megpihent
A főtemplom előtti téren magas talapzaton áll az egykori híres reneszánsz kori alkotóművész, Donatello (1386-1466) bronzból formált szobra, amely a lovon ülő néhai zsoldosvezért, Gattamelatát ábrázolja. A világhírű műalkotást ott jártunkkor is sok turista fényképezte és filmezte. Akik pedig szeretik a természetet, azoknak ajánlották a padovai botanikus kertet, amely az egyik legrégebbi ilyen jellegű építmény Európában. Még 1545-ben nyitották a velencei szenátus rendeletére, hogy főleg gyógynövényeket termeljenek. Ezek mellett számos ritka és régi növényfaj is megtalálható itt, mint például a Szent Péterről elnevezett pálma. De a ritka orchideáktól a közönséges csalánig sok mindenben gyönyörködhetünk.
A legérdekesebb látnivalónak Goethe pálmáját tartják, amit 1585-ben ültetettek. Ez a növény a híres német költőt is megihlette, amikor a metamorfózisáról – az átalakulásról – írt. A kertben megcsodálhattuk még a ciprusokat, a narancsfákat és a kaktuszokat is.
Ezt követően a padovai Régészeti Múzeumban feltárt római kori leleteket, síroszlopokat és egyiptomi kincseket láthattunk az egykori Anfiteátrum fennmaradt darabjai mellett.
Dante száműzetése Padovába
A padovai belvárosban látható az a ház, amelyben 1305-ben töltötte száműzetését Dante Alighieri (1265- 1321), az olasz és a világirodalom kiemelkedő alakja. Miután közszereplő volt, politikai okokból száműzték. Emlékét ma is tábla őrzi a ház falán. Talán kevesen tudják, hogy Dante a Padovai Egyetemen előadásokat hallgatott az ókori epikusokról, majd csillagászatot is tanult. Egy évvel később hagyta el Padovát és más helyre költözött. Száműzetésében írta halhatatlan művét, az Isteni színjátékot. Érdekesség, hogy Liszt Ferenc, a nagy magyar zeneszerző ennek a műnek a hatására komponálta zongorára a Dante-szonátát.
Kereskedőváros nemzetközi vásárral
Padova ékessége az 1218-ban épített Igazság Palotája, amelyet a helybeliek "szalonjaként" emlegetnek. Az épületet mindössze egyetlen nagy teremből álló legfelső része alapján nevezték el ennek. Ott késő-gótikus freskók láthatók, amelyek 1420-ban egy tűzvész következtében rongálódtak meg. Ennek ellenére ma is sokan megcsodálják.
Padova a régi műemléki jellegét megőrizve napjainkban élénk és modern kereskedőváros. Sok iskola és a híres egyetem is működik, ennek köszönhetően a fiatalok kiemelkedő városa Európában. Minden év nyarán nemzetközi vásárt tartanak itt, amely a több kontinensről ideérkező üzletemberek fontos találkozóhelye.
