Ujhelyi István, az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottságának alelnöke az eseményen elmondta, hogy szeretné rendszeressé tenni ezeket a találkozókat, hiszen meglátása szerint sokan nem figyelnek arra, hogy milyen európai folyamatok zajlanak, milyen európai lobbik működnek, és milyen törvényhozás folyik, ami a magyar üzleti ágazatot is ugyanannyira érinti, mint a németet, az olaszt vagy a románt. A magyarok nagy része elmondása szerint még mindig nem szokott hozzá ahhoz, hogy az önkormányzati, a kormányzati és a parlamenti szint mellett megjelent az életünkben az európai döntéshozói szint is.
Az EP-képviselő kiemelte: az európai intézményeknek csupán az egyik feladata az, hogy jogszabályokat alkosson a turizmus-vendéglátás területén, de ennél sokkal szélesebb a tevékenységi körük többek között az európai turisztikai és vendéglátóipari érdekérvényesítés területén is. Hozzátette, hogy sajnos sokan egyáltalán nem tekintik fajsúlyos ágazatnak a turizmust a különböző európai intézményekben. Európa ma még a világ vezető turisztikai térsége, de olyan elképesztő verseny van, és annyira kinyílt a világ részben a modern technológiának, részben a feltörekvő térségeknek köszönhetően, hogy az EU nagyon gyorsan veszíthet a turistaérkezések számából, ami akár munkahelymegszűnésekkel is járhat. Az európai színtéren jelenleg a harmadik legnagyobb foglalkoztatási ágazat a turizmus – közvetlenül és közvetve 25 millió európai ember sorsa függ a turizmus és a vendéglátás sorsától.
Amikor mi itthon turizmusról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk ki az európai folyamatokat – emelte ki. A nagy európai szakmai szervezetek a felmerülő problémák esetén sokszor fordulnak az EP-hez, hogy megtalálják a megoldást. Ilyenkor az első kérdés az, hogy létezik-e magyar tagszervezet, és sajnos sokszor kiderül, hogy nem vagyunk jelen az európai színtéren – itt kivétel például a HOTREC, amelynek alelnöke Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Sok szervezetnek viszont nincsen meg a magyar lába, pedig akár cégként, régióként vagy városként is érdemes lenne megtalálni azt az európai hálózatot, amin keresztül be lehet kapcsolódni a brüsszeli, európai vérkeringésbe.
Ujhelyi István kiemelte, hogy az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission – ETC) főtitkárával, Eduardo Santanderrel egyfajta önkéntes feladatként másfél évvel ezelőtt elkezdtek szervezni egy olyan kerekasztalt, amely köré le tudják ültetni az összes komoly ágazati szereplőt, európai érdekképviseletet – ez az úgynevezett Tourism Manifesto, amelyet 38 ágazati szereplő írt alá. Ez egy olyan, eddig nem létező kerekasztal, ahol végre az összes szakmai szereplő egymással is szóba állva közös érdekérvényesítést működtet a turizmus ügyében.
Az EP-képviselő elmondta: az elmúlt egy évben sikerült elindítani néhány olyan akciót, amelyek úgy néz ki, hogy sikeresek lettek, hiszen az Európai Parlament elfogadta őket.
Átképzéssel az ifjúsági munkanélküliség és a turisztikai munkaerőhiány ellen
Az európai ifjúsági munkanélküliség és a turisztikai szakma humánerőforrás-hiánya miatt például kidolgoztak egy projektet, amely azt vizsgálja, hogy hogyan lehet európai uniós forrásokat megmozgatni annak érdekében, hogy a rendkívül magas – egyes térségekben akár 25-30%-os – ifjúsági munkanélküliséget a turizmus-vendéglátás érdekében mérsékeljék átképzésekkel, szakmai képzésekkel, közös gyakorlati programokkal, egyes tagállami forrásokat felhasználva. Ezt a programot is elfogadta az Európai Parlament. Jövőre talán már tudnak konkrét eredményeket felmutatni, és a javaslatokkal a tagállamok kormányait ellátni, vagy éppen az Európai Bizottságtól forrást kérni arra, hogy az itt kidolgozott szakmai javaslatokhoz indítsanak külön akciótervet.
Parkolópályán a vízumügy
Nemrég került sor az Európai Parlamentben a vízumkódex újrafogalmazására, ahol nagyon kemény harcot kellett vívni a turizmus érdekében, mert olyan ötletekkel álltak elő egyes tagországok és EP-képviselők is, amely egyértelmű visszaesést hozott volna az európai turizmusban. Ujhelyi Istvánék viszont olyan javaslatokat tettek, amelyek könnyítik a vízumszerzést. Hozzátette, ebben nagy szerepe volt annak, hogy a szakmai szervezetek mögéjük álltak ebben a témában.
Az EP-képviselő azonban elmondta, hogy az Európai Bizottság ugyan benyújtotta a javaslatot, az Európai Parlament pedig elfogadta azt, most már fél éve parkolópályán van az ügy az Európai Tanácsnál. Így nem tud megszületni a schengeni vízum térségére vonatkozó jogszabálycsomag, amely kedvező lenne nemcsak a magyar, hanem az egész európai turizmus számára. Ujhelyi István ezért ezúton kérte a kormányzatot, hogy segítenek abban, hogy az új európai vízumkódex ügye kimozduljon a holtpontról.
Kivezetik a roamingdíjakat
A szakmai szervezetekkel ugyancsak megtámogatva léptek fel a roamingdíj eltörlésének ügyében. Fontos volt megértetni az EU tagállamaival, hogy olyan roamingdíjakkal, amelyek ma jellemzik az európai távközlést és a mobilpiacot, nem lehetünk eléggé versenyképesek, ez a mesterséges korlátozás nem segíti az utazást. Most végre megszületett az az egyezség, amelynek köszönhetően jövőre fokozatosan kivezetik a roamingdíjakat.
Kampánnyal erősítenék az Interrail-programot
Elindult egy olyan program is, amelyet két német civil aktivista kezdeményezett, ez pedig nem más, mint az Interrail-program. Ennek értelmében minden 18 éves európai fiatalnak díjmentes, egy hónapra szóló Interrail-jegyet – európai vasúti közlekedési bérletet, magyarul Szabad Európa-kártyát – biztosítanának az unióban. Ha ugyanis a 18 éves korosztálynak adnak egy lehetőséget, akkor meg fognak mozdulni, megismernek más kultúrákat, egy hónap alatt körbeutazzák Európa egy részét – még akár azok is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy Európában utazgassanak. Ez nem csupán az európai egység, hanem az európai turizmus szempontjából is jó lehetőség. A projektet az Európai Néppárt frakcióvezetője is felkarolta, és a kísérleti programot végül az Európai Bizottság is elfogadta, vagyis 2017-ben el is fog indulni. Ujhelyi István elmondta, hogy felhívta Bienerth Gusztáv turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos figyelmét arra, hogy akár Magyarország is lehetne az első olyan EU-tagállam, amely kampányt folytat az európai turisztikai piacon a 18 évesek között - ennek keretében a MÁV és a magyar állam külön kedvezményekkel, ifjúsági szállásokkal, egy jól használható weboldallal hirdethetné meg az európai fiatalok számára, hogy jöjjenek Magyarországra. Hozzátette: csak hazánkban évente százezer 18 éves ünnepli a születésnapját. Az pedig biztos – tette hozzá a képviselő –, hogy százezrek fognak elindulni Európa-szerte, és választanak maguknak különböző úti célokat. Ha tudunk egy közös kampányt folytatni, akkor egy olyan korosztályt célozhatunk meg, amely nem feltétlenül csak a bulinegyedbe jön két napra, hanem valami többet, valami mást is szeretne.
Az UNWTO társprogramja lehet az Európa Turisztikai Fővárosa projekt
Szó esett arról a javaslatról is, hogy az Európa Kulturális Fővárosa mintájára közösen hozzák létre az Európa Turisztikai Fővárosa díjat. Az Európa Kulturális Fővárosa cím körül igen nagy a felhajtás, a turizmusban azonban nem volt ilyen díj eddig. A szakmai szervezetekkel közösen két hete tartották az első ülését annak az előkészítő csoportnak, ahol a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) főtitkára, Taleb Rifai is jelen volt, és várhatóan két hét múlva Madridban meg is tudnak állapodni arról, hogy az Európa Turisztikai Fővárosa projekt az UNWTO egyik társprogramja lesz. Ujhelyi István bízik benne, hogy egy több évtizedes programot tudnak ezzel létrehozni. Az Európai Bizottság 2,5 millió eurót biztosít arra, hogy az első kísérleti évben megteremtsék és bejárassák ezt a brandet. Az EP-képviselő kérte a hazai turisztikai szakmát, hogy ha bármilyen ötletük, javaslatuk van arra, hogy ez a program miként formálódjon, ne habozzanak azt eljuttatni hozzá. A díjakat minden évben három kategóriában osztanák ki: nagyváros, településcsoportok vagy turisztikai desztinációk – Magyarország esetében például akár a Balaton –, a harmadik díj pedig a kreatív, jó ötletekkel pályázóknak járna, legyen szó akár kistelepülésről, akár valamilyen szakmai turisztikai közösségről. Ezt a programot egyébként az európai turisztikai szakmai szervezetek zöme is támogatja.
2018-ban jön a Kína-Európai Unió Turizmus Évad
Ujhelyi István beszámolt arról is, hogy egy éve megalakult egy új szakmai szervezet, a One Belt One Road Turizmus és Kulturális Fejlesztési Bizottság, mely az Új Selyemút kínai projektjére épül. Ezt a kínai kormányzat és az Európai Bizottság támogatásával indították el, és egyik első eredménye, hogy 2018 a Kína-Európai Unió Turizmus Évad, vagyis a turisztikai partnerség éve lesz. Ezt a hatalmas marketinglehetőséget idén az Amerikai Egyesült Államokkal vitte végig Kína. A turisztikai évad előkészítése néhány hete indult, és már januárban is lesznek olyan szakmai előkészítő rendezvények, amelyekre az Európai Bizottság a magyar partnereket is várja. Hozzátette, óriási versenyfutás van a világon a kínai turisták vendégül látásáért, hiszen most már százmilliós az a kínai középosztály, akik évente utaznak, és rendkívül nagy összegeket költenek utazásaik során.
Ujhelyi István ismét hangsúlyozta, hogy ha valakinél hever egy jó ötlet, amiből lehet politikai programot, pilot projektet gyártani, akkor keressék fel őt, mert könnyen lehet, hogy a következő beszámoló során már olyan kezdeményezéseket fog megemlíteni, amelyek akár az itt jelenlévőktől származtak.
