Iddi, vagyis ahogy a szigetre látogató magyar turisták ismerik, Lepke ugyanis néhány hónapja nem mindennapi dologra vállalkozott: elhatározta, hogy megtanul magyarul. Mint elmesélte, először a magyar turisták barátságos természete ragadta meg, majd annyira megtetszett neki a nyelv, hogy elhatározta: megtanul magyarul.

Kicsit nehéz a magyar nyelv

Pedig korábban soha nem hallott Magyarországról, de a szigetre érkező turistákkal beszélgetve szép lassan megismerte az országot. És nem csak megismerte, hanem bele is szeretett. Azóta egyre többet tud magyarul – bár beszélgetésünk közben szerényen szabadkozik, és azt mondja, még mindig túl keveset. De tanul, mert azt szeretné, a Zanzibárra látogató magyar turistákkal minél többet tudjon saját nyelvükön beszélgetni.

A magyar nyelv eleinte nagy kihívás volt, de ahogy egyre jobban elmerült a tanulásban, már kedvenc szavai is lettek: először az üdvözlések, majd az állatok nevei, így lett a magyar neve is: Lepke. És, hogy milyen kicsi a világ Zanzibáron nem ő az egyetlen, aki barátságot kötött a magyar nyelvvel, hanem „tanára” is, aki korábban hazánkban tanult.

A huszonkét éves idegenvezető mára pedig széles körű programokat kínál a turistáknak, olyanokat, mint az óriásteknőseiről és 1893-ban épült börtönéről híres Börtön-sziget, a Blue Safari, ahol hajóról fedezthetjük el az élővilág csodáit, aztán Stone Town óvárosának látnivalói, de megmutatja a sziget legtitkosabb strandjait is, mint a sziklák között megbúvó Mtende-t, amely kristálytiszta vizével és fehérhomokos partja mindig nagy siker. Mint elmondta, a magyarok körében népszerű úti cél Mnemba szigete is, mely lenyűgöző korallzátonyairól híres, és persze a tanzániai szafarik, ahol elefántok és zsiráfok kísérik a látogatók útját.

Kicsit még törve a magyart aztán a zanzibári természeti színházról, vagyis az apály-dagály jelenség csodájáról mesél. Mint mondja, amikor néhány helyen több száz méterre is visszahúzódik az óceán, a helyén kagylókkal, tengeri csillagokkal és algákkal teli apró kis pocsolyák maradnak. A helyiek mindennap összegyűjtik ezeket a finomságokat, majd hagyományos ételeket főznek belőlük. Néhány óra múlva az óceán visszatér és a vízhőmérséklet olyan meleg lesz, mintha termálvízben pancsolnánk.

Zanzibárt évről-évre egyre több magyar turista fedezi fel magának. A sziget meseszép tengerpartjai, türkizkék vize és lenyűgöző természeti adottságai mellett gazdag történelmi és kulturális örökséggel is rendelkezik. Stone Town, Zanzibár város óvárosa, az UNESCO Világörökség része, ahol a látogatók bepillanthatnak a sziget egykori arab, perzsa, indiai és európai hatásokat tükröző múltjába. Az itteni piacok, keskeny utcák és történelmi épületek minden utazót lenyűgöznek, ahogy a csodás partszakaszok is, ahol kipróbálhatják a búvárkodást vagy a snorkelezést, mert az itteni korallzátonyok gazdag élővilágot rejtenek, és valljuk be: nehéz ellenállni a színpompás halaknak és az itt élő teknősöknek.

Nyugi, nyugi

Lepke számára minden alkalommal nagy élmény együtt lenni a magyar turistákkal, mert ahogy ő mondja, viccesek, de azt már megfigyelte, hogy néha kicsit türelmetlenek és nehezen veszik át a a magyarnál lényegesen nyugalmasabb, zanzibári ritmust. Ezért egy fontos üzenetet mindig megoszt az ideérkező magyarokkal: „Pole Pole” – ami magyarul annyit tesz: „Nyugi, nyugi”.

A sok magyar szóért cserébe igyekszik honfitársainkat megtanítani arra, hogy nem kell kapkodni és rohanni, mert az élet arra való, hogy élvezzük.

Minden pillanatot és persze a körülöttünk lévő környezetet. Reméli, hogy egyszer eljut Magyarországra, mert leghőbb vágya, hogy megismerje a magyar kultúrát és lássa, hogyan élnek itt az emberek. De egyelőre azzal is beéri, hogy idős korukra jobb életet teremt szüleinek és minden érdekes helyet megmutat a magyar turistáknak.