Hamarosan a boltokban a laboratóriumi halfilé
3D-s technikával nyomtatott, laboratóriumban termesztett halfilé kerül forgalomba várhatóan jövőre Szingapúrban, majd nem sokkal később Japánban és az Egyesült Államokban is. Az első laboratóriumban termesztett halfilét egy izraeli székhelyű biotechnológiai vállalat, a Steakholder Foods és egy szingapúri sejtmezőgazdasági start-up, az Umami Meats fejleszti.
A laboratóriumi halfilé hamarosan komoly űrt tölthet be, figyelembe véve, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) szerint az emberek világszerte több halat és tenger gyümölcseit fogyasztanak, mint valaha. (A legnagyobb fogyasztású országokban, például Izlandon, vagy a Maldív-szigeteken az emberek 2019-ben fejenként átlagosan több mint 80 kilogramm halat és tenger gyümölcseit ettek). A Dalhousie Egyetem tanulmánya szerint azonban, ha a dolgok így mennek tovább, a világ óceánjai 2048-ra gyakorlatilag kiürülhetnek - írja az Euronews.
A fogyatkozó halpopuláció és a magas környezetvédelmi adók miatt kerülhetnek előtérbe a laboratóriumban termesztett halételek. A laboratóriumban termesztett marhahúst és csirkehúst már egy ideje tanulmányozták, de kevés vállalat foglalkozott eddig halételek előállításával.
Tiszta, átlátszó, antibiotikum-mentes
A Steakholder Foods vezérigazgatója, Arik Kaufman azt mondja, hogy elkezdték a haltermékek 3D-nyomtatását. Szabadalmaztatott nyomtatási lehetőségeik révén ugyanazt a textúrát és pelyhességet nyomtatják ki, mint amilyen egy igazi hal. A veszélyeztetett fajok sejtjeit – mint például a fűrészesfogú sügér és az angolna – használják izom- és zsírtermesztésre. Ezeket aztán hozzáadják a „biotintához", hogy egy terjedelmes, ujjnyi hosszúságú, fehér filét nyomtassanak.
Az eljárás tiszta, átlátszó. A végtermék antibiotikum-mentes, és feltételezem, hogy a jövőben meg fogjuk érteni e termesztett húskészítmények egészségügyi előnyeit - mondja Arik Kaufman, a Steakholder Foods vezérigazgatója. A végeredmény a hagyományos hal pelyhességét tükrözi, sütve és fűszerezve pedig nehéz megkülönböztetni a nyomtatott halfilét az eredetitől.
A laboratóriumi halfilé előtt álló kihívások
Az Umami vezérigazgatója, Mihir Pershad arról beszélt, hogy a halsejteket egyelőre növényi alapú összetevőkkel hígítják a biotintában. Ennek oka az, hogy bár a folyamat a laboratóriumi hal esetében egyszerűbb, mint például a marhahúsnál, sokkal kevesebbet tudunk a halról, mint a tehén őssejtekről, ráadásul a sejttenyésztés önmagában túl drága ahhoz, hogy a termék előállítási költsége és ára versenyezhessen a hagyományos tenger gyümölcseiből készült termékekével.
