hirdetés
hirdetés

Összefogás nélkül öt év múlva sem változik semmi

Sok a probléma, kevés a megoldás — derült ki az idei Utazáson is megrendezett turisztikai csúcstalálkozón. Megoldást az adórendszer, az ágazat finanszírozásának, a turizmus versenyképességének és a szakképzés kihívásaira keresték.

hirdetés

A lényegre talán Pintér Katalin, a Gerbaud ügyvezető igazgatója tapintott rá az egybegyűltek szemére vetve: ha a szakma nem tud összefogni, hinni magában, öt év múlva is ugyanitt lesz. Nem elég okosakat mondani, az üzeneteket tudni kell a megfelelő helyre eljuttatni. Rafay János, a Hungexpo B2C kiállítások üzletág igazgatója fel is hívta a figyelmet, hogy ne panasznapot tartsanak, hanem megoldásokat keressenek az egybegyűltek.

„Az Áfa-törvény két soros 16 oldalas magyarázattal; ez pontosan leírja a helyzetet” — írta le Gál Pál Zoltán, a Vimosz elnöke a helyzetet. A szakember felhasználóbarát adórendszert sürgetett a kiszámíthatatlan, folyamatosan változó adókörnyezet helyett. Gál szerint ahogy manapság 24 órán belül bármikor, bármiről képesek beadni képviselők törvényjavaslatokat, amit a parlament el is fogad, úgy módosíthatnák az adójogszabályokat is, olyan formában, hogy a szakma zömét adó kkv-kat hozza helyzetbe. A munkavállalói terhek és az ezzel járó adminisztráció „katasztrófa” Gál megfogalmazása szerint. Az egyszerűsített foglalkoztatás sem egyszerű. Braun Gábor, közgazdász, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint az évenként változó adójogszabályok hátránya az is, hogy az ágazatra gyakorolt hatásuk nem mérhető. A megjelentek egy, a helyzetet teljességében leíró, az ágazatra szabott adójavaslatokat tartalmazó, ún. fehér könyv benyújtását szorgalmazzák. Addig is, amíg ez elkészül, sovány vigasz a turizmus szereplői számára, hogy Jancsa-Pék Judit, adószakértő szerint a kormányzat egyre gyakrabban kéri ki az adószakértők véleményét. Szintén vigaszágon említette, hogy a pályázati rendszerek számos adókedvezményt rejtenek.

Ezzel eljutunk a csúcson szintén előkerült finanszírozás kérdéséhez. Rafay szerint csak használhat, ha az állam apránként csökkenti szerepvállalását és az ágazat piaci alapokon próbál meg működni. Elismerte: ez nehéz feladat. Nádasi Tamás, az Aquaprofit vezérigazgatója szerint is hozzá kell szokni a piaci körülményekhez. Nádasi úgy véli, az EU nem támogatja a magyarországi turizmust, mivel szerinte Nyugat-Európának ez nem érdeke. Gál Gábor, a Hotelinfo ügyvezető igazgatója szerint az állam fejlesztésekben játszott szerepvállalásának hiányában az ágazat zömében kis- és középvállalkozásai fejlesztés helyett a napi megélhetésért dolgoznak. „Nem mi okozzuk a kunyerálás körülményeit” — fortyant fel Bornemissza Miklós, az BKIK képviseletében. „A 17 milliárdos balatoni élménypark sem tisztán vállalkozói alapon fog működni” – adott hangot kétségeinek Bottyán Ágnes. Szerinte egyrészt legyünk őszinték magunkhoz, másfelől bizonyos piaci részeknek mindig is szükségük lesz központi támogatásra, az arányokat kell tudni eltalálni.

„Van-e nemzetközileg eladható termékünk és a piacra viteléhez szükséges marketingünk?” — nyitotta meg a következő napirendi pont megtárgyalását a moderátor szerepét idén is betöltő Gulyás József, a főiskolai docens, a találkozót szervező KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója. Pintér Katalin úgy látja, hogy nem tudjuk, mink van, ha pedig tudjuk, élni nem tudunk vele. Úgy tűnt, többeket aggaszt, hogy az első negyedév vége fele még nem ismerjük az idei marketingtervet. Addig is, ahogy az utóbbi években sokszor, a vállalkozói szféra viszi piacra a terméket — derült ki az egyik hozzászólásból. Ahogy évtizedek óta minden hasonló eseményen, most is napirendre került a nagy befogadóképességű kongresszusi központ nemléte, kitörési pontokként a minőségi valamint a gyógyturizmus fejlesztése. Utóbbi esetében nagy, külföldi egészségbiztosítók bevonása segíthet, míg előbbin a magas áron értékesíthető minőségi termék.

A szakképzés megreformálást sürgette Jandala Csilla, . A szakember kevesli a gyakorlati képzésre fordított időt. Jandala kétségeinek adott hangot a csökkenő népesség következtében egyre alacsonyabb hallgatói létszám miatt várható munkaerőhiánnyal kapcsolatosan. Bár volt aki azzal vigasztalt, hogy utóbb több, a szakmában fiatal is visszatért külföldről, Gulyás József ironikus megjegyzése szerint ehhez lehet némi köze a Brexitnek is.

2010. május 27-én Matolcsy György jelenlegi jegybankelnököt turizmusért felelős miniszterjelöltként hallgatta meg az Országgyűlés Sport- és Turizmus Bizottsága. Matolcsy az ágazat sikeréhez szükséges intézkedéseket firtató kérdésre akkor azt felelte: „A megfelelő közgazdasági környezetet kell megteremteni. Ennek négy komponense van: az adózási jogszabályok és terhek egyszerűsítése, bürokrácia csökkentése, beruházások átcsoportosítása illetve a szakképzés megreformálása.”

Az ágazatnak azóta több felelőse is volt. „Most nincs megfelelő gazdája, majd lesz” — nézett bizakodón a jövőbe Marjay Gyula, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnöke.

A rendezvényre meghívást kaptak a problémahalmazban leginkább érintett állami szereplők: NGM, MTÜ, NAV, EMMI, KKM is. Képviselőik, amennyiben megjelentek, nem kapkodták egymás kezéből a mikrofont, hogy választ adjanak a szakma kérdéseire.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai